Bár az állam folyamatosan hurráoptimista hangulatban próbál kommunikálni, nem túl nagy eredmény, hogy 2007 óta folyamatosan növelgetik kicsit a gyógyító-megelőző és az összevont egészségügyi szakellátási kassza. 

Az a baj Holchacker szerint, hogy a régóta tartott nominális bővülést

az áfaemelés, a forint leromlása és kumulált infláció

felemésztette. A kassza struktúráját is átalakították, így most annál is kevesebb jut a kórházak napi működésére, dologi kiadásokra, mint 8 éve. Az ETOSZ  szerint kormány tudja, hogy durván évről-évre alultervezik az egészségügyi kiadásokat, így pedig újratermelődik az adósság.  

"Ezért nagyon nehéz azt az állítást elfogadni, hogy egy kicsit ügyesebben kellene gazdálkodni, és akkor minden rendben lesz" - mondta Holchacker. "Természetesen lehet javítani a gazdálkodáson, de ekkora mértékű hiányt - április végén meghaladta az 50 milliárd forintot - nem az ügyetlen kórházi menedzsment és a gonosz beszállítók hoznak össze, hanem egyenes következménye a makrogazdasági adatoknak".

A most belengetett 122 milliárdos plusz pénz az egészségügynek sem valós, abban az értelemben, hogy jelentős részben csak átcsoportosítás az egészségügyi alapon belül. 86 milliárd forint az ilyen E alapon belüli átcsoportosítás, amiből 66 milliárd forint bérre megy, 15 milliárd forint a 2015-ös csökkentés visszapótlása, 20 milliárd pedig a méltányossági kezelésekre fordítódik. Ténylegesen 20-22 milliárd forint a friss pénz, csakhogy ez sem költhető el tetszés szerint, 11 milliárdból ugyanis olyan kapacitásokat finanszíroznak, amelyekről korábban megszületett a támogatási döntés. Azaz az egészből mindössze 10-11 milliárd forint a valós plusz pénz.

A szövetség szerint az elvont pénzek problémája csak úgy oldható meg, ha visszateszik az egészségügyi rendszerbe, és évente legalább 5 százalékkal növelik az egészségügyi költségvetésünket. 2021-től pedig szerintük fontos lenne GDP arányossá tenni az emelést, amit a demográfiai trendek és visegrádi országoktól való lemaradásunk is indokol.

index.hu