A Publicus Intézet a Európai Parlament S&D Frakciójának a megbízásából december 12-19 között 2499 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek véleményét az Európai Egészségügyi Unióval kapcsolatban.

A megkérdezettek összeségében úgy látják, hogy a magyar állami egészségügy nem képes ellátni teljes mértékben a feladatát, annak ellenére, hogy sok pénzt fizetnek be havonta a rendszer működéséért. Sokan a magasabb színvonalú magánellátást választják, amelyet azonban a lakosság jelentős része nem tud finanszírozni. A magyar egészségügy tehát kirekesztő jellegű, mivel a szegényeknek és a jómódúaknak messze nem adódik egyenlő esély a gyógyuláshoz és az egészséges élethez.

Tízből négy válaszadó hallott az Európai Egészségügyi Unió programjáról, amelynek lényege, hogy felszámolják az egyenlőtlenségeket a tagállamok egészségügyi rendszerei között, javuljon a színvonal azokban az országokban, ahol most nem működik megfelelően.

Azok körében, akik hallottak az Európai Egészségügyi Unió programjáról, tízből hárman azt is tudják, hogy maga a kezdeményezés Ujhelyi Istvánhoz, a szocialisták EP képviselőjéhez kötődik.

Tízből hét megkérdezett támogatja az Európai Egészségügyi Unió megteremtését. Így nyilatkozott szinte az összes ellenzéki szavazó, illetve a bizonytalan szavazók háromnegyede is, továbbá a Fidesz szavazók több mint harmada is.

Tízből kilenc megkérdezett inkább egyetért azzal, hogy Magyarországnak a jelenleginél jóval többet kellene fordítania az egészségügyi kiadásokra, illetve hogy szükség van minimális minőségi követelményekre az egészségügyben, amelyeket minden tagállamban biztosítani kell az állampolgárok számára.

Tízből hat válaszadó inkább egyetért azzal, hogy jobb lenne, ha az Európai Unió jobban beleszólhatna az egyes országok egészségügyének működésébe annak érdekében, hogy jobb legyen az egészségügyi ellátás, továbbá azzal is, ha az EU határozná meg, hogy a tagállamoknak mennyit kell minimálisan az egészségügyre fordítaniuk.

A megkérdezettek háromnegyede szerint összeségében inkább előnyös volt az Európai Uniós tagság Magyarország számára eddig. Tízből hat válaszadó szerint, ha megvalósulna az egészségügyi unió, akkor inkább javulna a véleményük az EU-ról.

A mostani felmérés tanulsága, hogy bár nem könnyű egy új területre EU-s szabályozást bevezetni, azonban lehetséges, ha fontos és egyben elhanyagolt területről van szó – márpedig a magyar állami egészségügy kapcsán ilyenről beszélhetünk – ahol érdemi eredményeket lehet elérni. Az emberek ebben az esetben támogathatónak tartanák az Európai Egészségügyi Unió bevezetését.

Tízből hat (61 százalék) megkérdezett inkább nem elégedett az állami egészségügyi rendszerben tapasztalt állapotokkal.

Leginkább az ellenzéki szavazók látják rossznak az egészségügy állapotát: tízből kilencen (92 százalék) mondták ezt. Tízből hat (62 százalék) bizonytalan szavazó szintén inkább nem elégedett a magyar egészségüggyel. Ezzel szemben tízből nyolc (82 százalék) Fidesz szavazó inkább elégedett az állami egészségügyi rendszerben tapasztalt állapotokkal.

Tízből hat (61 százalék) válaszadó szerint az utóbbi években ezek (az állami egészségügyi rendszerben tapasztalt) állapotok inkább romlottak. Tízből kilenc (90 százalék) ellenzéki szavazó, illetve tízből hét (73 százalék) bizonytalan szavazó is így látja.

Tízből nyolc (82 százalék) Fidesz szavazó szerint viszont az utóbbi években inkább javultak az állapotok a magyar állami egészségügyben.

A megkérdezettek nagy többsége szerint (80 százalék) a koronavírus-járvány megmutatta az állami egészségügy gyenge pontjait. Sokan úgy látják ráadásul (71 százalék), hogy az utóbbi időben nem is javult az állami egészségügyi ellátás színvonala érdemben. Sokan (73 százalék) egyre többet költenek magánellátásra, mert az állami egészségügy szerintük nem látja el jól a feladatát.

Tízből négy (43 százalék) válaszadó szerint nem igaz az, hogy mindegy az ember szegény, vagy jómódú, ugyanolyan eséllyel kapja meg az ellátást az állami egészségügyben. Az emberek többsége (63 százalék) nem ért egyet azzal a megállapítással, hogy akinek valamilyen egészségügyi gondja van, bizton számíthat az állami egészségügyre, így nem meglepő hogy az, hogy a válaszadók nagy többség szerint (75 százalék) ha valaki normális ellátást akar, akkor mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.

A magyar állami egészségügy tehát nem képes ellátni teljes mértékben a feladatát, annak ellenére, hogy az emberek sok pénzt fizetnek be havonta a rendszer működéséért. Sokan a magasabb színvonalú magánellátást választják, amelyet azonban a lakosság jelentős része nem tud finanszírozni. A magyar egészségügy tehát kirekesztő jellegű, mivel a szegényeknek és a jómódúaknak messze nem adódik egyenlő esély a gyógyuláshoz és az egészséges élethez.

Tízből négy (39 százalék) megkérdezett hallott az Európai Egészségügyi Unió programjáról, amelynek lényege, hogy felszámolják az egyenlőtlenségeket a tagállamok egészségügyi rendszerei között, javuljon a színvonal azokban az országokban, ahol most nem működik megfelelően.

Tízből hét (71 százalék) megkérdezett támogatja az Európai Egészségügyi Unió megteremtését. Így nyilatkozott szinte az összes ellenzéki szavazó (94 százalék), illetve a bizonytalan szavazók háromnegyede (74 százalék) is.

Tízből négy Fidesz szavazó inkább igen, (36 százalék) tízből hat (56 százalék) pedig inkább nem támogatja az EU-s szervezet létrehozását.

Tízből kilenc megkérdezett inkább egyetért azzal, hogy Magyarországnak a jelenleginél jóval többet kellene fordítania az egészségügyi kiadásokra (88 százalék), illetve hogy szükség van minimális minőségi követelményekre az egészségügyben, amelyeket minden tagállamban biztosítani kell az állampolgárok számára (87 százalék).

Tízből hat válaszadó inkább egyetért azzal, hogy jobb lenne, ha az Európai Unió jobban beleszólhatna az egyes országok egészségügyének működésébe annak érdekében, hogy jobb legyen az egészségügyi ellátás (60 százalék), továbbá azzal is, ha az EU határozná meg, hogy a tagállamoknak mennyit kell minimálisan az egészségügyre fordítaniuk. (64 százalék)

Szinte az összes (97 százalék) ellenzéki szavazó, továbbá tízből kilenc (92 százalék) bizonytalan szavazó egyetért azzal, hogy Magyarországnak a jelenleginél jóval többet kellene fordítania az egészségügyi kiadásokra. Ugyanígy nyilatkozott tízből hat (58 százalék) Fidesz szavazó is.

Azok körében, akik hallottak az Európai Egészségügyi Unió programjáról, tízből hárman (28 százalék) azt is tudják, hogy maga a kezdeményezés Ujhelyi Istvánhoz kötődik. Tízből négy (42 százalék) ellenzéki szavazó, illetve tízből három (28 százalék) Fidesz szavazó értesült Ujhelyi kezdeményezéséről. Leginkább az MSZP-P (66 százalék) és a DK (62 százalék) szavazók értesültek a szocialista politikus javaslatáról.

A megkérdezettek háromnegyede (74 százalék) szerint összeségében inkább előnyös volt az Európai Uniós tagság Magyarország számára eddig.

Így gondolja tízből nyolc (84 százalék) ellenzéki szavazó, illetve tízből hét (70 százalék) bizonytalan szavazó is. A Fidesz szavazók közel fele (46 százalék) szintén így nyilatkozott.

Tízből hat (61 százalék) válaszadó szerint, ha megvalósulna az egészségügyi unió, akkor inkább javulna a véleményük az Európai Unióról. Így gondolja tízből majdnem kilenc (85 százalék) ellenzéki szavazó, továbbá minden második (52 százalék) bizonytalan szavazó is. Tízből három (27 százalék) Fidesz szavazó szintén így látja.

A megkérdezettek egyik fele szerint jó dolog, a másik fele szerint pedig nem jó dolog, hogy az EU egyre több dologba beleszól. Azonban a többség szerint (56 százalék) ha az EU szabályoz egy területet, az összeségében biztonságosabb, megbízhatóbb lesz, ezen kívül, tízből hat válaszadó (60 százalék) szerint az EU szabályoknak való megfelelés inkább nem jelent túl nagy terhet hazánknak. Tízből hat (63 százalék) megkérdezett szerint összességében jobb, ha egy területen van EU-s szabályozás, mintha csak hazai lenne.

Összeségében nem könnyű egy új területre EU-s szabályozást bevezetni, azonban lehetséges, ha fontos és egyben elhanyagolt területről van szó – márpedig a magyar állami egészségügy kapcsán ilyenről beszélhetünk – ahol érdemi eredményeket lehet elérni. Az emberek ebben az esetben támogathatónak tartanák az Európai Egészségügyi Unió bevezetését.

A kutatás eredményeiről további részletek itt találhatóak (letölthető PDF).

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2020. december 12-19 között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 2499 fő telefonos megkérdezésével. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-1,96 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.