A kormány továbbra is kitart azon várakozása mellett, hogy idén 15% lesz az átlagos infláció, viszont ezt az előrejelzést már a legtöbb elemzőház megkérdőjelezi, sokkal inkább már 18-19%-os átlagos pénzromlási ütemet tartanak valószínűnek. A kormány azzal számol, hogy 2024-ben 6% lesz az átlagos infláció, vagyis jelen tudásunk szerint a nyugdíjasok is ekkora emelésben részesülhetnek jövőre január elsején.

Mindezeken túl, ahogy minden évben, a kormány egy részletes táblázatban feltünteti, hogy milyen az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága és hogy milyen veszélyek leselkednek erre leginkább. Így például sorra veszik az állami nyugdíjkiadások, egészségügyi, tartós ápolási és oktatási kiadások hosszú távú GDP-arányos értékét, egészen 2070-ig kivetítve.

Ezek szerint az állami nyugdíjkiadások most látott 8-9%-os GDP-arányos értéke 2040-re 9,7%-ra, 2050-re 11,2%-ra, 2060-ra 11,9%-ra, míg 2070-re 12,4%-ra emelkedik (ez a kivetítés egyébként nem változott a tavalyi konvergenciaprogram óta). Eközben az egészségügyi és oktatási kiadások hosszabb távon ugyan szintén növekednek, de nem ilyen mértékben.

Ami viszont még inkább kontextusba helyezi a nyugdíjkiadások elszállását az az, hogy ezalatt az idő alatt hogyan változnak a GDP arányában a nyugdíjbiztosítási járulékbevételek. Itt pedig egészen szomorú kép rajzolódik ki előttünk: a 2019-ben látott 7,7%-os GDP-arányos nyugdíjbiztosítási járulékbevételei arányszám 2030-ra 7,4%-ra csökken és az előrejelzés szerint 2070-ig itt is marad.

Ez azt is jelenti, hogy A NYUGDÍJKASSZA HIÁNYA AZ ELŐTTÜNK ÁLLÓ ÉVTIZEDEKBEN LÁTVÁNYOSAN FELFÚVÓDIK (A 2040-BEN LÁTOTT 2,3%-RÓL 2070-RE FELUGORHAT 5%-RA), ami több kellemetlen következményt is előrevetít.

• A nyugdíjkassza fenntarthatatlansága nem változik, a folyamatosan újrakeletkező hiányt a kormány a központi költségvetésből pótolja, melynek következtében a költségvetésnek más kiadási célokat kell hanyagolnia, évről évre több száz milliárd forint értékben.
• A nyugdíjkassza kiadási oldalát kezdi el rendbe tenni a kormány, amelyre ígéretet már többször is tett a kormány. Itt kézenfekvőnek tűnik a korábban már említett korhatáremelés is.
• A bevételeket állítja helyre a kormány, ez viszont a vállalkozások oldalán jelentene tehernövekedést, és menne szembe az elmúlt évek gazdaságpolitikai irányával.

Farkas András nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru News alapítója korábban a Portfolio hasábjain több cikkében is írt a nyugdíjreform lehetséges irányáról és tartalmáról idehaza. Legutóbb ezzel kapcsolatban tavaly decemberi írásában arra figyelmeztetett, hogy idehaza másfél évtizeden belül minimum egymillióval kevesebb járulékfizetővel kellene biztosítani a várhatóan kétszázezerrel több nyugdíjas ellátmányát, ami lehetetlen vállalkozásnak tűnik. (Portfolio)