Egy hasonló irányú és ambíciójú, 13 országot érintő nemzetközi projekt adta az inspirációt az Europion legújabb kutatásához, amelyben 1200 embert kérdeztünk meg egy reprezentatív országos felmérésben, mobil- és webalkalmazás-alapú adatfelvétel segítségével.

A kutatásban négy szempontból közelítettük meg a „menőség” és a „jóság” fogalmát. A fent említett nemzetközi kutatás módszertanát követve először arra kértük válaszadóinkat, hogy képzeljenek el egy olyan személyt az ismeretségi körükből – a közvetlen ismeretségi kapcsolat fontos kritérium volt, hogy pontosan körül tudják írni az adott embert –, akire leginkább illik a menő jelző. Ezt követően felsoroltunk 14 emberi tulajdonságot, amelyek közül több választást is lehetővé téve kijelölhették azokat, amelyek szerintük leginkább jellemzőek az adott személyre.

Ezután ugyanezen tulajdonságok közül választhatták ki azokat, amelyek szerintük egy jó emberre illenek az ismeretségi körükből. Majd ugyanezen a tulajdonság-skálán saját magukat is értékelték. Végezetül az ismeretségi körön túl egy szabadszavas kérdés keretében nevezhettek meg egy hírességet, akit menőnek tartanak.

Az I. ábra a menő tulajdonságok szerinti sorrendben foglalja össze az első három kérdésre adott válaszok eredményeit a teljes mintára (népességre) vetítve. Míg a menő tulajdonságok közül az önbizalom (51%), a barátságosság (47%) és az új dolgokra való nyitottság (40%) kerültek az élre, addig a jó tulajdonságok között a barátságosság (72%), a lelkiismeretesség (66%) és a melegszívűség (63%) végeztek a dobogón. Érdekesség, hogy az önértékelés során a válaszadók inkább a jó tulajdonságokat társították magukhoz: 64%-uk szerint jellemző rájuk a barátságosság, 61%-uk szerint a lelkiismeretesség, és 57%-uk szerint az alkalmazkodóképesség.

A „menőség” és a „jóság” tulajdonságainak társítása mögött érdekes generációs különbségek húzódnak meg. Az önbizalom és az új dolgokra való nyitottság elsősorban a fiatalok (16–29 évesek) értékrendjében kap hangsúlyt, míg az idősebbek (60 év felettiek) kevésbé tartják fontosnak ezeket. A fiatalok 61%-a említette az önbizalmat és 49%-a a nyitottságot, míg az idősek körében ezek az arányok 48%, illetve 33% voltak. Az idősebbek ezzel szemben inkább olyan tulajdonságokat tartanak menőnek, amelyeket a teljes népesség inkább a „jósággal” kapcsol össze: 42%-uk a lelkiismeretességet, 36%-uk pedig a melegszívűséget tartotta jellemzőnek a menő ismerősökre, míg ugyanezeket a fiataloknak csupán 31%-a és 29%-a említette.

Az önértékelés eredményei azt is megmutatják, hogy mely tulajdonságok terén érzik a legnagyobb hiányosságot az emberek, amikor magukat a menőnek és/vagy jónak tartott ismerőseikkel hasonlítják össze. Az önbizalom esetében a legjelentősebb a különbség: míg a válaszadók 51%-a tartja önbizalommal telinek a menő ismerősét, saját magáról csupán 22% állította ugyanezt. Kisebb, de hasonló irányú eltérés figyelhető meg a kalandvágy (29% vs. 20%) és a kompetencia/hozzáértés (28% vs. 22%) esetében is.

A jó ismerősök leginkább nyugodtságukkal tűnnek ki: míg a válaszadók 54%-a tartja nyugodtnak a jó ismerősét, saját magát csak 37%. Ugyanakkor az alkalmazkodóképességben hajlamosak vagyunk pozitívabban értékelni magunkat, mint akár a menő, akár a jó ismerősöket: 57% tartja magát alkalmazkodónak, míg a menő ismerősöknél ez az arány 26%, a jó ismerősöknél pedig 43%.

Érdekes továbbá, hogy a hatalmat és a befolyást kevéssé vagyunk hajlamosak akár menőnek, akár jónak értékelni: mindössze 13% tartja ezt menőnek, és csak 4% jónak.

Amikor az ismeretségi körön túllépve a hírességekre terelődött a szó, a válaszadók szabadabbra engedhették a fantáziájukat egy nyitott kérdés formájában. A válaszadók 54%-a adott értékelhető választ (azaz jelölt meg valóban létező hírességet a “ki a menő” kérdésre). A legtöbb említést Majka (92 említés), Magyar Péter (37 említés) és Jennifer Lopez (33 említés) kapták, ami (legalábbis részben) valószínűleg az adatfelvétel időzítésének (Majka-botrány és J-Lo budapesti koncert) köszönhető.

Érdekes megfigyelni, hogy milyen szakmai kategóriákban találunk menőnek tartott hírességeket (II. Ábra). A legnépszerűbbek az énekesek (19%) és a színészek (15%), kevésbé népszerűek a politikusok és történelmi személyek (9%), a celebek (4%), a sportolók (3%) és a tudósok (3%). Az értékelhető válaszok közel fele külföldi hírességre (46%), 51%-a pedig magyar hírességekre vonatkozott, míg 3% egyéb, nem kategorizálható személyt nevezett meg.

A generációs különbségek itt is érvényesülnek. A fiatalok körében a zenészek (26%) és a színészek (19%) jóval népszerűbbek, mint az idősek körében (13%, illetve 7%). Ezzel szemben az idősek 20%-a politikust és/vagy történelmi személyiséget említett, míg a fiataloknak csupán 2%-a tette ezt. Mindemellett a fiatalok  hajlamosabbak külföldi hírességeket is megnevezni: a 16–29 évesek által említett hírességek 64%-a külföldi volt, míg a 60 év felettiek 75%-a magyar hírességet választott.

Módszertan: az Opinio Institute Kft. az eredményekhez felhasznált adatokat 2025. július 22.-én vette fel az Europion mobil- és webapplikációs adatfelvételének segítségével. A mintanagyság 1200 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 éves kor feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A mérések hibahatára 2,8%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna.