A kormánynak legkésőbb novemberben kell az éves infláció szintjéhez igazítania a nyugdíjakat. Erre várhatóan szükség is lesz, mert az év eleji 15 százalékos emelésnél elemzők szerint akár 4-5 százalékkal is magasabb lehet az infláció. A kormány egyelőre nem árulja el, hogy idén számíthatnak-e évközbeni emelésre a nyugdíjasok.

A nyugdíjakat a kormány az év elején 15%-kal emelte meg, de nem kizárt, hogy 2023-ban az éves átlagos infláció 19-20% körül lesz. Ezért az év elején látott szokásos nyugdíjemelés már most kevésnek tűnik.

Az RTL Híradónak nyilatkozó Juhász László, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának elnöke szerint minél előbb kiigazításra lenne szükség a nyugdíjak emelésében. Az infláció nagyon lassú csökkenése miatt további 3%-os emelésre lenne szükség minél előbb, legkésőbb júniusban és ezután még meglátjuk, hogy az év végéig milyen további korrekcióra van még szükség - magyarázta az érdekképviselet vezetője.

A tévécsatorna riportja idézte a Portfolio korábbi cikkét, miszerint a plusz nyugdíjemelés korábbi kifizetésének lehetősége korlátozott, ugyanis a költségvetés már így is ki van feszítve.

Az RTL megkereste a kormányt, amely nem válaszolt arra a kérdésre, hogy terveznek-e év közbeni kompenzációt, de azt írták, hogy "a 2023-as költségvetés minden forrást biztosít a nyugdíjak értékállóságának megőrzéséhez."

Tényleg megőrzi a nyugdíjak reálértékét a kormány?

Ez a cikk a Net Média Zrt. tulajdona. Minden jog fenntartva.

A nyugdíjak értékállóságának megőrzése év közben azonban csak korlátozottan teljesül. Azzal ugyanis, hogy a kormány utólag igazítja ki a tervezettnél nagyobb infláció miatt a nyugdíjemelést, a nyugdíjasok több hónapon át hitelezik az államot. Közben az ő 15%-kal megemelt juttatásaikat gyors ütemben emészti fel a rendkívül gyors nyugdíjas infláció (év/év alapon még mindig 26% felett van ez a mutató), így van olyan időszak, amikor egész egyszerűen nem teljesül a reálérték megőrzése, legfeljebb az év végével. (Igaz árnyalja a képet, hogy a 13. havi nyugdíj februári kézhez vétele segít tartalékokat képezni a nyugdíjasok számára, és egyszeri 8%-os emelésként is felfogható, ám a jelentős drágulás még ezt is felemészti.)

Farkas András nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru News alapítója emellett arra is felhívta a figyelmet nemrégiben megjelent véleményében, hogy a múlt héten megjelent márciusi inflációs adatok után meglehetősen nehéz a nyugdíjas társadalomnak egyetértenie azzal a kormányzati állásponttal, hogy a nyugdíjak vásárlóértékét megőrzi az állam idén is.

A nyugdíjszakértő egy számítási példán keresztül be is mutatja, hogy az inflációs kár hogyan érinti hátrányosan az időskorúakat. 2022-ben három emelés keretében (január, július és november: rendre 5%, 3,9%, 4,5%) összesen 14%-os nyugdíjemelésben részesültek a nyugdíjasok, miközben tavaly az év egészében átlagosan 15,2% volt a nyugdíjas infláció mértéke. Szerinte emiatt az állam 1,2%-nyi emeléssel - nagyjából 60 milliárd forinttal - tartozik a nyugdíjasoknak, de ezt persze soha nem fogja törleszeteni.

"Vagyis a helyzetet minden évben súlyosbítja az a szabályozási körülmény, hogy a novemberi nyugdíjemelés mértékét az adott év első nyolc hónapjának inflációs tényadatai szerint határozzák meg, ami természetesen nem tükrözheti egészében az éves infláció nyugdíj-roncsoló hatását. Ez a nyugdíjemelés módszeréből fakadó inflációs kár a nyugdíjasok számára csak akkor térülhetne meg, ha a mértékét figyelembe vennék a következő év januári nyugdíjemelés során - ha például most januárban nem 15%-kal, hanem a tavalyi 1,2%-os emelési elmaradást is pótolva 16,2%-kal emelték volna a nyugdíjakat" - magyarázta a szakértő, aki ebben a cikkében ír további részleteket. (Portfolio)