• Két általános iskola dolgozói is arról meséltek a 444-nek, hogy kaotikus a járványkezelés az iskolákban akkor, ha kiderül, hogy valamelyik pedagógus megfertőződött.
• A tankerületek mindkét iskolában csak halogatták a bezárást, hiába fertőződött meg több pedagógus is. Az egyik iskolában a tantestületnek már a 20 százaléka megbetegedett, egy tanító pedig életét vesztette, a tankerület mégsem lépett semmit.
• A teljes táppénz is csak álom maradt. 
• Két általános iskola dolgozói is arról meséltek a 444-nek, hogy kaotikus a járványkezelés az iskolákban akkor, ha kiderül, hogy valamelyik pedagógus megfertőződött.
• A tankerületek mindkét iskolában csak halogatták a bezárást, hiába fertőződött meg több pedagógus is. Az egyik iskolában a tantestületnek már a 20 százaléka megbetegedett, egy tanító pedig életét vesztette, a tankerület mégsem lépett semmit.
• A teljes táppénz is csak álom maradt. 

Rengeteg szó esett már arról, hogy a tanárok mekkora kockázatnak vannak kitéve, amiért az általános iskolákban tantermi oktatás folyik, de arról már kevesebbet hallani, hogy mi történik akkor, amikor megtörténik az, amitől mindenki a legjobban tart: az iskolába bejut a vírus. 

Két iskola dolgozója mesélte el, hogy bár tudták, hogy a járvány elkerülhetetlen, mégis megdöbbentette őket, hogy mennyire tehetetlenek vele szemben, amiért nem az intézményvezetők, hanem központilag hoznak meg olyan fontos döntéseket, mint például, hogy bezárjon-e az iskola. A két iskola történetéből az látszik, hogy az érintett tankerületek csak kifogásokat keresnek, hogy ne kelljen bezárni az iskolát, a tanárokat hibáztatják a megfertőződésért, és nem hajlandók meghallani a segélykiáltásokat.

Számoltuk a napokat, hogy mikor zárják be az iskolát

Egy általános iskola iskolapszichológusa megrendülten mesélt a 444-nek arról, hogyan veszítették el az egyik szeretett tanítójukat koronavírusban, aki az iskolában fertőződött meg több tanárral együtt. A tanárok és az intézményvezető végig abban reménykedett, hogy bezárják az iskolát, ez azonban nem történt meg, még akkor sem, amikor már tudni lehetett, hogy nagy a baj.

„Nagyon vártuk a rendelkezést, hogy bezárják az iskolát. Számolgattuk a napokat. Az őszi szünetben bíztunk, hogy azt meghosszabbítják, de ez végül nem történt meg, novemberre pedig több pedagógusunk is megfertőződött. Várható volt, de mégis külső segítségben reménykedtünk”  - meséli.

Az iskolapszichológus az elsők között fertőződött meg, ami szerinte elkerülhetetlen volt, ugyanis több iskolában dolgozik, nagyon sok gyerekkel, csoporttal, és munkája során közel kerül a gyerekekhez, és előfordul, hogy megérinti, megöleli őket.

December elejére már 10 tanár és sok diák megfertőződött, azonban a tankerület ellentmondásosan reagált. Volt olyan osztály, ahol három napon belül érkezett határozat, volt ahol egyáltalán ki sem küldték. Karantént a Népegészségügyi Központ rendelhet csak el, de a kérést oda a tankerület továbbítja. A tankerületek eljárásrendje viszont nem egységes, előfordul, hogy 1-1 osztálynak kell otthon maradnia, de az iskolapszichológus tud olyan iskolákról, melyeket egyetlen pedagógus betegsége miatt zártak be. Az is különös, hogy felsős tanár miért nem számít kontakt személynek, főleg, ha az illető alsóban is tanít.

Ekkor már a tantestület 20 százaléka fertőződött meg, de a tankerület még mindig nem rendelte el a teljes iskola bezárását.

„Az én gyerekem is az iskolába jár, és vasárnap tudtuk meg, hogy az egyik tanítója koronavírusos, így azt gondoltuk, hétfőn már nem kell mennie. Ehhez képest még ment az osztály hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön, mire jött a rendelet, hogy péntekre karanténba kerülnek, de hétfőtől már újra kell menni. Aztán, még ugyanazon a pénteken jött két újabb rendelet, az elsőben csak online oktatást rendeltek el, a másodikban pedig rendkívüli szünetet az osztálynak” - meséli.

Az iskolapszichológus szerint minden információt az iskolában történtekről időben elküldtek a tankerületnek. Ő maga  éppen otthon lábadozott, amikor arról kapott hírt, hogy szeretett kollégája, akit a szülők, a gyerekek is imádtak, nagyon rosszul van.

„Nagyon ijesztő volt. Hetekig szurkoltunk, hogy meggyógyuljon, nekünk ki is maradt a karácsonyt váró adventi időszak, az ünnepi hangulat. A tanító néni fiatal volt és teljesen egészséges, semmilyen alapbetegsége nem volt. Szívvel-lélekkel tanított, megszerettette a tanulást a gyerekekkel” - emlékszik vissza az elhunyt pedagógusra.

Az egész iskolát megrendítette a tanítónő halála. A mai napig nem tudták feldolgozni, azóta is folyamatosak a megemlékezések róla.

Az iskolapszichológus szerint a pedagógusok és az iskolavezetősége a lelküket kiteszik, hogy tanítsanak és közben megóvják magukat és másokat a vírustól. Azt a lehetőséget is biztosították a szülőknek, hogy aki szeretné, otthon tarthatja a gyerekét, ha idős vagy krónikus beteg van a családban. Most mégis úgy érzik, hogy cserben hagyták őket, miközben folyamatos támadásokat kapnak.

Az iskolaigazgató például kérte, hogy a tanórákon is viseljenek maszkot, hogy így óvják a pedagógusokat és egymást, de a szülők között van, aki azért akar feljelentést tenni, mert viselni kell a gyerekének a maszkot, és van olyan, aki meg azért, mert nem hordanak a tanórán maszkot. Szerinte a tankerület nem támogató, de rendszerszinten is gondok vannak. 

Az iskola módosítaná a házirendet, például a kötelező maszkviselés miatt, de ehhez is jóváhagyás kellene.„Azt látom, hogy az a legfőbb probléma, hogy ilyen helyzetekben a döntési lehetőséget át kellene adni az érintetteknek, és akkor minden gyorsabban menne. Szeretnénk, ha valaki figyelembe venné, hogy a pedagógusok mit akarnak, mert a pedagógust és a vezetőséget jelenleg semmi nem védi” - összegezte.

A tanár hibája, ha megfertőződik

Erika (a riportalany nevét kérésére megváltoztattuk) egy másik általános iskolában dolgozik testnevelő tanárként, ahova 1-2 hónappal ezelőtt betört a vírus, és ezt a tankerületnek nem igazán sikerült jól kezelnie, Erika szerint „kaotikus állapotok voltak”.

Minden azzal kezdődött, hogy megfertőződött az iskolapszichológus, aki iskoláról iskolára jár, így könnyen bevihette a fertőzést az intézménybe. Erika az elsők között fertőződött meg, és mire az önkormányzati teszteléshez jutottak, addigra már 14 pedagógus volt fertőzött a 40-ből, de ennél többen voltak betegek, csak nekik semmit nem mutatott a gyorsteszt. Volt olyan alsós osztály, ahol mindkét tanító kiesett.

„Ment a levelezés heteken keresztül a tankerülettel, hogy zárják be az iskolát, mert sorra dőlnek ki a tanárok. A tankerület viszont azt válaszolta, hogy addig nem zárják be, amíg egy gyereknek nem lesz pozitív a tesztje, holott a gyerekeket egyáltalán nem is tesztelték. Két-három hét telt el, mire elrendelte a tankerület a rendkívüli szünetet” - meséli Erika.

A megbetegedett tanárok közül pedig senki sem kapott 100 százalékos táppénzt, hiába ígérte ezt szeptemberben Kásler Miklós, emberi erőforrások miniszter. Miután több tanár és szakszervezet panaszkodott arra, hogy túl bonyolult az eljárás, és lehetetlen bizonyítani, hogy a tanár az iskolában fertőződött meg, Gulyás Gergely az eljárás egyszerűsödését ígérte decemberre, azonban erről azóta se hallani semmit. 

Erika azt mondja, hogy az iskolájuk munkaügyi felelőse átnézte az eljárást és arra jutott, hogy esélytelen megkapni a száz százalékos táppénzt, ne is próbálkozzanak. Ezt támasztja alá a tankerület egyik levele is, amit az iskolának küldött.

„A tankerület azt írta, hogy a pedagógus nem számít kontaktnak, ha egy gyerek megfertőződik, mert frontális oktatást kell tartani, nem szabad bemenni a padok közé, ha pedig valaki bemegy és megfertőződik, az az ő hibája” - foglalta össze Erika.

A tanárnő szerint ez azért is nevetséges, mert alsós gyerekeknél nagyon nehéz távolságot tartani, különösen testnevelés órán, ahol a gyerekek folyton odaszaladnak hozzá. A tanórákon pedig hiába a padokban ülnek, nem mindig tiszta kézzel nyúlnak a tanszereikhez, amit aztán ha a pedagógus beszed, akkor könnyen elkaphatja a fertőzést a felületről.

Erika szerint ráadásul a szülők sem viselkednek felelősségteljesen, mert volt olyan gyerek, aki hétfőn úgy ment be az iskolában, hogy kikotyogta, hogy a hétvégén volt egy kis hőemelkedése, vagy épp a szülei betegek, de neki jönnie kellett iskolába.

A tanárnő szerint ráadásul az iskola már kifogyott a fertőtlenítőszerekből, amiket még az év elején kaptak, ezért a gyerekeknek már inkább azt mondják, hogy kétszer mossák meg a kezüket szappannal, mert nincs fertőtlenítőszer. De amikor kaptak is fertőtlenítőszert, akkor is csak nagy kiszerelésben, ezért heteken keresztül a tanárok gyűjtögették a palackokat, hogy azokba ki tudják tölteni.

Erika szerint az sem volt teljesen egyértelmű, hogy a betegsége után mikor állhat vissza dolgozni, ugyanis a Népegészségügyi Központ csak a tünetek észlelését követő 20. napon hívta fel, és akkor azt javasolták neki, hogy a tünetmentességtől számított három nap után mehet dolgozni, a munkaköre pedig újabb tesztelést nem igényel. Csakhogy Erika nehezen mérte fel, hogy mikor számít teljesen gyógyultnak, ugyanis volt olyan, amikor három napig tünetmentesnek érezte magát, be is ment dolgozni, aztán újra betegszabadságra kellett mennie, mert nem érezte jól magát. 

Erika és az iskola vezetősége több iskolával is beszélt, hogy felmérjék, máshol hol a helyzet, és azt tapasztalták, hogy nagyjából mindenhol ugyanez van. (444.hu)