Állami támogatás lehet Paks II. mögött
A kormány állítja, hogy a paksi bővítés üzleti alapon is megtérülne.
Az Európai Bizottság több érvüket is cáfolja. Brüsszelben utánaszámoltak, nekik alacsonyabb profit és magasabb tőkeköltség jött ki.
Az Európai Bizottság versenyjogi biztosa levelet küldött a magyar kormánynak arról, hogy szerintük állami támogatással bővítenék-e a paksi atomerőművet. A napokban közzétett dokumentum szerint a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy ebben a szakaszban
kételyek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az intézkedés nem tartalmaz állami támogatást.
A testület 2014 márciusában indított előzetes vizsgálatot. Nem ez az egyetlen szempont, ami alapján Brüsszelben figyelik a projektet: korábban a hasadóanyag-beszerzéssel akadtak gondok, ezeket sikerült megoldani. Azt is vizsgálták, hogy környezetvédelmi szabályokba ütközik-e a paksi bővítés üzleti és műszaki adatainak titkosítása, és kötelezettségszegési eljárás indult, mert a gyanú szerint a Roszatom pályáztatás nélküli megbízása uniós közbeszerzési szabályokat sérthet.
Üzleti alapon is megtérülne?
Egyszerre négy feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy az uniós szabályok alapján állami támogatást állapítsanak meg. Ezek közül a kormány főleg azt próbálta cáfolni, hogy gazdasági előnyt nyújtana az üzemeltető cégnek a pénz betolásával. A kérdés, hogy egy piaci szereplő is befektetett-e volna ugyanazokkal a feltételekkel.
A magyar kormány szerint igen. Két tanulmánnyal igyekeztek ezt bizonyítani. A kiindulópont viszonylag egyszerű: a vállalkozások abba fektetnek be, ami megéri nekik. Ehhez két számot kell összehasonlítani. Az egyik a súlyozott átlagos tőkeköltség. Ez azt fejezi ki, hogy egy vállalatnak legalább mekkora profitot kell termelnie a befektetői felé a bedobott tőkéjük után, hogy ne vigyék máshova a pénzüket. A másik a belső megtérülési ráta, ami a befektetés átlagos évi hozama. Akkor érdemes a cégnek belevágni egy beruházásba, ha legalább annyit hoz, mint amennyi az elvárt tőkeköltség.
A kormány eredeti számításai szerint minden rendben van, mert Paks II. jobban megtérül, mint amennyi a tőkeköltség lenne. Hogy pontosan mennyivel, azt azért nehéz megmondani, mert az üzleti titkokat kitakarták vagy az eredetinél szándékosan tágabb tartományokat adtak meg.
Új adatokat húztak elő
A második tanulmány elküldése után alig másfél héttel „a Paks II-nél felmerült kockázatokra vonatkozóan további információt nyújtottak be”. Ebben magasabb hozammal számolnak, mert más áramárbecslést tartalmaz, mint a korábbiak.
A Bizottság figyelembe vette ezt is, de összevonta a szemöldökét. Az utólagos toldozgatást azután kapták meg, hogy a magyarok azt állították, hiánytalan az előtte beadott anyag. „Nincs arra vonatkozó indoklás, hogy a görbét miért készítették el, és meglepő, hogy ez nem szerepelt már a korábbi jelentésekben” – rótták fel. Semmi nem bizonyítja, hogy ezek az adatok a 2014-es döntés idején is megvoltak, holott csak az akkoriakat kellene figyelembe venni. Az új görbe ráadásul szerintük elüt a többitől, mert meredekebb áremelkedést feltételez, ezért egy régebbi lenne megalapozott. (Mindez csak a szövegből derül ki, mert az üzleti titkok kitakarása miatt egy üres grafikon szemlélteti a becsléseket.)
Van bőven probléma
Egyébként nem ez az egyetlen eset, amikor a kormány az eredeti döntés idejénél későbbi adatokkal számol, egy helyen például a mostani kötvényárfolyamokat adták meg a 2014-es helyett.
Akad egyéb problémája is a Bizottságnak. Többek között az sem tetszik neki, hogy a tőkeköltségnél
- a kormány túl széles értékekkel számol
- nem adtak be vizsgálatot arra, hogy az eredmények a kevésbé előnyös forgatókönyveknél is megbízhatóak
- gyakran együtt kezelték a nukleáris energiatermelést a többi áram-előállítási móddal, holott azért előbbinek másféle kockázatai vannak
- nem tesznek különbséget a már működő és a később megépítendő atomerőművek között, pedig előbbiek kockázatosabbak
- a becslésben az elmúlt tíz év alapján számolnak részvénypiaci kockázatot a jövőre, holott az egy rossz módszer és a válság alatt felbolydult a rendszer
A megtérülésnél azt kifogásolják, hogy a késéseknek nagyobb lehet a hatása. Ha nagyon elhúzódik az építkezés – ami szerintük jellemző az atomerőmű-építésekre –, az jelentősen csökkentheti a profitot.
Más jött ki a Bizottságnak
A Bizottság két másik módszerrel számolt utána a magyar adatoknak. Nekik a megtérülés alacsonyabb a tőkeköltség magasabb lett.
Jávor Benedek zöldpárti európai parlamenti képviselő szerint „a számítások azt bizonyítják, hogy Paks II. minden valószínűség szerint veszteséges lesz, és csak állami támogatás révén lesz képes működni.”