Az alkotmánymódosítással már fegyveres felkelés nélkül is kihirdethető a szükségállapot
Szinte korlátlanul nagy hatalmat ad a kormánynak szükségállapot esetén a kedden módosított alaptörvény, miközben az ellenzéktől jogokat vesz el – erre hívja fel a figyelmet Nagy Attila Tibor, politikai elemző.
Magyarország "gránit szilárdságú" Alaptörvénye - Fotó: MTI/Kovács Attila
Vadai Ágnes az országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának tagja szerint érthetetlen, hogy egy 2023-ban érvénybelépő szabályozással miért siettek ennyire és miért nem egyeztettek az ellenzékkel.
A kormánypárti többség kedden elfogadta a 9. alkotmánymódosítást, ezzel pedig az alaptörvénybe foglalták, hogy az anya nő, az apa férfi. Erről sokat hallhattunk az elmúlt hetekben. A módosítás azon részérő azonban keveset, ami a különleges jogrendet szabályozta újra.
A hatályos alaptörvény jelenleg a különleges jogrend 6 esetét határozza meg. A jövőben azonban már csak három esete lesz: a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet.
Nagy Attila Tibor, politikai elemző arra hívja fel a figyelmet, hogy a kormány nagyon nagy hatalmat kap, ha érvénybe lépne a különleges jogrend. Ugyanis egy nagyon fontos szó eltűnt a törvényből.
"Szükségállapotnál már nem szükséges, hogy egy lázadás, vagy megmozdulás fegyveresen történjen meg, ezt ugyanis kivette a jogalkotó. Tehát szükségállapotot az országgyűlés akkor is kihirdethet, ha nincs fegyveres felkelés" – magyarázta híradónknak nyilatkozva az elemző.
Ha pedig a különleges jogrend érvénybe lép a kormány korlátozhatja a szabadságjogokat például a mozgásszabadságot, a sajtó- és szólásszabadságot, a levéltitokhoz való jogot vagy éppen rendkívüli hadi- vagy munkakötelezettséget rendelhetnek el.
Vadai Ágnes az országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának tagja híradónknak azt mondta, hogy nem ez az egyetlen probléma ezzel. A kormány ugyanis arra hivatkozva, hogy egyszerűsíti a jogrendet, megvonja politikai ellenőrzésnek a jogát az ellenzéktől, például eltörölte a Honvédelmi Tanácsot, ahol az ellenzéki frakciók is részt tudtak vállalni a döntésben, vagy legalábbis tájékoztatást kaphattak az illetékes esetekben. „Most az a helyzet állt elő, hogy ilyen esetekben lényegében a kormány dönt” – nehezményezte a DK-s politikus.
Vadai Ágnes szerint a törvényszöveg sok helyen nagyon elnagyoltan fogalmaz, így szerinte érthetetlen, hogy egy 2023-ban érvénybelépő szabályozással miért siettek ennyire és miért nem egyeztettek az ellenzékkel. (atv.hu)
