Elmennek az orvosok, mérnökök meg mindenki, aki egy kicsit is beszél valamilyen nyelven. Itt marad az ország, vagy orvosok és mérnökök nélkül, vagy a világ más országaiból beengedett, behívott, vagy csak egyszerűen bejött tanult embereivel. A probléma ma már húsba vágó, szinte mindenkit érint, aki az egészségüggyel, vagy a minőségi mérnöki szolgáltatással kapcsolatba kerül.

A megoldás egyszerűnek tűnik, csak az elitizmus mindennapi gyakorlatát kellene abbahagyni és utat nyitni az oktatás rendszerében a társadalom erőforrásokkal nem rendelkező, azonban szellemi képességeivel rendben lévő tömegeinek.

A jó képesség nem függ össze a nyelvtudással, a falu szélén élőknek nincs pénzük nyelvtanárra, különórákra, azonban a jó képességű emberek aránya ugyanakkora, mint a más társadalmi csoportokhoz tartozóké.

A rendszerváltás legnagyobb katasztrófája nem a privatizáció, meg az egyéb mellékes dolgok, hanem a társadalmi csoportok közötti átjárhatóság totális beszűkülése, sőt egyes csoportok teljes kizáródása.

Nem a romákról van szó, hiszen őket még a Kádár rendszernek sem sikerült integrálni, hanem a milliós nagyságrendű családokról, akiknek a gyermekei a pénz, az ismeret, és a motiváltság hiánya miatt kimaradnak az oktatás rendszeréből. Azonban azok is, akiknek szerencséjük van, versenyhátrányba kerülnek a nyelvtudás hiánya miatt.

A határok megnyitása után a nyelvtanulást nem követelményként kellene behozni az oktatásba, hanem lehetőségként és az oktatási rendszer szolgáltatásaként.

A hozzáférést kellene biztosítani, nem pedig mindenféle nyelvvizsgákkal az elitnek szabad utat biztosítani. Az elit mivel képes kifizetni a nyelvtanítás költségeit, anyagi helyzetéből adódóan jó minőségben táplálja gyermekeit, képes a tudáshiányt segédpontokkal az egyetemi felvételiken kompenzálni.

Kit zavarna az, ha a körzeti orvosa, fogorvosa, állatorvosa, vagy mérnöke nem beszél nyelvet, vagy nyelveket, kit zavarna az, ha a ma diplomával nem rendelkezők, nyelvvizsga nélkül megkapnák a diplomájukat, szerintem senkit!

A nyelvtudás ma kiemelt egyéni érdek!

A nyelve elsajátítása az érvényesülés sokszínűségének esélye, éppen ezért meg kellene szüntetni a pontozását a felvételiken és el kellene törölni a diplomához jutás feltételei közül. Ezzel párhuzamosan az államnak ingyenesen kellene biztosítani azt a feltétel rendszert, amelynek keretében a gyerekek, vagy az egyetemisták el tudnának jutni az első középfokú nyelvvizsgáig ingyenesen. Az állam ösztönzésként törvényt alkothatna, hogy aki nyelvvizsgával rendelkezik, az állam foglalkoztatási körében automatikusan 20%-l nagyobb fizetést kap a munkába álláskor.

A fenti javaslat esélyt adna a társadalmi mobilitás újra indulására, és arra, hogy jelentős számú orvosunk, mérnökünk lehetne, akik csak késve, később, vagy soha nem hagyná el az országot.

A Kádár korszak legjobb minőségű, a társadalom egészét átfogó egészségügyi rendszerének minőségét nem a nyelvtudás adta, hanem az anyanyelvükön jól képzett orvosok és egészségügyi dolgozók!