h i r d e t é s

Barcelona lángokban

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam
a- a+

Barcelona lángokban

2019. október 23. - 17:09

„A tüntetők soha nem adják fel” – „Spanyolország egy fasiszta állam”

Az immár második napja tartó tüntetések keretében a tiltakozók igyekeznek megbénítani a repülőtér forgalmát, és több forgalmas autópályát, valamint csomópontot is lezártak. Kedd este Barcelona területén égő barikádot is felállítottak, valamint a város több pontján gyújtottak tüzeket a függetlenségpárti vezetők bebörtönzése ellen tiltakozók. - Az élő videók tanúsága szerint a hatóságok este tíz körül még nem igazán tudtak mit kezdeni a városszerte égő tüzekkel, és a nap folyamán becslésük szerint nagyjából 40.000 ember tüntetett a bírósági ítélet ellen, akik a katalán zászlók tömege mellett többek között olyan transzparenseket vittek magukkal, melyek szerint Spanyolország egy fasiszta állam. Az utóbbi napokban egymillió tüntető vonult az utcákra Barcelonában. Quim Torra, Katalónia jelenleg regnáló elnöke kijelentette, hogy „Soha nem fogjuk feladni a harcot a jogért, hogy saját magunk dönthessünk a sorsunkról. A szándék, hogy ismét meggátoljanak minket ebben, de mi újra megtesszük, mert népszavazást tartani nem bűncselekmény”, a tüntetők pedig megszálló erőknek nevezték a rendőrséget. Oriol Junqueras, a katalán önkormányzat volt alelnöke szerint, akit 13 év börtönre ítéltek, „a tüntetők soha nem adják fel, mivel a börtön és az emigráció erősebbé tett minket. Bizonyos vagyok benne, hogy ezt a konfliktust a szavazóurnáknál kell megoldani… meggyőződésünk, hogy egy szavazás előbb-utóbb elkerülhetetlen.” A tüntetések az után kezdődtek, hogy hétfőn a legfelsőbb bíróság ítéletet hozott a 2017-es katalán függetlenségi népszavazás idején, hatalmon lévő függetlenségpárti vezetők ügyében.

Junqueras mellett 12 évre ítéltek három képviselőt, akiket hozzá hasonlóan hűtlen kezeléssel és zendüléssel vádoltak, egy képviselőt 11,5, kettőt 10,5, két, azóta a választásokon is elindult civil  pedig 9 év börtönre ítéltek, további három vezetőt pedig 1 év 8 hónapra eltiltották köztisztség viselésétől, illetve pénzbüntetésben részesültek.

A Barcelona szurkolói már a katalánok jogának megcsorbítására felesküdő, Primo de Rivera diktatúrája alatt sem ültek ölbe tett kézzel: 1925. június 14-én egy mérkőzésen például az Orfeó Catalának tett hódolat jeléül kigúnyolták a spanyol himnuszt. A hatóságok erre a futballcsapat otthonául 1957-ig szolgáló Camp de Les Cortest ideiglenesen bezárták, Joan Gamper elnöknek pedig le kellett mondania elnöki tisztségéről.

A spanyol polgárháború (1936-1939) kitörése után Franco szinte azonnal hozzálátott a tisztogatáshoz, s a Caudillo katonái Guadalajara városában megölték a klub baloldali kötődésű elnökét, Josep Sunol i Garrigát, a Vezér pedig a hozzá lojális Enric Piñeyrot nevezte ki a patinás egyesület élére. 1937 nyarán a katalán csapat Mexikóban, az Egyesült Államokban és Európában túrázott, s mindenhol a második Spanyol Köztársaság tiszteletbeli "nagyköveteként" fogadták.

A világ körüli túra egyrészt pénzügyi mentőövet jelentett a financiális gondokkal küzdő csapatnak, másrészt a klub játékosai új otthont és munkahelyet is találtak az amerikai földrészen (a száműzetésben élő spanyol kormány szintén Mexikóban tartózkodott 1945 és 1950 között). Világszerte a csapat személyében a fasiszta Spanyolország elleni köztársasági mozgalom zászlóshajóját vélték felfedezni, a Szovjetunióban – ahol a két és fél hónapos túra alatti egyetlen vereséget szenvedte el a csapat – csordultig megteltek a létesítmények. 1938-ban az FC Barcelona egyik létesítményét bombatalálat érte, a város pedig néhány hónappal később fasiszta uralom alá került. A sportegyesület már csak alig háromezer tagot tudhatott a soraiban, a Barcelonát ekkor a megszűnés réme fenyegette.

Állambiztonsági vezető az FC Barcelona öltözőjében

A polgárháború után Franco betiltotta a katalán nyelv és zászló használatát, ezért a futballklubok is csak spanyol elnevezést használhattak. Ezen intézkedés következtében a katalán sztárklub is kénytelen volt nevet változtatni, amely ettől fogva Club de Fútbol Barcelonaként futott ki a gyepre, a csapat címerében pedig a katalán négy vörös csík kettőre csökkent.

A háborút követő években a Barcelona és a Real Madrid közötti versenyfutás egyenlőtlen erők küzdelmét hozta, ugyanis a diktátor minden erejével azon volt, hogy a katalán klub kárára kedvenc csapatát, a „királyi gárdát” hozza helyzetbe – így került a „blancókhoz” a Barcelona által is körüludvarolt (és egyszer már leigazolt) Alfredo di Stefano. 1943-ban a két csapat a Franco tiszteletére megrendezett spanyol kupa (Copa del Rey, akkori nevén: Copa del Generalissimo) negyeddöntőjében találkozott. Hazai környezetben a katalánok 3-0-ra diadalmaskodtak, azonban a madridi visszavágó előtt az öltözőben állítólag maga az állambiztonság vezetője bírta "jó szóra" a klub játékosait, így a Real 11-1-re felülmúlta riválisát.

Ebben az évben 2019. október 26-ra (szombatra) sorsolták ki a néhai falangista tábornok csapatát, a Real Madridot és az FC Barcelonát. – Mivel Katalóniában napok óta zavargások vannak, még a repülőtereket is bezárták és a madridi futballisták nem érzik biztonságban magukat a köztársaságiak fővárosban, a meccset 2019. december 18-ra halasztották…, a közel egymilliós magyarországi katalán szurkolók legnagyobb bánatára.


Kommentelne? Kattintson ide!

h i r d e t é s

Clicky