Hazánkban a harmadik legmagasabb a bérek adóterhelése (48,2 százalék) az OECD államok között, és ez egyértelműen rontja a gazdaságunk versenyképességét. Az egyesület szerint a foglalkoztatók egy jelentős - legalább 10 százalékpontos - egy lépésben végrehajtott csökkentésre tudtak volna igazán pozitívan reagálni. A  nagyobb cégek a megtakarításból technológiai beruházásokat hajthattak volna végre, vagy a már ott dolgozók bérét emelhették volna differenciáltan, vagy esetleg új munkahelyeket teremthettek volna.

A szervezet nem tartja valószínűnek, hogy a mikrovállalkozásokra akár a nagy, egy lépésben végrehajtott csökkentésnek számottevő hatása lenne. Mivel a megtakarítás náluk nem lett volna elég beruházások megvalósítására, így leginkább a tulajdonosok bérének növekedéséhez és tisztulásához vezet az adócsökkentés.

A többlépcsős és kisebb mértékű adócsökkentés miatt tehát erősen kétséges, hogy a 2016-os adócsökkentés (27 százalékról 22 százalékra) következtében növekedett-e a vállalkozások versenyképessége, illetve lehetővé vált-e több munkahely megteremtésének lehetősége a megtakarításból. Ráadásul a minimálbér emelésével kombinált adócsökkentés valójában azonnal növeli a vállalkozások költségeit, míg az adócsökkentés hatására beinduló jótékony folyamatokat elodázza.

Vagyis a költségek még az előtt megjelennek, mielőtt a cégek megtermelték volna a magasabb bérek és adóterheik fedezetét.

2017-re világos, hogy az adócsökkentés több lépcsőben valósul meg, kisebb mértékű lesz az ideálisnál, és kötelező béremeléssel párosul, mindez együtt elodázza a versenyképesség elérésének időpontját.

Ezért az egyesület hangsúlyozza, hogy az adócsökkentés önmagában nem elég: jó lenne mielőbb látni, hogy melyek lesznek azok a kiemelt területek, amelyektől a várt gazdasági növekedést remélik a jogalkotók.

napi.hu