h i r d e t é s

A tenger fenekén lehet a nagy rejtély megoldása

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

A tenger fenekén lehet a nagy rejtély megoldása

2019. március 09. - 09:16

 

A déli sarkvidék vizeiben rejtőzhet a nagy klímarejtély kulcsa.

Forrás: pxhere.com

Egymillió évvel ezelőtt a jégkorszakok viszonylag hirtelen hidegebbekké, hosszabbakká váltak és hosszabb időközönként jelentkeztek. Ennek oka a klímakutatás egyik nagy rejtélye, és most a svájci kutatók azt mondják, közelebb kerültek a megoldáshoz. A jégkorszakok a Föld történelmének elmúlt 2,6 millió évében bizonyos rendszerességgel, a Föld Nap körüli keringésével összefüggésben jelentkeztek. Mintegy egymillió évvel ezelőtt azonban ezek az időközök meghosszabbodtak 41-100 ezer évvel, maguk a jégkorszakok is hosszabbá és intenzívebbé váltak. A szakértők a jelenséget közép-pleisztocén kori fordulatnak nevezik – idézi az MTI.

Hogy mi váltotta ki ezt a fordulatot, a klímatörténelem egyik nagy rejtélye, mert a bolygó körpályájának esetleges változása nem állhat a hátterében.

Globális lehűlés következett

Samuel Jaccard, a Berni Egyetem kutatója által vezetett szakértői csoport a svájci nemzeti kutatási alap (SNF) támogatásával végzett kutatásukkal egy lépéssel közelebb kerültek a megoldáshoz. Elméletük szerint döntő szerepet játszott az, hogy lelassult a dél-sarkvidéki vízterületek mély és felszíni rétegeinek cirkulálása – közölte az SNF. Ennek hatására kevesebb szén-dioxid került a mélyebb rétegekből a légkörbe, aminek következtében legyengült az üvegházhatás és intenzívebbé váltak a jégkorszakok. Globális lehűlés következett.

Kutasuk során egy 169 méter mély furatból gyűjtött tengeri üledéket elemeztek, a mintákat az 1990-es években gyűjtötték, Dél-Afrika partjaitól 2500 kilométerre, 2,8 kilométeres mélységben. A különböző rétegekben lévő mikroszkopikus egysejtűek kémiai összetétele alapján rekonstruálták a körülménynek változásait az elmúlt 1,5 millió évben.

Nem tudni, mi fog történni

A figyelem középpontjában a felszíni és a mély réteg hőmérsékletének és sótartalmának különbözőségei álltak. Ezek a különbségek határozták meg mások mellett a különböző tengeri rétegek keveredésének intenzitását. Az óceánok 60-szor több szenet tartalmaznak, mint a légkör:

A vízrétegek cserélődésének fontos szerepe van, mert ennek révén kerül a mélyebb rétegek oldott szén-dioxidja a légkörbe és járul hozzá az üvegházhatáshoz

– mondta Jaccard.

A klímarendszer dinamikája nagyon összetett, jelenleg a felerősödött nyugati szelek serkentik a tengervíz rétegeinek cserélődését a déli vizekben és serkentik az óceánok szén-dioxidjának leadását az atmoszférába. Ennek a folyamatnak ellene hathat, hogy a klímaváltozással növekszik a csapadék és felerősödik a gleccserek olvadása ebben a régióban. E felszíni édesvíz miatt csökken a sótartalom, ami ismét fékezi a cirkulációt.

„Jelenleg nem lehet megjósolni, mi fog történni” – mondta Jaccard. (24.hu)


 

h i r d e t é s