Azonban szinte biztos, hogy addig nem lesz megállapodás. Utánajártunk, hogy áll a dolog. A bizottság válaszolt kérdéseinkre, ám azok sem sok konkrétumot árulnak el az ügyről - írja a Magyar Nemzet.

Safe Harbour, azaz biztonságos kikötő. Így hívják az Egyesült Államok és az EU között 2000 óta működő, ám többször kifogásolt adatcsere egyezményt, amelynek értelmében milliárd számra küldenek oda-vissza különféle személyes adatokat uniós állampolgárokról is az Atlanti-óceán két partja között.

Ez tulajdonképpen az egyik legfontosabb egyezmény Washington és az EU között, ezt alkalmazza mintegy négy és félezer óriás, és közepes nemzetközi vállalat is, s a digitális kor előrehaladtával mind fontosabbá vált, hiszen az adatmennyiség percről percre exponenciálisan növekszik, az adattárolást pedig nem lehet fizikailag behatárolni. Főleg, hogy a nagy internetes techcégek – mint a Facebook, az Apple, az Amazon vagy épp a Google – több millió uniós állampolgár személyes adatait amerikai szervereken is tárolják. Nem beszélve a két fél között zajló elektronikus kereskedelmi forgalomról.

Októberben felfüggesztették

Az egyezményt tavaly októberben hivatalosan felfüggesztették, miután egy osztrák egyetemista pert nyert a Facebookkal szemben az Európai Bíróságon. Max Schrems gyakorlatilag ugyanazt sérelmezte, mint amit az európai fél is már nem egyszer: az amerikai szabályozás sokkal lazább adatbiztonság terén, és így az amerikai kormányszervek, hatóságok bírósági végzés, vagy egyéb kontroll nélkül is hozzáférhetnek ezekhez az adatokhoz.

A felfüggesztést követően az Európai Bizottság (EB) közölte, január 31-ig, azaz vasárnapig szeretne megállapodást az amerikai féllel. A tárgyalásokért felelős uniós igazságügyi biztos, Vera Jourová a múlt heti davosi fórum előtt leszögezte, Brüsszel csak olyan egyezményt hajlandó aláírni, amely azonos feltételek mellett garantálja az uniós állampolgárok adatbiztonságát, és ez ügyben tárgyalást is folytatott a svájci városban az amerikai partnereivel. Erről azonban utána semmilyen információt nem adtak ki.

Nem tolonganak a nyilatkozatért

Ezért megkerestük az érintett feleket, hogy megtudjuk, mire számíthatnak az uniós állampolgárok, s vajon mikor várható a Safe Harbour 2.0 néven is emlegetett új, módosított egyezmény életbe lépése. Jourová mellett írtunk a tárgyalásokban részben érintett Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős uniós biztosnak, illetve a Facebook és a Google sajtóosztályának is.

Közülük egyedül Jourová irodája válaszolt a feltett kérdéseinkre, míg a Google-nél ígértek reakciót, ám az lapzártánkig nem érkezett meg. Ugyanakkor Vestager és a Facebook egyáltalán nem reagált a megkeresésünkre.

Nesze semmi, fogd meg jól!

– Élénk tárgyalásokat folytatunk, mind politikai, mind technikai szinten. Láttunk némi előrelépést az amerikai oldalon, aminek örülünk, ám még több dolgot kell tisztáznunk az átláthatóság és a működés tekintetében. Ez még nem az a pillanat, hogy belemenjünk a részletekbe – írta lapunknak az igazságügyi biztos sajtóosztálya arra a kérdésünkre, hogy milyen konkrétumokat értek el az amerikaiakkal folytatott tárgyalások során.

Arra pedig, hogy miként reagáltak az amerikai partnerek az uniós felvetésekre, úgy válaszoltak: „osztjuk az Egyesült Államok nézeteit, hogy sürgősen szükség van egy hosszútávú megoldásra”. Mivel a Facebook váltotta ki a korábbi egyezmény felfüggesztését, arra is kíváncsiak voltunk, az EU tárgyalt-e nagy amerikai techcégekkel az ügyről, s azok miként reagáltak.

A biztos sajtóosztálya erre azt közölte: – Nem egyeztettünk a cégekkel, ám minden érintett felet meghallgatunk. A célunk egy olyan egyezmény, amely biztos pont lehet a vállalkozások számára egyúttal megvédi az uniós állampolgárok alapvető jogait is. – Mint írták, biztosak akarnak lenni, hogy jogsértés esetén a sértett uniós állampolgárnak lehetősége legyen jogorvoslatért folyamodnia az amerikai hatóságokhoz. Hozzátették, a Safe Harbour kifejezetten a kereskedelmi célú adatcserére vonatkozik, a terrorizmus elleni együttműködés az más lapra tartozik.

Washingtoni engedmény

Erről beszélt a The Wall Street Journalnak az amerikai kereskedelmi miniszter is. Penny Pritzker az amerikai gazdasági lapnak leszögezte, az érintett uniós állampolgárok jogorvoslati lehetőségére vonatkozóan a kongresszus már októberben elfogadott egy kiegészítő törvénymódosítást, amely jelenleg a szenátus előtt van. Ebben Washington garantálná az uniós állampolgárok jogorvoslati lehetőségét, amennyiben úgy érzik, adataikhoz jogtalanul fértek hozzá az amerikai hatóságok.

Az ex-lex állapot alatt azonban maradnak az eltérő adatvédelmi törvénykezés miatti nehézségek, amelyekkel kapcsolatban több gazdasági szakértő is azt tanácsolja az érintett cégeknek, hogy figyeljenek oda a jogi nehézségekre, és alkalmazzanak ezekkel foglalkozó szakértőket. Az adatcserében illetékes EB-szakbizottság (Art. 29 WP) amúgy legközelebb február 2-án, kedden ülésezik, és minden bizonnyal egyeztet a kérdésben.

mno.hu