A javaslatcsomag ismertetése szépen körbement a magyar sajtóban, de érdemes megkülönböztetni az elméletet a gyakorlattól. Az uniós covid-igazolás ugyanis nagy találmány, baromi hasznos, de messze nem tud annyit, mint amit Brüsszelből kommunikálni szeretnek róla. És a friss változtatási javaslatokat se valószínű, hogy egy az egyben alkalmazni kezdenék a tagállamok.

Az első hónapok tapasztalatai is azt mutatják, hogy érdemes a helyén kezelni az igazolást. Óriási eredmény, hogy egyáltalán létrejött, minden uniós állam használja a rendszert, működik. Letöltjük és igazoljuk vele a védettségünket. Megnézik vagy lecsippantják egy másodperc alatt, nem vizsgálgatják percekig, hogy valódi-e, mint például egy noname-nek tűnő laboratórium negatív tesztről szóló igazolását.

Utazás: őskáosz, hogy mire is jogosít az uniós igazolás

Legfőbb félelmem viszont, hogy az országok eltérő kritériumrendszert kapcsolnak hozzá, legalább részben igazolódott. A határátlépésnél még egy-két kivételtől eltekintve máig él, hogy a nyugati oltással rendelkezők az igazolás birtokában szabadon beléphetnek. Sőt, a tagállamok többségében negatív teszttel ugyanezt kaphatjuk. Ez Magyarországról nézve azért fontos, mert a keleti oltások elfogadása ma is kaotikus, a tagországok többsége már elfogadja a WHO által jóváhagyott Sinopharmot, de nem ismeri el a Szputnyikot.

Az orosz vakcinával oltott turisták végtelenül igazságtalan és tudománytalan hátrányos megkülönböztetése máig tart, ők a legtöbb tagállamban oltatlannak számítanak, de legalább negatív teszttel beutazhatnak.

Abban viszont sajnos őskáosz uralkodik, hogy mire jogosít az uniós igazolás az egyes országokban a belépés után. A helyi védettségi igazolásokkal azonos jogokat nyújt, de mivel a delta terjedése nyomán sok helyen a legtöbb szolgáltatást oltottsághoz kötik, a nem oltottak, vagy épp Szuptnyikosok kenhetik a hajukra, hogy beutazhatnak negatív teszttel, ha már egy kávézóba se engedik be őket és buszra se szállhatnak az olyan uniós igazolással, amely nem nyugati oltást tartalmaz.

Utazás gyerekekkel: egységes szabályokat akar az EU

Látványosan bukott meg az az eredeti uniós javaslat is, hogy a védett szülők korlátozás nélkül magukkal vihessék a 18 év alatti gyerekeiket. Az országok teljesen eltérő korhatárt húztak ahhoz, hogy negatív teszt nélkül utazhassanak be a gyerekek, sok család ez alapján választott nyári úti célt is, hogy ne kelljen tesztre cipelni és orrtól agyig felnyúló pálcikával idegelni a gyerekeket.

Nem véletlen, hogy a Bizottság most is próbálkozik a gyerekek esetében az egységesítéssel, de már messze nem olyan lazán, mint nyáron. A friss javaslat az, hogy a legfertőzöttebb országokból érkezők esetében csak hat év alatt legyen szabad az utazás, 6 és 12 között negatív tesztre legyen szükség. A nem sötétvörös besorolású, tehát tisztább régiókból viszont ez a korosztály is mentesüljön. A 18-as javaslatot elengedték, tehát 12 év felett már felnőttnek számítanak, de ez teljesen érthető, hiszen mindenhol elérhető az oltás az unióban a tinédzsereknek.

Zöld ország vagy piros ország? Sokan visszakoztak nyár óta

Változás az is, hogy noha fő szabályként nem azt kell nézni, hogy honnan utazik valaki, hanem magának az utazónak a védettségét, ez rögtön nem érvényes, ha rossz a járványhelyzet. Szintén akkor, ha sötétvörös egy ország (mind most például egész Közép-Európa), a nem oltottakat (vagy Szuptnyikosokat) karanténba is küldhetik. Cserébe azt is javasolják, hogy a zöld besorolású országokból bárki mehessen szabadon minden igazolás nélkül, az oltatlanok is. Ezt néhány ország egyébként nyáron még így csinálta, de már visszakoztak belőle.

Az oltottaknak fertőzött országból indulva is marad a szabad utazás, nem léptek az unión kívüli országokban jellemző gyakorlat irányába, amely szerint az oltás alapfeltétel, de ezen felül kérnek sokan negatív tesztet is. De ez sem tuti, mert egyszerűsített vészfék-szabályokkal lehetővé teszik, hogy gyorsan romló helyzetben, vagy variánsveszélyes országokkal szemben a többiek fellépjenek, közösen szigorúbb szabályok bevezetésére bírják.

Az, hogy 9 hónapban maximálnák az első oltáspár érvényességét, egyszerűen a trend lekövetése. Több tagország is meglépte ezt és lényegében mindenki tervezi, miután sorra érkeznek azok a kutatási eredmények, amelyek az oltások hatékonyságának gyors csökkenéséről szólnak már 5-6 hónap után. Inkább az az érdekes, hogy a javaslatcsomagról kiszivárgó hírekben még 12 hónap szerepelt, valószínűleg az utolsó pillanatban váltottak a 9 hónapos időtávra.

Ez azt jelenti, hogy a beoltott magyarok több mint felének tavasszal lejár az uniós védettségi igazolványa, persze addig még sokan felveszik majd a harmadik oltást.

Közös érdek, hogy Európán belül ne zárjuk le a határokat

A nagy kérdés persze most is az, hogy elkezdik-e a tagállamok alkalmazni a Bizottság által javasolt változtatásokat. A 9 hónapos érvényességet bizonyára igen, maguktól is megtennék. A gyerekeket illetően valószínűleg mindenki megy továbbra is a saját feje után, a fertőzött országból érkezőkkel szembeni plusz korlátozásokat pedig a turizmusban kevésbé érdekelt országok fontolhatják meg elsősorban. Persze az omikron variáns betörése sok mindent felülír, most néhány hét feszült várakozásban van mindenki, amíg kiderül, hogy valóban nem okoz-e súlyos lefolyású betegséget, illetve kell-e módosítani miatta a ma használt vakcinákat.

Ezzel együtt abban biztosak lehetünk, hogy közös érdek a határok nyitva tartása Európán belül, várhatóan fennmarad a szabad utazás lehetősége, legalábbis az oltottak számára.  Az oltatlanokat egyre kevésbé engedik be az országok és szigorítanak a betegségen átesettekkel szemben is, hogy az oltás felé tereljenek mindenkit. Az utazások szervezését most sokkal inkább nehezíti az, hogy a légitársaságok még az omikrontól függetlenül, a negyedik hullámban csökkenő keresletre reagálva elkezdték a menetrendjeik farigcsálását – a Wizz Air például a sok ritkítás mellett már 11 budapesti útvonalát szünetelteti január elejétől.

Ács Gábor / Forbes.hu