Egyrészt a pártok eddig is aláírásokat gyűjtöttek az utcán különféle kezdeményezéseikhez, és a politikai plakátok is a mindennapjaink részévé váltak, másrészt a híradások középpontjába most az Ukrajnában dúló háború került. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Választási Jogi Programjának koordinátorát, Döbrentey Dánielt kérdeztük arról, hogy maradt-e bármilyen jelentősége a kampányidőszaknak, amit a törvény a szavazás napjáig tartó ötven napban határoz meg.

Azon túl, hogy a szólásszabadság terén a pártok, a politikusok, és nem utolsósorban a választópolgárok is többet engedhetnek meg maguknak, csak ebben az időszakban van lehetőség arra, hogy a kampánytevékenységet a választási szervek előtt meg lehessen támadni. A TASZ minden választáson nyomon követi a folyamat jogszerűségét, és jogsegélyt is nyújt: Döbrentey Dániel szerint már kapott a szervezet megkereséseket, de ezek nagyrészt arra vonatkoznak, hogy a választók hogyan gyakorolhatják jogaikat. Voltak, akik azt szerették volna megtudni a TASZ-tól, hogyan szavazhatnak külképviseleten, vagy hogyan jelentkezhetnek át más szavazókörbe, de akadt olyan is, aki az érvénytelen szavazás módjáról érdeklődött. Régóta visszatérő téma, hogy a kormányzati kommunikáció hogyan csúszik egybe a kormánypártok kommunikációjával: erre példa, hogy a kormány a saját maga által kezdeményezett népszavazással összefüggésben helyez ki plakátokat.

Azt gondolom, hogy az igazán érdemi és súlyos jogsértések a választás napjához közeledve sűrűsödnek, a szavazók jogellenes befolyásolása akkor lesz inkább jellemző

– mondta Döbrentey Dániel.

Rendre a kormánypártok szemére veti az ellenzék, hogy krumplival, vagy a közmunka kiosztásával akarják megvenni a szegény emberek szavazatát. A TASZ blogján megjelent tájékoztató szerint akkor bizonyítható jogsértés, ha az adomány fejében egy adott jelöltre kell szavazni. Másfelől viszont a szavazás titkos. A múlt héten az RTL Házon kívül című műsorában Berki Sándor, a Párbeszéd jelöltje azt mondta: azt szokta javasolni a választóknak, akikre így próbálnak nyomást gyakorolni, hogy

fogadj el mindent, amit adnak, de gondold át: azt most megkaptad, az a tied, de mi fog történni az elkövetkezendő években?

A szakértő szerint ez nem ennyire egyszerű. Döbrentey Dániel azt mondta, hogy jogi szempontból olyan korrupciós bűncselekményről van szó, amelynek az elfogadó is az elkövetőjévé válik. Az adományra – pénzre vagy ételre – rászoruló, kiszolgáltatott emberek helyzete azonban egy olyan tényező, ami alapján ők semmiképp nem mérhetők ugyanazzal az erkölcsi mércével, mint akik a csalásokat szervezik, és pont a kiszolgáltatott emberek helyzetével élnek vissza. Ha pedig fenyegetik, zsarolják a választót a munkája, vagy önkormányzati lakása elvesztésével, akkor teljes mértékben áldozat.

Attól, hogy valakit megfenyegetnek, lefizetnek, elfogad egy juttatást, attól még a szavazata nem válik megismerhetővé. A fülkében úgy cselekedhet, ahogy ő gondolja

– hangsúlyozta a szakértő, hozzátéve, hogy a TASZ évekkel ezelőtt egy útmutatót is közzétett arra vonatkozóan, hogy ha valakit fel akarnak használni a választás elcsalására, és ő maga rá van szorulva a felkínált juttatásra, hogyan tud mégis arra szavazni, akire szeretne, vagy érvénytelen szavazatot leadni.

Ugyancsak visszatérő probléma, hogy egyes jelöltek óvodásokkal, iskolásokkal kampányolnak. Döbrentey Dániel szerint ennek nehéz elejét venni: a politikusok bejelentés nélkül érkeznek, ezért utólagos megoldásnak marad a választási kifogás benyújtása. 2018-ban Orbán Viktort is megbírságolták, mert gyermekfelügyeleti időben találkozott óvodásokkal – az ilyen magatartás a választási eljárásról szóló törvény rendelkezései mellett a köznevelési törvényt is sérti, ami kimondja, hogy gyermekfelügyeleti időben közoktatási intézményben nem lehet pártpolitikai tevékenységet végezni. A szakértő emlékeztet, hogy korábban az alapvető jogok biztosa kifejezetten kérte a politikusokat, hogy semmilyen formában ne használjanak gyerekeket a kampányhoz, egyszerűen azért, mert nem biztos, hogy teljesen átfogja a tudatuk, hogy mi történik ezeken a kampányeseményeken, és a szülői hozzájárulás is hiányzik ahhoz, hogy az itt készült felvételeket közzétegyék.

Az idei magyarországi országgyűlési választásra az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) teljes megfigyelői missziót küld. Ennek „abszolút van üzenete” – véli Döbrentey Dániel. Eddig egyetlen esetben volt erre példa európai uniós tagországban: a legutóbbi bolgár választásra küldött volna az EBESZ teljes missziót, de a járványhelyzet miatt ez nem valósult meg maradéktalanul. Ha meglesz a szükséges humánerőforrás, akkor hazánkban nagyjából 220 megfigyelő fogja a választás napján, illetve az azt megelőző hetekben ellenőrizni a törvényesség betartását.

Nyilván az ilyen missziók nem nyomozóhatóságok, nem avatkozhatnak be a választásba, a mandátumuk az, hogy jelen legyenek, megfigyeljenek, kérdezzenek, jelentést készítsenek. 

–mondta a szakértő, aki hozzátette, hogy az EBESZ delegációja fel fogja térképezni azt a környezetet, amiben a magyar választások zajlanak, a szerepüket pedig felértékeli, hogy a „szavazás napján teljesen szúrópróbaszerűen, találomra kiválasztott szavazóhelyiségekben és a környékükön fognak feltűnni, így a jelenlétük visszatartó erővel hat azok ellen, akik visszaéléseket akarnak szervezni”.

Bár a TASZ is készít választási jelentést, a szervezet maga nem végez megfigyelést, és munkatársai nem vesznek részt a szavazatszámlálásban. Kiterjedt kapcsolatrendszerük van viszont más civil szervezetekkel, akik végeznek ilyen tevékenységet, például a Számoljuk Együtt Mozgalommal, amelynek célja, hogy a több mint tízezer szavazókör mindegyikében legyen két civil szavazatszámláló, hogy megelőzzék az esetleges visszaéléseket.

Arról, hogy a hazai választási szervek hajlandók és képesek-e érvényesíteni a jogszerűséget, Döbrentey Dániel azt mondta: ez nagyon változó választástípusonként is, és a különböző választási szervek is változó színvonalú és tartalmú döntéseket hoznak. Gyakori, hogy az elsőfokú döntést tovább kell vinni másodfokra, vagy még a másodfokú döntés ellen is szükség van bírósági felülvizsgálatra.

Ez nyilván nem független attól, hogy a választási bizottságok tagjainak kiválasztása alapvetően politikai döntés

– mondta a szakértő. Döbrentey Dániel hozzátette, mindez a szavazatszámláló bizottságok választott tagjaira is igaz. „Nem azt állítom ezzel, hogy szükségszerűen elfogultak, de az biztos, hogy a bizottsági tagok kiválasztása nem mindig átlátható szempontrendszer szerint történik, és lehetséges, hogy ennek a hatásai megjelennek a gyakorlatban is” – fogalmazott a TASZ munkatársa. (rtl.hu)