A lépés célja, hogy Magyarország megfeleljen az EU országspecifikus ajánlásainak. - írja a Portfolio

Az Európai Unió tavalyi országspecifikus ajánlásai között szerepelt, hogy a magyar kormánynak elsősorban a jövedelmi egyenlőtlenségek kezelése révén javítania kellene a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát, miközben megőrzi annak megfelelőségét. Erre reagálva került be a friss Nemzeti Reform Programba egy ezzel kapcsolatos tervezett intézkedés.

A dokumentum szerint egy olyan felülvizsgálat indult el, melynek célja, "hogy szakpolitikai választ nyújtson a nyugdíjrendszer megfelelősége és költségvetési fenntarthatósága vonatkozásában jelentkező demográfiai kihívásokra".

Az első mérföldkövet már az idei negyedik negyedévre ígéri a kormány, amikor nyilvánosságra hozhatják a független nemzetközi szakértői jelentést.

A reformprogram mellékletéből az nem derül ki, milyen nemzetközi szakértőket von be a munkába a kormány, ugyanakkor az szerepel benne, hogy az átfogó jelentés mellett konkrét szakpolitikai javaslatokat is megfogalmaznak a magyar nyugdíjrendszer hosszútávú fenntarthatósága érdekében.

A reformprogrammal egyidőben megjelent friss konvergencia program is elismeri, hogy egyre nagyobb lehet a lyuk a magyar nyugdíjkasszában. A nyugdíjkiadások ugyanis a GDP arányában a 2019-es 8,3 százalékról 2070-re 12,4 százalékra emelkednek, miközben a járulékbevételek a nemzeti össztermék 7,4 százalékán stagnálhatnak. Ezen csak egy még erőteljesebb demográfiai fordulat segítene, melynek eredményeként több járulékfizető lenne, mint amennyivel a jelenlegi modell számol.

A nemzetközi javaslatcsomag elkészültéig egyelőre nem tudni, milyen tervei vannak a kormánynak, az elmúlt években ugyanakkor időről időre megjelentek javaslatok a magyar nyugdíjrendszer lehetséges reformjáról:

• Többször felvetődött az ötlet, hogy a nyugdíjak mértékét valamilyen módon összekössék a gyerekvállalással, a több gyerekes szülők magasabb nyugdíjban részesüljenek. Ezzel egy olyan demográfiai ösztönző is bekerülhetne a rendszerbe, mely a fenntarthatóságot támogatná.
• Néhány éve az ÁKK-nál is tervben volt egy nyugdíjkötvény bevezetése, melyen keresztül öngondoskodásra lehetne ösztönözni a lakosságot. Ez a gyakorlatban egy olyan lakossági állampapír lenne, melynek lejárata a nyugdíjkorhatár eléréséhez kapcsolódna, a kormány pedig vonzó kamatozással és adómentességgel próbálhatná az eszköz felé terelni a lakossági megtakarításokat. Az elmúlt időszakban ez a terv „lekerült az asztalról”, de egy komolyabb reform esetén elképzelhető, hogy leporolják majd.

A nemzetközi szervezetek közül az OECD rendszeresen készít átfogó elemzést a magyar nyugdíjrendszerről is, legutóbb tavaly decemberben jelent meg ilyen anyaguk, melyben elsősorban azt emelték ki, hogy a foglalkoztatói nyugdíjpillér a világon egyre elterjedtebb, itthon azonban szinte teljesen hiányzik ez a megoldás a rendszerből. (Portfolio)