Bár egy pillanatra úgy tűnhetett, hogy a kormány tanult az önkormányzati választáson elszenvedett súlyos vereségből, mégis naivitás lett volna azt gondolni, hogy bármiféle változásra képesek. Nem is kellett sokat várni arra, hogy a Fidesz folytassa a bírósági függetlenség lerombolását.

Alig két héttel Varga Judit bejelentése után a kormány benyújtott egy törvényjavaslatot, amely számos ponton csorbítja a bíróságok függetlenségét.

A kedden elfogadott törvény szerint az Alkotmánybíróság tagjait kérésükre a köztársasági elnök a Kúria bírójává nevezi ki, a kérést a köztársasági elnök nem tagadhatja meg. Ez azt jelenti, hogy saját kérésére bármelyik alkotmánybíró a Kúria bírója lehet. Ráadásul, ha akár csak egy évig is az Alkotmánybíróság tagja volt, úgy már a jogszabály által megkövetelt tapasztalattal is rendelkezik. Így a fideszes többség már a legfelsőbb bírói fórumnak számító Kúriát is a saját embereivel töltheti fel. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján egyértelmű, hogy a politikai testületként működő Alkotmánybíróság rendre kiszolgálja a kormánytöbbség érdekeit. Ez látható volt a CEU esetében vagy a választás alatt tárgyalt ügyekben.

Most ezek az emberek kerülhetnek kontroll nélkül a Kúria tanácsaiba bármikor, ha mandátumuk megszűnik. Így tehát a kétharmados többség kezébe kerül annak a lehetősége, hogy tetszés szerint politikai kinevezettekkel töltse fel a Kúriát, és adja annak elnökét. A kinevezettek által hozott minden döntés kötelező lesz az alsóbb szintű bíróságok számára, a törvény által bevezetett precedensrendszer miatt. Így a kormány már nemcsak az általuk kötelezően követendőként meghatározott jogszabályi indokolásokkal, hanem a politikai kinevezetteken keresztül is kényszerítheti az alsóbb szintű bíróságokat, hogy azt tegyék, amit a kormány akar.

Ráadásul a jövőben közhatalmi szervek is fordulhatnak majd az Alkotmánybírósághoz, ha úgy látják, hogy a közhatalmi szervként megsértették az alapvető emberi jogaikat. Ez több szempontból is nonszensz. Egyrészt egy közhatalmi szervnek fogalmilag nem lehet alapvető emberi joga, nem lévén ember, ráadásul kötelezettségük is lenne, hogy ezeket az alapvető emberi jogokat biztosítsák. A törvény azonban lehetőséget ad arra, hogy az állam a saját mulasztásait az állampolgárok ellen fordítsa, és a saját mulasztását az állampolgárokon „verje le”.

Ez például azzal járhat, hogy az adóhivatal a saját, adófizetési kötelezettséget megállapító határozatát akár az Alkotmánybíróság előtt is megvédheti, és elérheti, hogy a jogszerűtlenül beszedett adót ne, vagy csak évekkel később kelljen visszafizetnie. Tette mindezt az a kormány, amely elvette a magyaroktól az általános lehetőségét annak, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulhassanak. 

A helyzet tehát világos. Orbán Viktor rendszerépítésének a lényege, hogy senki és semmi nem maradhat az országban, aki vagy ami tőle függetlenül működhet, dönthet, vagy akár csak létezhet. Márpedig a civilek elleni fellépések, az államigazgatás, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék elfoglalása után már csak a bíróságok és az ellenzék maradt. Utóbbit épp a szájkosár törvénnyel akarják elhallgattatni. A független igazságszolgáltatást pedig Handó Tünde bukása után ezzel az alattomos, ám annál biztosabb megoldással akarják térdre kényszeríteni. Orbán a politikai pribékjeit először „bezsilipeli” alkotmánybírónak a parlamenti kétharmad döntésével, onnan aztán a Kúria elnökének és tanácselnökeinek, akik ott jogegységi döntéssel fogják megregulázni az ítélkező bírókat. És ha a rendszer még így sem lenne képes az állammal (azaz a Fidesszel) szemben a megfelelő döntéseket meghozni, majd jön az Alkotmánybíróság, és helyreteszi a dolgokat. Legyen az egy NAV döntés, vagy akár egy választási szervnek az ellenzék győzelmét megállapító döntése. 

A kör bezárult. Így aztán nem a bíróságok igazgatásán, hanem magán az ítélkezésen keresztül fog megjelenni az állampárt és vezérének akarata. Szemben a jogállammal, szemben az igazsággal, szemben az ország polgáraival is, ha kell. 
Varga Judit az EU-nak a jogállamiságot az uniós támogatásokkal összekötő kezdeményezésére az alábbiakat reagálta: „A jogállamisággal kapcsolatos aggodalmak kifejezésekor sokkal nagyobb tisztelettel kellene lenni a tagállamok sajátosságaira, ahelyett, hogy egy mesterséges, általános keretet próbálnának meg ráhúzni.” Ezek alapján nálunk, Magyarországon a jogállam  úgy néz ki, hogy a jog az állam, az állam pedig a Vezér. Nekünk ez a nemzeti sajátosságunk, és aki ezt meg meri kérdőjelezni, vagy nem akarja önként és dalolva finanszírozni, az keresztényellenes, áruló, migránssimogató, sorosista, bolsevik összeesküvő. 

Sajnos honfitársaink többségét ez a kérdés nem érdekli. Mire érdekelni fogja, mert már személyesen vele szemben fogják alkalmazni a törvényt, késő lehet, legalábbis a békés megoldáshoz. Talán 2022-ben még nem lesz túl késő.

A szerző országgyűlési képviselő, frakcióvezető helyettes (MSZP)

nepszava.hu