Az elmúlt hónapokban a magyar lakosság túlnyomó része értesült a kormánypárt új online kezdeményezéseiről, a Harcosok Klubjáról és a Digitális Polgári Körökről. A 16 év feletti lakosság háromnegyede (76%) legalább a hírek szalagcímeiben találkozott a témával, ám mindössze minden negyedik válaszadó állította, hogy tisztában van a részletekkel is. A legjobban informáltak a 60 év felettiek és a diplomások: körükben csupán 18, illetve 12 százalék nem hallott a két kezdeményezésről.

A programok deklarált célja a kormánypárt hangjának felerősítése az online térben. Sikerességüket azonban a lakosság meglehetősen szkeptikusan ítéli meg (I. ábra): mindössze a magyarok egyharmada (33%) tartja az eddigi eredményeket sikeresnek, és ezen belül csupán 7 százalék minősíti “nagyon sikeresnek”. A kormánypárti szavazók bizakodóbbak, de még körükben is sok a kétkedő: a 2024-es EP-választáson a Fidesz–KDNP listájára voksolók 26 százaléka inkább nem vagy egyáltalán nem tartja sikeresnek a kezdeményezést. A Tisza Párt szavazóinak 95 százaléka pedig kifejezetten elutasító véleményt fogalmazott meg.

Mindezek ellenére a lakosság 8 százaléka állítja, hogy már csatlakozott valamelyik online közösséghez, további 15 százalék pedig jelezte, hogy a jövőben belépne. Bár az online adatfelvétel módszertana miatt ezek az adatok óvatosan kezelendők, a számok nagyságrendje ezzel együtt is arra utal, hogy a kezdeményezések jelentős tömegeket képesek megmozgatni – vagy a jövőben képesek lehetnek rá. A kormánypárt számára különösen biztató lehet, hogy minden második kormánypárti szavazó már tag vagy csatlakozni készül (saját elmondása szerint).

Megosztó figura: Dopeman

A kutatás kitért Dopeman szerepének megítélésére is (II.ábra), tekintettel korábbi botrányos kijelentéseire és dalszövegeire. A relatív többség (39%) kínosnak és vállalhatatlannak tartja a rapper személyét. További 23 százalék árnyalt kritikát fogalmazott meg (“problémás, de minden közösségben akadnak ilyen figurák”), míg 16 százalék szerint semmi gond nincs a szerepeltetésével. A válaszadók 22 százaléka nem tudott véleményt alkotni.

A legerősebben a fiatalok (46%), a diplomások (45%), a megyei jogú városokban élők (45%), valamint a Tisza Párt szavazói (76%) és más ellenzéki szavazók (60%) kritizálták Dopenmant. A kormánypárti táboron belül is többségben vannak a bírálók vagy legalábbis a kétkedők: csupán minden harmadik Fidesz-szavazó mondta, hogy nem lát problémát a szereplésében.

Kormánypárti influenszerek láthatósága

A felmérés az online térhódítás másik aspektusát is vizsgálta: mennyire sikerült a kormánypárti influenszereknek elérniük a szélesebb közönséget (III.ábra). A hosszú – főként Megafonos – névsorból a válaszadók három legláthatóbbnak ítélt szereplőt jelölhettek meg. A megkérdezettek több mint fele (57%) egyáltalán nem találkozott kormánypárti influenszerekkel.

A többiek körében a három leggyakrabban  kiválasztott név Deák Dániel (15%), Bohár Dániel (15%) és Nyerges Csenge (12%) volt. Más ismert figurák, például Filep Dávid („a kopasz oszt”, 6%) vagy Rákay Philip (9%), jóval kevésbé voltak láthatóak. Nem meglepő módon a kormánypárti szavazók körében jóval nagyobb az elérés (csak 33 százalékuk mondta, hogy nem találkozott velük) szemben a tiszásokkal, más ellenzékiekkel és pártnélküliekkel, ahol ez az arány 60–67 százalék között mozog. Érdekes módon egyes influenszerek esetében fordított a helyzet: Nyerges Csengét például a Tisza Párt szavazóinak 19 százaléka tartotta kifejezetten láthatónak, míg a kormánypártiaknál ez az arány 14 százalék volt, ami aligha független Nyerges Csenge és Magyar Péter elhíresült zalaszentgróti csörtéjétől.

Az Europion az eredményekhez felhasznált adatokat 2025 augusztus 7.-én  vette fel mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1250  fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 éves kor feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A súlyozási eljárásban a válaszadók 2024-es EP-választásokon leadott szavazat-visszaemlékezését is figyelembe vettük, a fent bemutatott politikai  megbontások erre a visszaemlékezésre vonatkoznak. A mérések hibahatára 2,8%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna.