A magyar Köztársasági Elnöki Hivatal minap közleményben cáfolta, hogy Varsó a magyar kormány túlzott oroszbarátsága miatt törölte volna az eredetileg március 18-19-re tervezett idei Lengyel-Magyar Barátság Napot, amelyre Áder János leköszönő államfő és felesége utazott volna Lengyelországba. Az előzetes tervek szerint a két – a közlemény szerint baráti viszonyt ápoló – elnöki házaspár Bochnia városában közösen avatta volna fel IV. Béla király leánya, Szent Kinga szobrát. A hivatalos magyarázat szerint a döntés közös volt: nem tartották helyénvalónak az ünneplést az ukrajnai háború miatt, és majd megfelelő időben sort kerítenek rá.   

Ám minden jel arra mutat, hogy aligha közös döntésről van szó, és a két elnök barátságát talán mégiscsak megviselte a háború – akárcsak az államközi kapcsolatok egészét. Andrzej Duda térségbeli körútja ugyanis látványosan elkerülte Budapestet. A lengyel államfő hétfőn a moldáv fővárosban, Chisinauban, kedden délelőtt Szófiában, délután már Bukarestben tárgyalt. Több román sajtóorgánum emlékeztetett a magyar-lengyel barátság napi rendezvények törlésére, úgy értékelve, hogy Budapest oroszbarát álláspontja miatt Duda nem akart nyilvánosan megjelenni magyar kollégájával egy ilyen protokolláris eseményen. Ugyanakkor a moldáv sajtóban megjelent szakértői vélemények szerint a lengyel államfő látogatása a Varsó, Chisinau, Bukarest és Kijev közötti együttműködés megerősítését szolgálja.

Varsó valóban kiemelt figyelmet szentel a kritikus helyzetbe került Moldovának, Duda hétfőn be is jelentette, Lengyelország 20 millió euró kamatmentes hitelt nyújt az országnak, hogy segítsen a menekültválság kezelésében. Az alig 2,7 milliós országba már mintegy 300 ezer ukrajnai menekült érkezett, Európa legszegényebb állama összeomlik a terhelés alatt. Ezen túlmenően Moldova az orosz gáztól függ, a szakadár Transznisztriában pedig 1991 óta orosz „békefenntartó” csapatok állomásoznak. Egybehangzó nemzetközi szakértői vélemények szerint az orosz agresszió következő potenciális célpontja Moldova lehet. Éppen ezért az elmúlt hetekben uniós vezetők látogattak Chisinauba, ott járt Annalena Baerbock német külügyminiszter is, ugyancsak segítséget ajánlva a bajba jutott kis országnak - miközben a magyar kormány itthon a „rezsicsökkentést” védelmezi.

Jelzésértékű, hogy a lengyel elnök a csütörtök-pénteki NATO csúcs előtt egyeztetni kívánt a román és bolgár vezetéssel, a magyarral viszont nem. Duda román vendéglátója, Klaus Johannis államfő kedd délutáni bukaresti találkozójuk után hangsúlyozta a szoros román-lengyel biztonsági és gazdasági együttműködést, és a két ország barátságáról beszélt. A közös sajtótájékoztatón következőképpen zárta beszédét: „Végezetül szeretném megerősíteni azt a meggyőződésemet, hogy Románia és Lengyelország, akiket erős partnerség és barátság köt össze, továbbra is elszántan fognak fellépni annak érdekében, hogy a szabadság, a népek azon joga, hogy saját sorsukról döntsenek, a béke és a biztonság jelenünk sarokkövei maradjanak”.

A két államfő megállapodott, hogy a NATO júliusi madridi csúcstalálkozója előtt a román fővárosban megrendezik a szövetség kelet- és közép európai tagállamait tömörítő Bukaresti Kilencek találkozóját. Mind Románia, mind Lengyelország továbbra is sürgeti, hogy a NATO növelje jelenlétét a két országban és a Fekete-tengeren. Bukarest és Varsó is tovább erősíti biztonsági együttműködését. Románia területén 2017-től állomásoznak a NATO kötelékében lengyel katonák és Románia is növelni fogja a lengyel területi NATO struktúrákban katonai jelenlétét. (Népszava)