Sok esetben azonban nincsenek olyan anyagi helyzetben, hogy az igényeikhez mérten túl nagy ingatlant fenn is tartsák: minden harmadik 65 év feletti magyar, akinek a havi járandósága a medián jövedelem 60%-át nem haladja meg, a szükségleteit meghaladó méretű ingatlanban él. Így alakul ki az az ellentmondás, hogy a magyar idősek gyakran szűkösen élnek, miközben az ingatlanuk - aminek a fenntartása túl nagy kiadást is jelent nekik - egy vagyont ér. - írja a Pénzcentrum

Mutatjuk, mennyit nyerhetnének az idős magyarok egy lakáscserével, ami az anyagi gondjaikat is egy csapásra megoldhatná.

Az Európai Unióban átlagosan 33,7 százalék azoknak a lakosoknak az aránya, akik olyan ingatlanban élnek, amely az általános igényekhez mérten túlméretezettnek minősül az Eurostat legfrissebb, 2021-es adatai szerint. Az arány egy évtized alatt 1 százalékponttal emelkedett. A 65 felettiek körében ez az arány még magasabb: 47,2 százalékos. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az EU-ban ennyien élnének nagy lábon. Az Eurostat számítási módszere alapján nemcsak a luxusingatlanokban, tágas otthonokban élők tartoznak ebben a kategóriába, hanem azok is, akik esetében fejenként több szoba jut a háztartásában élőkre, mint ami feltétlen szükséges lenne. Az ilyen otthonokban élők nem mind tehetősek, sőt lehetséges, hogy éppen az anyagi helyzetük miatt élnek túl nagy, korszerűtlen, nagy kiadással járó ingatlanokban.

Európán belül Máltán élnek a legtöbben (71,8%) olyan ingatlanban, amelynek mérete az alapvető szükségleteket meghaladja, a rangsorban második Ciprus (70,9%), a harmadik pedig Írország (69,1%). A 65 év felettiek körében még nagyobb ez az arány és az első három ország meg egyezik, csak a sorrendjük más: első Írország (92,6%), második Ciprus (87,0%), és harmadik Málta (85,2%). A legkevésbé gyakoriak a túlméretezett otthonok Montenegróban, Albániában, Szerbiában és Romániában. Magyarországon a teljes lakosságot nézve 26,3 százalék lakik nagyobb ingatlanban, mint szükséges lenne, a 65 év felettiek körében pedig 42,8 százalék ez az arány.

Érdemes az időbeli változásokat is megvizsgálni, az EU-ban mind a teljes lakosság, mind a 65 év felettiek körében lassú ütemben emelkedik a túl nagy ingatlanban élők aránya. Magyarországon ugyancsak egy emelkedő tendencia figyelhető meg. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy egyre jobban élne a lakosság, és megengedheti magának a plusz szobákat. Más statisztikákból tudható ugyanis, hogy egyre több magyar idős él egyedül és évről évre többeket fenyeget az elszegényedés veszélye.

Az utolsó friss adatok alapján a medián jövedelem 60%-a alatti keresettel - ami 2021-ben bruttó 201 ezer forint volt - rendelkező magyar idősek 36,8 százaléka él túl nagy ingatlanban. Ha minden korcsoportot figyelembe veszünk, ez az arány csak 21,6 százalék:

A grafikonról leolvasható emelkedő tendendiáciában van egy nagyobb ugrán 2018-tól. Ennek oka a KSH tájékoztatója szerint, hogy megváltozott a számítás módja. Ettől az évtől a Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvétel áttért a korábban alkalmazott magyar gyakorlat szerinti szobaszám-meghatározásról az EU-SILC adatgyűjtés módszertana szerinti lakóhelyiség-meghatározásra. Ez utóbbi módszertan szerint lakóhelyiségnek tekintjük a konyhákat is, amennyiben azok területe meghaladja a 4 négyzetmétert, és étkezésre is használják őket. Így a zsúfoltságra vonatkozó indikátor számításánál 2018-tól e lakóhelyiség-meghatározás szolgál alapul.

Az alacsony jövedelmű időseknek pedig feltehetően rég nem jelentett akkora gondot egy, az igényeiket meghaladó ingatlan fenntartása, mint az utóbbi időben. Nem elég, hogy az élelmiszerek és számos termék ára rekord mértékben emelkedett, az energiaválság fenntarthatatlanná tette a rezsicsökkentés rendszerét is. Egy a Pénzcentrum által nemrég készített felmérés szerint az idősödő magyarok jelentős része többet költött lakásfenntartásra (53,3%), és rezsire (62,3%) az elmúlt évben, mint korábban. Mindeközben a válaszadó nyugdíjasok 16,9 százalékának hónapról hónapra anyagi gondjai vannak, és több mint kétharmaduknak romlott az anyagi helyzete.

A válságok pedig nem múltak el azzal, hogy áthajtottuk a naptárat 2023-ra, az infláció emelkedése megtorpant, de ettől függetlenül ugyanúgy magas szinten áll. Az elmúlt tél pedig még kegyes is volt, nem volt igazán sok hideg nap, kevesebb fűtés is elegendő volt. Azt viszont nem lehet megjósolni, mit hoz az elkövetkezendő év. Az viszont biztos, hogy az elszegényedés veszélye egyre inkább fenygeti a magyar időseket: minden ötödik 65 év feletti magyar veszélyben van. A járvány óta ráadásul nagyott nőt az arányuk, míg 65 év alattiak körében csökkent vagy stagnált az utóbbi években.

Mi lehet a megoldás?

Az idősek azért is vannak sokkal inkább kitéve a válság hatásainak, mert nem olyan rugalmas a jövedelmük, mint az aktív korosztályé. A dolgozók, ha kezd romlani az anyagi helyzetük, vállalhatnak másodállást, vagy kereshetnek jobban fizető munkát, a főként nyugdíjasok alkotta korosztályban már más a helyzet. Igaz, egyre nő a 65 év feletti munkavállalók aránya Magyarországon, ez mégsem jelent megoldást az idős réteg elszegényedésére. Sokan már nem tudnak ugyanis visszatérni a munka világába akkor sem, ha veszélybe kerül az anyagi biztonságuk.

A számadatok alapján azonban azt feltételezhetjük, hogy rengeteg olyan idős magyarnak van értékes ingatlana, aki egyébként szűkös körülmények között él, egyre inkább elszegényedik. Az ingatlanpiac változásai az utóbbi egy, öt, illetve tíz évben pedig felhajthatták az idősek házainak, lakásainak értékét, amiről ők maguk nem is tudnak. Könnyen lehet, hogy egy vagyont érő V. kerületi nagypolgári lakásban élnek, amit alig tudnak kifűteni a kis nyugdíjból. Lehet egy olyan kistelepülésen nagy családi házuk, amiben már csak ketten vagy egyedül élnek, ahol vadásszák a fővárosi agglomerációba kitelepülni vágyó családó az ingatlanokat. Az biztos, hogy a saját tulajdonú ingatlan az ország legtöbb részén nagy érték, ha viszont túlságosan meghaladja a háztartás szükségleteit a mérete, akkor viszont teherré válik, mert csak viszi a pénzt.

Anyagi megfontolásból érdemes lehet tehát megválni a túl nagy, túl sok pénzt emésztő ingatlantól, és kisebb, alacsonyabb fenntartási kiadással járó lakásba költözni. Így még olyan tőkére is szert tehetnek az idősek, amit befektetve nem kell anyagi gondoktól tartaniuk.

Sok esetben a megváltozott egészségi állapot is indokolhatja a lakáscserét. Gyakran egy lift nélküli belvárosi lakásban élő nyugdíjas, akinek fáj a térde, már inkább ki sem mozdul. A fafűtéses családi házban élő idős embernek már túl nagy fizikai teher a fűtés megoldása, vagy ugyanígy a népszerű lakótelepek paneleiben élő idősek több nyugalomra vágyhatnak, vagy egy kis kertre amivel foglalkozhatnak. Minden élethelyzet más és más - és gondolni kell a jövőre is. Addig érdemes ingatlaneladást vagy -cserét és költözést bonyolítani, amíg még ki lehet élvezni ennek a döntésnek az anyagi és egészségügyi előnyeit.

Mennyit lehet nyerni a lakáscserével?

Egy városi, kedvelt részen elhelyezkedő lakás értékesítésével, költözéssel, vagy egy népszerű kistelepülésről egy kevésbé keresett helyre költözéssel, vagy akár a lakóhely megtartásával, de kisebb alapterületű és fenntartási költségű ingatlan vásárlásával is jelentős ingatlanvagyon szabadulhat fel.

A budapesti belváros az elmúlt évek lakáspiaci fellendüléséből nagyot tudott profitálni, miután az ottani lakások a fővárosi átlagnál hamarabb és nagyobb mértékben értékelődtek fel. Nem véletlen, hogy a budapesti árlistát évek óta az V. kerület vezeti, de a VI., VII., VIII. és IX. kerület is erős felértékelődésen van túl. Ez részben az Airbnb térnyerésének volt köszönhető, ami a befektetők számára különösen vonzóvá tette a belvárosi lakásokat

- mondta el lapunknak Futó Péter, a Portfolio vezető elemzője. "Noha az elmúlt hónapokban országszerte csökkent a lakások iránti kereslet, egy belvárosi lakás árából a külsőbb kerületekben vagy vidéken még most is jelentősen nagyobb és jobb állapotú ingatlant lehet vásárolni" - tette hozzá az ingatlanszakértő.

Összevetésképpen egy budapesti használt lakás négyzetméterára 679 ezer forint volt átlagosan 2021-ben a KSH adatbázisa alapján. Tehát ha egy 60 négyzetméteres fővárosi lakást 40,79 millió forintért lehetett eladni átlagosan - azóta pedig tovább emelkedtek az árak. 2021-es adatok szerint egy Közép-Dunántúli városban átlagosan 304 ezer forint a négyzetméterár, így 18,24 millióból kijöhetett egy lakás ára. Tehát elméletileg akár két lakást is megvehetett valaki egy ilyen lakáscserével, ha Budapestről költözött.

A friss ingatlanpiaci elemzések is azt mutatják, hogy a fővárosból kiköltözés, vagy a frekventált vidéki helyek elköltözők sokat nyerhetnek a lakáseladáson. Mindezek a számítások azonban csak támpontot jelentenek! Jelentős különbségek is lehetnek a haszonban attól függően, mire lesz igénye annak, aki rászánja magát az eladásra. Az sem feltétlenül igaz, hogy városból faluba kell költözni: az agglomerációs községekben akár magasabb is lehet a négyzetméterár, mint egyes nagyvárosokban! A fővárosi agglomeráció pedig egyre bővül, már szinte egészen a Balatonig elnyúlik, és a megyeszékhelyek körül is egyre nagyobb mértékű a kiköltözés.

Ezért azoknak az időseknek, akiknek anyagi gondjaik vannak, túl magas rezsit kell fizetniük - nagy terhet jelent az igényeiket meghaladó méretű lakásuk fenntartása -, érdemes elgondolkodniuk az ingatlan eladásán. Célszerű abból kiindulniuk, mire lenne igényük - anyagi helyzetük és egészségi állapotuk figyelembe vételével. Miután megvannak azok a szempontok, amik a lakohely váltásban szerepet játszanak majd, érdemes utánajárni, mennyiért lehetne eladni a jelenlegi lakást, és megvásárolni a másikat a kiszemelt környéken és paraméterekkel. Hogyha az a cél, hogy anyagilag járjanak elsősorban jól, akkor az árak fognak döntő szerepet játszani. Nem lehetetlen, hogy akár több tízmilliós vagyont szabadítsanak így fel, mely megoldást jelenthet az időskori anyagi problémáikra. (Pénzcentrum)