h i r d e t é s

Agyonverték Semmelweis Ignácot

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Agyonverték Semmelweis Ignácot

2018. június 28. - 15:19

 

Exhumálás, koponya, Semmelweis rejtélyek! Az 1800-as évek közepén a baktériumok ismerete hiányában az orvosok közvetlen boncolás után vizsgálták a szülő nőket minden fertőtlenítés nélkül. 

A fertőzések miatt több ezer édesanya vesztette életét.

Semmelweis Ignác kutatta a halál okát, majd meg is találta azt. A várandós nők vizsgálata előtti klórmeszes kézmosás volt a megoldás. Felfedezése azonban vitákat szült, sokan nem követték utasításait. A film válaszokat keres. 

Kiss-Stefán Mónika:

„Miért került tébolydába? Miért bántalmazták ott? Mi okozta valójában a halálát? Szifilisz vagy vérmérgezés? Miért exhumálták négyszer? Milyen gyermeki csontokat őrzött a koporsó? Milyen lett volna Semmelweis igazi arca, ha nem ragadja magával a betegség? 

Filmes szakemberként még soha nem találkoztam ennyi rejtélyes kérdéssel, éppen ezért izgatott a téma. A Semmelweis arca forgatókönyve írása közben egyre izgalmasabbá vált a történet, hiszen rá kellett jönnöm, hogy fő kérdéseinkre a válasz, hogy miben is hallhatott meg valójában az anyák megmentője vagy, hogy milyen is lehetett Semmelweis igazi arca, csak a forgatás utolsó napján derülhetett fény.

Heteken át tartott a forgatás előkészítése. Helyszíneket jártunk be, könyveket olvastunk át, szakemberekkel / Varga Benedek a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójával és Horányi Ildikó muzeológussal / összesítettük azokat az információkat, amik Semmelweis Ignác életrajza mögé láttattak. Számtalan írás, könyv, sőt film is megjelenítette már az ikont, éppen ezért mi másként szerettük volna megalkotni.

Olyan ismeretterjesztő filmet szerettünk volna készíteni, ami könnyed eleganciával, érthető tudományossággal közelíti meg a témát. Hiteles forrás összjátéka a XXI. századi képi világgal. Acélos színek, izgalmas vágások, drámai zenei aláfestés.

Érdekes volt látni, ahogy az arc épült, alakult, formálódott, majd elénk tárult egy olyan kép, amit még senki nem láthatott. Az arc, amelyet a tudomány Semmelweisről alkotott, a koponyához leginkább illeszkedő arcot reprodukálja.  Nem a negyvenes éveiben rohamos gyorsasággal öregedő férfi arcát, hanem azt az arcot, ahogyan a fiatal negyvenes férfi kinézhetett volna – ha nem támadja meg szervezetét a betegség.  A kép, amit látunk, az antropológia mai eszköztárával történő kísérlet a lehetetlen megvalósítására.”

A rendező egy újabb nézőpontból mutatja be a Semmelweis Ignác halála körüli rejtélyeket, sőt azt is megtudhatjuk, hogy miként nézhetett volna ki a legenda, ha nem támadja meg a szifilisz. 

A rendező sajátossága, hogy minden filmjéhez maga írja a zenét is. 

A Semmelweis arca című film három fesztiválon három díjat nyert olyan elismert szakemberek bírálatával, mint Sára Sándor Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr és rendező, Rófusz Ferenc Oscar-díjas rendező és Ternovszky Béla Balázs Béla-díjas rendező, Koltay Gábor filmrendező, Siflis Zoltán Balázs Béla-díjas filmrendező.


 

h i r d e t é s