2018. május 15-én az Európai Klinikai Kutatások Infrastruktúrájáért felelős Hálózat (ECRIN), és annak magyar partnere, a Magyar Klinikai Kutatások Infrastruktúrájáért felelős Hálózat (HECRIN) rendezte meg a 2018-as Nemzetközi Klinikai Vizsgálatok Napját Budapesten. A nap fő témájaként az innovációt, és annak a nemzetközi vizsgálatokra gyakorolt hatását határozták meg.

A klinikai vizsgálatok igen lényeges eszközei az egészségügyi kutatás-fejlesztésnek annak érdekében, hogy biztosítsák a biztonságos és hatékony orvosi kezeléseket. A jelenlegi klinikai vizsgálatokban az innováció azt jelenti, hogy a vizsgálatok során alkalmazzák a korszerű, a beteg egyéni értékeihez illesztett monitorozást, széles körben használják az un. elektronikus eset-jelentéseket, a legmodernebb statisztikai analíziseket annak érdekében, hogy a legmegbízhatóbb adatok minél nagyobb tömegben álljanak az értékelő rendelkezésére.

Több egyéb innovációt is felhasználnak a mai klinikai vizsgálatokban, új genomikai módszereket, a ritka betegségek gyors molekuláris diagnosztikáját, valamint az egyénre szabott orvoslás lehetőségének biztosítását. A táplálkozási szokások rendszeres vizsgálata és egészségpolitikai következményeinek összefüggései a közelmúltban váltak igazán jelentőssé. Az ECRIN és a HECRIN közösen dolgoznak egyéb nagy tudományos európai hálózatokkal, és e kutatások nem a gyógyszeriparból származnak, hanem az un. akadémiai kutatásokból, egyenesen a vizsgálóktól. 

Az üdvözlő bemutatkozást és beszédet Prof. Jacques Demotes, az ECRIN főigazgatója, valamint Prof. Kosztolányi György akadémikus, az MTA Orvosi Tudományok Osztályának elnöke tartotta. A továbbiakban interaktív megbeszélésnek lehettek szem- és fültanúi a résztvevők az egészségügy un. „való világ” tapasztalatairól, ami megkívánja a legjobb klinikai gyakorlat alkalmazását. Erről beszélt Prof. Martin E. Schwab, a Svájci Szövetségi Technológiai Intézet részéről.  Prof. Pálinkás József akadémikus, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnöke, az MTA korábbi elnöke a magyar kutatáspolitikáról és az innovációról tartott előadást, végül Prof. Kovács L. Gábor akadémikus, a HECRIN elnöke, a Pécsi Tudományegyetem professor emeritusa mutatta be a hazai egészségügyi innovációs rendszert.

Kovács L. Gábor professzor a Nemzetközi Klinikai Vizsgálatok Napja kapcsán elmondta:

A mai rendezvény elősegíti az új innovatív technológiák és folyamatok elterjesztését annak érdekében, hogy a klinikai vizsgálatok még inkább betegcentrikusak, hatékonyak és biztonságosak legyenek.

Mi is az az ECRIN ?

A European Clinical Research Infrastructure Network (ECRIN) 2006-ban alakult azzal a céllal, hogy a nem gyógyszergyárak által szponzorált klinikai vizsgálati tevékenységekhez gyógyszereket, orvosi és egyéb eszközöket biztosítson azok számára, akik nem rendelkeznek megfelelő anyagi háttérrel. A szervezet elsődleges feladata az egyetemek, intézmények vagy osztályok által kezdeményezett vizsgálatok elősegítése, megfelelő színvonalon tartása, valamint azok hatósági engedélyeztetése. A finanszírozást pedig az Európai Bizottság erre elkülönített Klinikai Kutatási Fejlesztési Alapja szolgáltatja.

Mi is az a HECRIN?

Az Európai Klinikai Kutatási Infrastruktúra Hálózatban történő sikeres magyar részvételt tűzte ki célul a HECRIN (Hungarian European Clinical Research Infrastructure Network - Magyar Klinikai Kutatások Infrastruktúrájáért felelős Hálózat) konzorcium, melynek létrehozásáról 2014 tavaszán írt alá szándéknyilatkozatot három egyetem vezetője. A társulásban a Pécsi Tudományegyetem, mint a konzorcium vezetője, a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem, valamint a Szegedi Tudományegyetem működik együtt az Egészségügyi Tudományos Tanács szakmai felügyelete mellett.