Elővigyázatosságra intette a Ludovic Orban vezette román kormányt a cernavodai atomerőmű, valamint az 5G telekommunikációs technológia ügyében a román–amerikai stratégiai partnerségre hivatkozva Adrian Zuckerman, az Egyesült Államok új bukaresti nagykövete. Rick Perry amerikai energetikai miniszter korábban azt mondta, aggódik, amiért Bukarest két új reaktort kíván építeni Cernavodában egy kínai állami tulajdonú társasággal.

Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) vezető kutatója szerint a nagyköveti nyilatkozat azt jelenti, hogy amerikai nyomásra a színfalak mögött élénk tárgyalások kezdődtek a kínai üzletekről.

A szakértő arra emlékeztetett, hogy a cernavodai erőmű látja el jelenleg Románia energiaszükségletének húsz százalékát, így nagyban hozzájárul az energiabiztonságához. „Az atomerőművet kanadai technológiával kezdték építeni még a Ceaușescu-rendszerben, bővítéséről 2019 májusában, tehát még Vio­rica Dăncilă volt szociáldemokrata miniszterelnök idején írtak alá előszerződést a kínai állami céggel. A megállapodás titkos, nem tudni, milyen szankciókat nevez meg a román kihátrálás esetében” – ismertette a helyzetet az elemző.

Barabás T. János arra emlékeztetett, hogy az Európai Unió aktuális energiastratégiája az atomerőműveket vissza akarja szorítani a gázerőművek és a zöldenergia javára. Ugyanakkor Kína máris a Balkán fő infrastruktúra-építője. „Az atomenergia ügyében nem tartom valószínűnek, hogy a bukaresti kormány dönteni fog, már csak azért sem, mert az amerikai Westinghouse esetleges ellenajánlatára biztos nincs pénz elkülönítve a költségvetésben, és még a tartalékalapból sem telne rá. Az egyéves mandátummal rendelkező, Ludovic Orban vezette kabinet várhatóan a ködösítés és a halasztgatás politikáját folytatja majd ebben az esetben, akárcsak a hadi helikopterek beszerzésének ügyé­ben, amelynél amerikai–francia érdekellentét van” – hangsúlyozta lapunknak a KKI vezető kutatója.

A román–kínai előzetes megállapodás alapján a China General Nuclear Power Corporation kínai vállalatnak kellene megépítenie a 3-as és a 4-es reaktort.

Az egyeztetések már 2013-ban elkezdődtek, akkor szándéknyilatkozatot írt alá a két ország kormánya, de a tárgyalások elakadtak. A cernavodai atomerőmű bővítéséről aláírt májusi megállapodás után Anton Anton akkori energetikai miniszter reményét fejezte ki, hogy ha minden a tervek szerint halad, két-három év múlva elkezdődhet az új reaktorok építése. Júniusban az energiaügyi tárca államtitkára, Doru Vișan kijelentette: a Nuclearelectrica román állami atomenergetikai társaság kész egymaga is belevágni a cernavodai atomerőmű új reaktoregységének megépítésébe, amennyiben a kínai cégnél nem sikerülne véglegesíteni a megállapodást.

A bukaresti médiában megjelent korábbi híradások szerint a Dunában nincs elég víz négy reaktor hűtéséhez, ezért a beruházásnak igen magas költségei vannak, a befektetők pedig pluszgaranciá­kat kérnek Románia kormányától. A cernavodai atomerőműben az eredetileg tervezett öt reaktor közül eddig kettő épült meg: az elsőt 1996-ban, a másodikat 2007-ben helyezték üzembe. A 3-as és a 4-es reaktorok kapacitása 1400 megawatt (MW) lenne, így megkétszereződne az atomerőmű teljesítménye.

kronikaonline.ro