Nagy Erzsébetnek „leesett az álla” a miniszterelnököt hallgatva. Mint mondta, „ez nem igaz! Én ott voltam! Semmi ilyen nem volt! Ez nem a szakszervezetekkel kialakított bérrendszer! Akkor sem egyeztettek semmit!” Az ügyvivő szerint a miniszterelnök így akarja a pedagógus-szakszervezeteket hitelteleníteni, így próbálja meg őket a pedagógustársadalomról, illetve a társadalomról leválasztani. Nehogy már a szakszervezet húzóerő legyen. Azért azt lehet látni, hogyha mindenfelé kis közösségek, ad-hoc csoportok alakulnak, akik magukat erősnek gondolhatják, a miniszterelnök meg abban bízik, a szakszervezetek nélkül majd elfáradnak, és ugyanúgy eltűnnek, mint 2016-ban a Tanítanék Mozgalom. Akik viszont mindig megmaradnak, és „kellemetlenek”, azok a szakszervezetek. Őket nem lehet kifárasztással „kinyírni”. 

Az ügyvivő azután így folytatta: „Nem tudom, hogy teljesen meg akarja-e téveszteni a közvéleményt, és szándékosan mond valótlanságot, vagy tényleg ennyire nem tudja, hogy mi a magyar valóság!” „Olyanokat állít, hogy az illetményrendszerben a szakszervezetek azt kérték volna, ami a jelenleg kialakult, hogy keveset keressenek a kezdők?! Egyáltalán azt állítja, hogy a mostani illetményrendszerben elsősorban az életkor számít? Ha megnézzük, hogyan néz ki ez a bértábla, hát, abban nevetséges dolgok vannak.” Példaként elmondta, hogy 296.400 forint lesz a kezdőfizetés, ennyit kapnak az emberek az érettségizett munkakörökben, ennyi a garantált bérminimum. Aki főiskolai végzettséggel rendelkezik, általános iskolában tanít, és ped.1-ből megy nyugdíjba, annak 347.130 ezer forint lesz a bruttója, ha 40-44 évet tanít. „Ez akkor egy életkor szerinti óriási emelkedés?” – tette föl a kérdést a PDSZ ügyvivője. „Azt mondta a miniszterelnök, akik már öregebbek, jól keresnek. Hol?” Ped. 2-ben is 296.400 forint lesz a fizetése még annak is, aki már „minősült”, főiskolája van, és 17 éve tanít. Amikor majd lehúzott 40-44 évet, és elmegy nyugdíjba, akkor 374.530 forintja lesz. Ez az a fantasztikus előmenetel, ahol preferálják az életkort? Én nem hiszem! Ha pedig megnézzük a mesterfokú diplomát, ami már egyetemi végzettséget jelent, ha valaki ped. 2-be kerül – ehhez is 9-11 évet kell tanítania legalább –, 304.500 forintról indul, és a vége a nyugdíjnál 416.150 forint. Miről beszél Orbán Viktor?”

Nagy Erzsébet nehezményezte azt is, hogy a miniszterelnök azt állította, az egykori kordonbontó fideszes képviselők engedetlensége annyiban különbözik a pedagógusok mostani polgári engedetlenségétől, hogy akkor egy jogi helyzetre reagáltak, míg a pedagógusok a bérükért harcolnak. „Ez az ember nem hallott róla, egyáltalán nem tudja, hogy „a sztrájk alapjog?!” Hisz ez az egész polgári engedetlenség azért indult el, merthogy korlátozták, teljesen ellehetetlenítették a sztrájkjogot! Hogy lehet ekkorát hazudni a közvélemény arcába?! Egyébként a brüsszelieknek is azt mondta, azért nem kell itt a szakszervezetekkel egyeztetni, mert azok pusztán bérharcot folytatnak.”

Orbán Viktor arról is beszélt: „Amit a magyar kormány ma tenni tud, az az, hogy tavalyi évben is, az idei évben is és a jövő évben is biztosan lesz tíz százalékos béremelés. Ennyit tud ma a magyar gazdaság”. Nagy Erzsébet erre azt válaszolta: „az semmi. Egyrészt nem ennyit tud a magyar gazdaság tenni, tudjuk, hogy jóval többet tud, csak Orbán Viktor szándékában áll ennyi, miközben az infláció vágtat. Csak az élelmiszer-infláció 47 százalék fölött van! Így akarja a fiatalok számára vonzóvá tenni ezt a szakmát?! Ez vicc!”

A szakszervezetek egyébként továbbra is gondolkodnak azon, miket lépjenek. De nagyon komolyan körvonalazódik, hogyha majd lezajlik a középiskolai felvételi, utána nem sztrájknapokban, hanem hosszabb sztrájkfolyamatban kell gondolkodni. „Mert, ha most nem állunk ebbe bele, és tényleg nem áll mindenki fel, akkor tragédia lesz. Igazából már van.”

Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke úgy reagált a miniszterelnöki mondatokra – miszerint a jelenlegi tanári életpályamodell és az ahhoz kötött bérezési rendszer kapcsán Orbán Viktort nem terheli felelősség, mivel azt az egykori felelősök a szakszervezetekkel együtt alkották meg –, hogy szemenszedett hazugság. A Klubrádiónak azt mondta, vagy Orbán Viktor él egy teljesen alternatív valóságban, vagy nagyon rövid az emlékezete, és az őt körülvevő szakemberek teljesen félretájékoztatták. Ugyanis az az egész átalakítás, amit 2011-ben, 2012-ben véghez vitt az akkor éppen kiépülő NER, az színtisztán a KDNP, név szerint Hoffmann Rózsa agyszüleménye volt. Az alelnök arról is beszélt, ha valóban civil szervezetekkel és szakmai szervezetekkel tárgyalt volna a kormány, mielőtt a törvény tervezetét nyilvánosságra hozta, akkor nem kellett volna a szakszervezeteknek 2012 elején sztrájkbizottságot alakítaniuk az akkor még kicsit nagyobb számban jelenlevő szakszervezeteknek. 

Ám a sztrájkbizottságot valóban megalapították. Méghozzá már egy kicsit korábban is. Álljon itt egy, akkor a Pedagógusok Lapjában megjelent cikk néhány részlete arról, miért is tették.

„2011 májusában ágazati sztrájk-előkészítő bizottságot hozott létre öt, a közoktatásban érintett szakszervezet. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKSZSZ), és az Oktatási Vezetők Szakszervezete (OVSZ) azért döntött így, mert egyeztetésre akarják kényszeríteni a kormányt a területet érintő változásokról. 

Mendrey László, a PDSZ elnöke elmondta, az öt szakszervezet azért fogott össze, mert nap, mint nap az oktatás rokkantosítását érintő hírek látnak napvilágot. A május 4-én megalakított bizottság célja nem elsősorban a munkabeszüntetésre irányul, az csak egy lehetséges következmény, a cél, hogy törvény adta joguknál fogva érdemi egyeztetésre kényszerítsék a kormányt a közoktatás reformjáról. 

Az öt szakszervezet közös levélben fordult Orbán Viktorhoz, amelyben azt kérik a miniszterelnöktől, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően jelölje ki a kormány képviselőjét, aki „érdemben, megfelelő felhatalmazással” tárgyal majd a sztrájkbizottsággal a levélben megjelölt, a közoktatást érintő hét témakörről. A hét témakör a közoktatási intézmények fenntartási, finanszírozási és foglalkoztatási rendszere, továbbá a munkáltatói jogkör gyakorlása, a szakképzés jövője, a nem állami, önkormányzati vagy egyházi iskolák finanszírozása, a Széll Kálmán Terv és a közoktatás viszonya, a pedagógusok munkaideje és kötelező óraszáma, valamint a közoktatásban foglalkoztatottak alkalmazási feltételei, bérezése, juttatási, ellenőrzési és minősítési rendszere. 

Galló Istvánné, a PSZ akkori elnöke kategorikusan cáfolta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár azon állítását, hogy az elmúlt időszakban a szaktárca folyamatosan egyeztetett az oktatást érintő kérdésekről a szakszervezetekkel. Mint mondta, a tervek írásbeli elküldése – a szakszervezetek véleményének meghallgatása helyett – nem jelent egyeztetést. Megjegyezte, a Közoktatás-politikai Tanács az elmúlt egy évben összesen kétszer tanácskozott (…) bár a Közoktatás-politikai Tanács legutóbbi ülésén kérte Hoffmann Rózsától a közoktatási és pedagóguséletpálya-modell koncepció legutolsó változatát, az államtitkár asszony a kérést azzal utasította el, hogy majd csak a kormány által jóváhagyott változatot kaphatják meg a szakszervezetek. A PSZ elnöke szerint azt viszont már korrigálni nem lehet, érdekegyeztetésről így nem lehet beszélni. Megjegyezte a közoktatás terén ötletelés folyik, ez bizonytalanságot jelent, a rendszer kezd szétesni, és nem csak az iskolákban, de az önkormányzatoknál is. 

Tóth József a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKSZSZ) elnöke azt hangsúlyozta, a közoktatás gyors és generális átalakításának szélesebb egyeztetéseken alapuló törvénykezésen kellene alapulnia. A szakoktatással kapcsolatban kifejtette, a kormány csak a munkaadók véleményére kíváncsi, a nagy tömegeket képviselőkére nem, ami azért elfogadhatatlan, mert a mindennapi munkát ők végzik. Az átalakítást nélkülük jól nem lehet megcsinálni. 

Somogyi László, az Oktatási Vezető Szakszervezete (OVSZ) elnöke arról beszélt, az elmúlt években két komoly szakmai elemzés készült az oktatásról, a Zöld könyv és a Szárny és Teher, a mostani oktatási koncepciók azonban nem nagyon építenek erre a két anyagra. Ezért különösen fontosnak tartaná a társadalmi párbeszédet oktatásügyben. Elmondta, ma Magyarországon a kormány a nemzeti jövedelem 4,2 százalékát költi közoktatásra, ami az 5,7 százalékos európai arányhoz képest nagyon kevés. Hivatkozott arra a néhány éve készült McKenzie-jelentésre, amely szerint a világ legjobb 25 iskolarendszerének közös jellemzője, hogy mindenütt csak kiváló pedagógusok kerülhetnek a pályára. Megjegyezte, Magyarországon csak a gyengébben tanulók választják a pedagógus szakmát.”

Vagyis, más szereplőkkel ugyan, de minden mostani oktatási probléma már akkor is fennállt. Azóta csak a helyzet lett sokkal rosszabb. (Hírklikk)