Akkor is lesz Európai Ügyészség, ha Orbán belegebed
Ami azt illeti, már létre is jött. Magyarország pedig azzal, hogy nem támogatta a lépést, lényegében legitimálta is azt. Uniós szemlélőként is feltűnően gyatrán muzsikál a magyar kormány a nép életszínvonalának felzárkóztatását illetően. A hivatal 2021-ig működésbe lép.
A Fidesz rögtön szükségesnek érezte kifejezni aggodalmát afelől, hogy az újonnan létrejött, a HVG által csúcsszervnek nevezett intézmény esetleg veszélyeztetheti az itthon „olajozottan működő felügyeleti szervek működését”. Ebben állításban több igazság lapul, mint amennyit első olvasásra feltételeznénk.
„…a magyar kormány szerint már megvannak a jól működő, EU-s visszaéléseket feltáró intézmények, nincs szükség újakra, "egy új hivatal létrehozása ezen jól működő szervezetek meggyengítésével járna" aggódik az MTI tolmácsolásában a kormány. Tehát mi nem csatlakozunk a közös ügyészséghez, azaz nálunk nem lesz joghatósága nyomozni.”
Elszomorító annak ténye, hogy az Európai Ügyészség épp csak ott nem nyomozhat, ahol az elsődleges feladata lenne. Ismerve hazánk korrupciós listán elfoglalt dicstelenül előkelő helyét, különösen megokolt lenne teret hagyni egy olyan ügyészségnek, amelyik véletlenül sem lehet érintett a vizsgálandó ügyekben. Egyszerűbben nem olyan személyeknek tartozik felelősséggel, amelyek korrupcióval vádolhatók.
Azonban amennyiben úgy vesszük, hogy ez az olajozott felügyeleti gépezet nem más, mint amiben a legtöbb pénz megfelelő zsebekbe csusszanhat, máris értelmet nyer a retorika lényege.
Persze nem kiforgatni akarjuk a kormány prominenseinek szavait, mégis kénytelenek vagyunk arra gondolni, hogy Polt Péter nem véletlen maradhatott ilyen hosszú ideje a legfőbb ügyész pozíciójában. E gyanúnkat erősíti annak ténye is, hogy amióta Polt tölti be e hivatalt egyetlen alkalommal sem indult eljárás korrupciógyanúba keveredett fideszes ellen.
Adja magát a kérdés, hogy az éves szinten lába kelt 150 milliárd euróból mennyi folyt illetéktelenül magyar zsebekbe?