Balczó Bertalan elmondta: az előzetes vizsgálatoknak, felméréseknek és az ágazatok közötti együttműködésnek azért van kiemelt jelentősége, hogy a gyakorlatban madárvédelmi szempontból megalapozott döntések születhessenek. A közlemény szerint példaként hozta fel, hogy már több mint 500 műfészket helyezett ki nagyfeszültségű távvezeték oszlopaira a MAVIR, amellyel nagyban hozzájárult a kerecsensólyom megőrzéséhez, hiszen a fokozottan védett faj Magyarországon fészkelő állományának mintegy 60 százaléka ezeken az oszlopokon költ.

A tájékoztatás szerint a közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését célozta az az Agrárminisztérium vezetésével megvalósuló projekt, amelynek egyik fontos eleme volt a szabadvezetékek madárbarát átalakításához szükséges stratégiai vizsgálatok elvégzése. Emellett sikerült a regionális áramszolgáltatók térinformatikai adatbázisát egy országosan egységes, madárvédelmi szempontú adatbázisba rendezni. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: ennek köszönhetően pontos információk állnak rendelkezésre arról, hogy hány kilométer veszélyes, illetve már kezelt vezetékszakasz található hazánkban.

Balczó Bertalan kiemelte, hogy jelenleg összesen mintegy 10 ezer kilométernyi földkábelt tartanak nyilván az országban az áramszolgáltatók, ennek 40 százaléka található a madárvilág szempontjából fontosabb külterületen. Emellett további, több mint 4 ezer kilométernyi szabadvezeték kapott valamilyen madárbarát kezelést, amely szintén csökkenti a madárpusztulást. Ezzel összesen 1600 kilométerre tehető azon szakaszok hossza, amelyek a két legjobb minőségű madárbiztonsági besorolással rendelkeznek. A helyettes államtitkár hozzátette, hogy ezek az eredmények mind megalapozzák a jövőbeni munkát - tájékoztatott az Agrárminisztérium. (MTI)