Az ÁKK azt javasolja, hogy a magyar állam a hosszú távú nyugdíjcélú megtakarítások piacára is lépjen be, mert alulteljesítők vagyunk nemzetközi összevetésben - jelentette be Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. vezérigazgatója még október közepén a Portfolio.hu konferenciáján, aközben, hogy gyakorlatilag két nap alatt leszámolt a kormány a több mint 20 éve működő lakáskassza-rendszerrel.

A mondat miatt - ahogy azt a Magyar Hang írja cikkében - sokan kezdtek azon gondolkodni, hogy milyen lépéssel kíván megjelenni az állam az önkéntes nyugdíjtakarékossági piacon. A lap szerint két forgatókönyvet valószínűsítenek a terület szakértői. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke szerint a "pénztári szektor helyzetét komplex módon újragondolja a pénzügyi felügyeletet betöltő jegybank". Ugyan most napi szinten ellenőrzi a szereplőket a Magyar Nemzeti Bank, de garanciaalap még nincs a rendszer mögött, amire eddig nem is volt szükség a szakember szerint.

A Pénzügyminisztérium azt válaszolta, hogy "már csak a közbizalom növelése szempontjából is indokoltnak tartják tehát a garanciarendszer kiterjesztését a szektorra. Ha lenne ilyen alap, ebből lehetne fizetni a kártérítést egy kassza fizetésképtelensége esetén." Terveik szerint ez a tagoknak semmilyen költségnövekedéssel nem járna. Kravlik szerint új alapra ehhez nincs szükség, a meglévő négy valamelyike alá is behúzhatnák az önkéntes pénztárakat.

Van viszont egy másik nézet is arról, hogy mit léphet a kormány. Az állami önkéntes nyugdíjpénztárt úgy képzelik el, hogy "a szervezet inkább állampapírokba terelné a nyugdíjcélra félrerakott pénzeket." Feltételezések szerint ennek eszköze lehetne például a Babakötvényhez hasonló hosszú lejáratú nyugdíjaskötvény, amelyet sokféleképpen - akár állami támogatással, adókedvezménnyel - lehet vonzóvá tenni ahhoz, hogy elcsalogassa a pénzt a jelenlegi kasszáktól.

Viszont kérdés, ezt hogyan bírnák ki a piac magán szereplői, elképzelhető, hogy a megszűnés közelébe kerülnének. (napi.hu)