h i r d e t é s

Afrika okozta a horvátországi földrengést

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Afrika okozta a horvátországi földrengést

2020. december 30. - 06:23

 

Az afrikai kőzetlemez évente néhány milliméteres sebességgel préselődik az eurázsiai kőzetlemezhez, ez okozta a környéken hatalmasnak számító keddi földrengést.

Ekkora elmozdulás nem maradhat folytatás nélkül, a következő napokban, hetekben érdemi utórengésekre számíthatunk, hazánk közelében pedig még a Kárpát-kanyar okozhat hasonló meglepetéseket. - írja a 24.hu

Zágráb közelében márciusban pattant ki egy 5,3-as magnitudójú földrengés, azóta is folyamatosak az utómozgások. Hétfőn aztán újabb, 5,4-es rengés rázta meg déli szomszédunkat, amit kedden a környéken óriásinak számító, 6,4-es követett – ez utóbbi Magyarország nagy részén is jól érzékelhető volt, sokakban riadalmat okozott.

Afrika ránk préselődik

"A földrengésekről tudjuk, hogy kőzetlemezek határainak közelében pattannak ki, amikor az egymásnak préselődő roppant tömeg keltette energia felszabadul, a kőzetlemezek pedig törnek, gyűrődnek, elmozdulnak egymáshoz képest. Ilyen határterület húzódik az Adriai-tenger horvát partjai közelében, ahol az afrikai kőzetlemez északi pereme évente néhány milliméteres sebességgel préselődik az eurázsiai kőzetlemezhez" – magyarázza Dr. Timár Gábor geofizikus, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára.

Ez gyűrte fel a múltban a Dinári-hegységet, és okozza folyamatosan a kisebb kőzetlemezek elmozdulásait. Most kisebb részben préselésről, nagyrészt oldalirányú elmozdulásról volt szó, ezt érzékelhettük kedd kora délután Magyarországon is. A kontinentális lemezperem Horvátországon kívül érinti Szlovéniát és Olaszország északi részét is, Afrika nyomásának köszönhetően ez a régió földtani szempontból meglehetősen aktív, itt keletkeznek a legnagyobb földrengések hazánk közelében.

Melyik a főrengés?

A hétfői után senkit nem értek váratlanul az utórengések, de mi magyarázza, hogy ezek jóval erősebbek voltak? Valójában csak utólag, a felszín lenyugvása után tudjuk definiálni a történteket: a legerősebb rengést tekintjük főrengésnek, a korábbiakat elő-, a későbbieket pedig utórengéseknek.

A kedd délutáni állapot szerint tehát egyelőre ez a 6,4-es volt a „fő attrakció”, minden más az előzmény.

Nagy általánosságban igaz, hogy az első rengés a legerősebb, majd lassan elhal az egész, de nem mindig. Ebből a szempontból tehát nem mindennapi jelenséget tapasztaltunk meg, amikor már önmagában is jelentős erejű, 5-ösnél komolyabb rengések vezették be a még nagyobbat. És lehet, hogy nincs is vége, bár a 6,4-esnél lényegesen erősebb ebben a térségben nem igazán alakulhat ki.

A földrengések erejét ugyanis több ismert tényező befolyásolja. Egyrészt a kőzetlemezek mozgásának sebessége, ami itt a Japán vagy Dél-Amerika térségében jellemző 6 centiméter/évnek csupán töredéke. Másrészt az egymásnak nyomódó kőzetek összetétele, hőmérséklete, földtani környezete, de ne vesszünk el a részletekben, a lényeg: "ekkora elmozdulás nem maradhat önmagában, a következő napokban, hetekben érdemi utórengésekre számíthatunk" – emeli ki Timár Gábor.


A Richter-skála szerinti 5,2-es erősségű földrengés rázta meg Horvátországot. A földmozgás epicentruma 12 kilométerre volt Sziszektől (Sisak) és 51 kilométerre Zágrábtól, mintegy 5 kilométeres mélységben. A rengést egész Közép-Horvátországban és Magyarország egyes részein is érzékelték.

A Kárpát-kanyar és Magyarország

Bár Horvátországban – kisebb nagyobb intenzitással – immár 10 hónapja mozog a föld, ez semmiképpen nem jelenti azt, hogy bármilyen, földtanilag aktívabb periódusról lenne szó: teljesen természetes, szokványos jelenség. A feszültség mérséklődik, és egy időre ismét beáll a látszólagos nyugalom.

A földrengéseket nem tudjuk előre jelezni, de azt igen, hogy mely területeken, milyen maximálisan várható magnitúdóval és átlagosan milyen gyakorisággal következnek be. A már említett Horvátország–Szlovénia–Észak-Olaszország vonalon nagyjából 30 évente valószínű a Richter-skála 6-os fokozatát meghaladó földmozgás.

A másik, e szempontból veszélyes hely a közelünkben az úgynevezett Kárpát-kanyar, vagyis a Bukaresttől Háromszékig terjedő terület.

Ami a mai Magyarországot illeti, az elmúlt több mint ezer évben nincs tudomásunk komolyabb mozgásokról. A legerősebb hazai földrengés Komáromot sújtotta 1763-ban: komoly pusztítást okozott, de valószínűleg nem érte el a 6-os magnitúdót.

A pusztítás mértéke

A földrengéseket két módon skálázzák. Az egyik az úgynevezett magnitúdó-, vagy közismert nevén a Richter-skála, ami a geofizika eszközeivel a kőzetlemezek törése során lezajlott folyamatok energiáját adja meg. Értelemszerűen nincs felső határa, de a 9-es fokozatnál lényegesen erősebbet eddig nem mértek.

A másik a rengések hatását szemlélteti egy 12 fokú intenzitás-skálán. Az 1-es erősség még az emberek számára nem is érzékelhető, a 2-est már megérezzük, 5-ösnél megrepednek a házfalak és így tovább, míg a 12-es fokozat már a totális pusztulás. Ez a mérték nem egzakt, helyről-helyre változik, hiszen a pusztítás mértéke az épületek minőségén, a földrajzi távolságon és még tucatnyi egyéb tényezőn múlik.

24.hu


 

Kommentek

h i r d e t é s