h i r d e t é s
Az öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik, és a nyugdíj megállapításának kezdő időpontjában az általános szabályok szerint biztosítással járó jogviszonyban nem áll. Jó, jó, ezt mindenki tudja, de...
A 2022-es országgyűlési választási kampányban Orbán Viktorék fűt-fát megígértek, és az akkor frissen kitört háborúval riogattak. Na, nem annak negatív gazdasági hatásaival, „csupán” annyival, hogy politikai ellenfeleik odaküldenék a magyar fiatalokat hadakozni.
Kihirdette a kormány azt a rendeletét, amelyben azok a jövedelmi szorzószámok szerepelnek, amelyeket a 2023-ban megállapított nyugdíjak és más nyugellátásoknál kell alkalmazni a korábbi években megszerzett keresetekre.
Egy nagy társadalmi megmozdulás soha nem elégszik meg a követelések kimondásával. Napvilágra hozza az élet megváltoztatására irányuló közös álmokat; résztvevőit megrendíti és átalakítja. Minderről Annie Ernaux írónő ad számot az 1995 november-decemberi demonstrációk során szerzett tapasztalatai nyomán.
Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány azt a nyúlfarknyi jogszabályt, amelyben kihirdeti a nyugdíjak megállapításához nélkülözhetetlen szorzószámot a tavalyi 17,5 százalékos bruttó átlagkereset-növekedés alapján – írja a Bank360.hu.
A tegnap megjelent statisztikai adatok szerint a magyar gazdaság tavaly 4,6 százalékkal nőtt. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjprémium 2022-ben kifizetett összege még a fele sincs annak, mint ami az idősebbeket a törvény szerint megillette volna.
Néhány héttel azután, hogy Emmanuel Macron bejutott az Élysée palotába, egyik híve, jelenleg a parlament külügyi bizottságának elnöke, így foglalta össze az eljövendő gazdasági és szociális politikát: „Az ország problémái a nagy jövedelműek számára kedvező megoldásokat igényelnek[1]„.
Legalább 300 ezren vannak például, akinek a járandósága a 100 ezer forintot sem éri el. A szakértő szerint az ellátások húsz százalékkal lennének magasabbak, ha az Orbán-kormány visszahozná a vegyes indexálást.
A magyar lakosság 96 százaléka a mindennapos megélhetés, 89 százaléka pedig a szegénységi és társadalmi kirekesztés miatt aggódik. Az Euro-barométer felmérése szerint ezek a problémák nem csak itthon, hanem az unióban is aggodalommal töltik el az embereket.
