Hatalmas részeken tűnt el az őshonos tölgyerdő a Balatonfüred feletti erdőben – derül ki a 24.hu helyszíni riportjából.

Civilek szerint a „vágásos üzemmód” lényegében eufemisztikus megfogalmazás a tarvágásra. A portál beszámolója szerint erdővédők egy csoportja évek óta monitorozza, hogy a kitermelt – akár Natura 2000-es – területeken mennyire képes regenerálódni az erdő, az eredmény pedig siralmas. A mintaterületen végzett számítások alapján nyolc év múlva az előírt négyezer helyett pár száz fa jut majd egy hektárra, miközben megindul a szavannásodás.

A fák nélküli bozótos, szavannás karsztvidékre emlékeztető területre a Balatonfüredi erdőért nevű Facebook-csoport egyik alapítója, Küsz András kísérte el a portál munkatársait. Elmondta, a tarvágást tiltó 2020-as alkotmánybírósági döntés ellenére folytatódott Balatonfüreden az erdők kivágása.

Balatonfüreden a tarvágás más elnevezéssel, de zavartalanul folyik tovább, ezen a miniszter (Nagy István agrárminiszter – a szerk.) utasítása sem fog változtatni

– figyelmeztetett.

Az aktivista szerint a vágásos üzemmód csak egy „varázsszó”, a „valóság az, hogy

első körben kiszedik a 90–100 éves tölgyfák 80 százalékát, majd két év múlva a »végvágás« során a megmaradt állományt is kivágják.

A természetvédők állítják, hogy elkerülhető lenne a tarolás, ha mindenhol az úgynevezett szálaló gazdálkodást preferálnák, vagyis hogy az erdőből csak a vágásra érett fákat távolítanák el. Ezzel a technikával is biztosítható az ipari és a tűzifaszükséglet, ugyanakkor az erdő is folyamatosan újulhat. A balatonfüredi körzet erdőtérképén viszont azt látszik, hogy 

a Bakonyerdő az itteni területek túlnyomó részét vágásos üzemmódban kezeli, és nagy ütemben vágja ki a tölgyeket még a Natura 2000-es részeken is.

A civilek szerint a változó éghajlat és a rendkívül tartós aszályok miatt ma már egyáltalán nem biztos, hogy az ilyen brutális beavatkozás után az erdő valaha képes lesz újraéledni.

A portál felhívja a figyelmet arra, hogy az erdőterületek lekopaszítását egy ideje a Bakonyerdő sem tartja modern erdőgazdálkodási módszernek. Mint arra felhívják a figyelmet, ezt igazolja a cégnek az örökerdő elnevezésű gazdálkodási módszerrel kapcsolatos videója is, amelyben Varga László vezérigazgató méltatja a módszert, egyúttal úgy fogalmaz, hogy „a céghez az utóbbi időben már sok olyan fiatal erdőmérnök és technikus került, akiket »nem mérgez az elmúlt idők hatása, amikor még tarvágásokkal kezeltük az erdőállományokat«”.

A Bakonyerdő a portál kérdésére azt írta, hogy jelenleg a Balatonfüred közigazgatási területén vagyonkezelt erdők 20 százalékát kezelik örökerdő üzemmódban, 20 százalék pedig fakitermeléssel nem érintett. A 713 hektáros terület, amelynek része a Koloska-völgy közelében található erdő is, 60 százalékban továbbra is vágásos üzemmódban van.

A kérdésre, mi a különbség a vágásos üzemmód és a tarvágás között, azt válaszolták, hogy a fokozatos felújító vágásnál az erdő megújulását biztosító fiatal fák már a kitermeléskor jelen vannak, azaz nem kell mesterségesen újraerdősíteni a területet, a tarvágás esetében viszont utólag kell gondoskodni az erdő mesterséges megújításáról.

Arra a kérdésre, hogy a végvágott területeken mennyi idő alatt regenerálódik majd az erdő, illetve van-e olyan alkalmazott mérőszám, amellyel a regeneráció folyamatát mérhetik, a portál nem kapott választ.

A Bakonyerdő Zrt. 60 ezer hektárnyi erdőterületen gazdálkodik Balatonfüredtől Pápán át Keszthelyig hét különálló erdészetben. Tavaly közel 8 milliárd forintos bevétel mellett 420 milliós nyereséget produkáltak. Az Agrárminisztérium alá tartozó állami részvénytársaság a fakitermelés mellett két faipari céget – egy fűrészáru- és egy parkettagyárat – is működtet, és vadgazdálkodással is foglalkozik. Adataik szerint tavaly az összesen 293 ezer köbméter fát termeltek ki, az értékesített famennyiség 44 százaléka volt tűzifa, amiből magánfelhasználók mellett az Ajkai Erőműbe is jutott. (Népszava)