Dinamikusan nőtt a foglalkoztatottság az idei első negyedévben, vagyis folytatódott az elmúlt években megfigyelhető tendencia, most azonban egy furcsaságot is rejteget a statisztika. Mégpedig azt, hogy a nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma szokatlanul nagy mértékben, 4,6 százalékkal, 301 ezerre növekedett a nemzetgazdaságban.

A Központi Statisztikai Hivatal elemzése szerint feltételezhető, hogy az utóbbiak között vannak olyanok is, akiknél az átsorolásra csak „papíron”, a minimálbér emelése miatt került sor. Leginkább az iparban, az építőiparban, a kereskedelemben, valamint a vendéglátásban jellemző, hogy megnőtt a részmunkaidősök száma.

A minimálbér idei évre vonatkozó 15, valamint a garantált bérminimum 25 százalékos emelése miatt több közgazdász is számított arra, hogy lesznek olyan vállalatok, amelyek nem fogják tudni kitermelni a szokatlanul nagy mértékben emelkedő legkisebb bért.

Felmérések szerint ez leginkább az alacsony termelékenységű iparágakat, valamint a kisebb magyar vállalatokat érinti kedvezőtlenül, mert itt jellemző a tőkehiány.

Már a drasztikus minimálbér-emelésről tavaly decemberben született megállapodáskor tudható volt, hogy a cégek – különösen a magyar tulajdonú kis- és középvállalatok – igyekezni fognak különböző módszerekkel csökkenteni a versenyképességüket rontó költségnövekedést

– mondta a Világgazdaságnak Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese. A cég által idén februárban végzett felmérés szerint a vállalatok csaknem egyharmada jelezte, hogy emelte a normákat, több mint 10 százalékuk pedig a munkaidő csökkentéséről számolt be.

Ez utóbbi kézenfekvő eszköze a papíron részmunkaidős foglalkoztatás 

– emelte ki Karsai.

A statisztikák alapján az egyelőre nem látható, hogy a minimálbér emelése miatt azonnali elbocsátásokra kényszerültek volna a vállalatok, bár az megeshet, hogy a tervezettnél lassabban bővítették a létszámot.

Az viszont nagyon valószínű, hogy a gazdaság „feketébb” lett.

Vagyis több vállalat inkább zsebbe fizet, mint hogy a teljes munkaidős beosztottak után a foglalkoztatott munkabérét, valamint az erre rakódó terheket is kigazdálkodja.

Ezt annak ellenére sem tudják vagy akarják megtenni, hogy a kormányzat az előzetesen javasoltnál végül nagyobb, 5 százalékpontos járulékcsökkentést hajtott végre a minimálbér és a garantált bérminimum nagymértékű növelésének kompenzálására.

Karsai Gábor hangsúlyozta: a munkaerőhiány számos területen béremelést kényszerít ki, a legsérülékenyebb kisvállalkozások, illetve versenyképes tudással nem rendelkező alkalmazottaik esetében azonban a ténylegesen kézhez kapott munkavállalói jövedelem messze nem nő a kormányzati szándéknak megfelelően.

Erre utal a kiskereskedelmi forgalom látványos elmaradása a statisztikailag kimutatott reálkeresetektől: előbbi az első negyedévben 3,4 százalékkal, míg a reálkeresetek 8 százalékkal emelkedtek.

vg.hu