A fennállása 140. évfordulóját ünnepelő Keresztény Múzeum színes múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, tanmenetbe illeszkedő órákkal, valamint az ország egyik legnagyobb egyházi tárlatával várja az érdeklődőket.

Az Esztergom legszebb részén található Keresztény Múzeum 140 éves jubileumát üli. A Simor János esztergomi érsek által az 1800-as években létrehozott múzeum hazánk harmadik nyilvános múzeuma. A Duna-parti érseki palotában kialakított intézmény fő célja az esztétikai nevelés és a hitéletben való részvétel ösztönzése.

A csodás vízivárosi sétányon elhelyezkedő Keresztény Múzeumban négy állandó tárlat tekinthető meg. Simor János hercegprímás gyűjteménye elsősorban felvidéki, középkori templomok tárgyaiból áll. Emellett Ipari Andor gyűjteménye, a San Marco házaspár iparművészeti darabjai, valamint az itáliai reneszánsz másodvonalbeli művészete talált otthonra a múzeum falain. Az ország leggazdagabb egyházi gyűjteményében magyar, olasz, németalföldi, német és osztrák tárgyak bukkannak fel. Vereckei András példaként Kolozsvári Tamás Kálvária-oltárát, a garamszentbenedeki Úrkoporsót, valamint Balassi Bálint egyetlen hiteles portréját emelte ki. A múzeumpedagógus hozzátette, a képek folyamatosan járják a világot, hozzájárulva a művészettörténeti kutatásokhoz is: épp most tért vissza múzeumukba két kép Kölnből, egy három királyok imádása témájú kiállításról.

A jubileumi 2015-ös év az állandó és az időszaki tárlatok mellett minden hónapban egy adott témára felfűzött programokat tartogat. Vereckei kiemelte, februárban a szerzeteseké a főszerep. A múzeumpedagógus hozzátette, a programstruktúra iskolai foglalkozásokkal és múzeumi órákkal egészül ki. „Amikor a történelemtanárok Luxemburgi Zsigmond korát tanítják a gyerekeknek, egyszerűen eljöhetnek az osztállyal a múzeumba és mi a Luxemburgi Zsigmond táblaképünk mellett tartunk előadást a diákoknak. A múzeumi helyszín plusz élményt ad, segíti a tanulást” – mutatta be Vereckei a 2010 óta zajló múzeumpedagógiai kezdeményezéseket.

A foglalkozások fő témáját a vallás adja, azonban a bibliai történetek és a szentek legendái mellett egy-egy világi téma is felbukkan – a múzeumpedagógus példaként a lovagok életét emelte ki. „A gyerekek megtapasztalhatják a múzeumban az igazi lovagi kor ízét. A foglalkozásokon lovaggá ütjük őket, a lányok pedig hercegnőkké válhatnak” – az órák többnyire általános- és középiskolásoknak szólnak, azonban már munkahelyi csapatépítők és nyugdíjasok is megfordultak a múzeumban. Vereckei András kiemelte, az intézmény emellett az állandó kiállítás képeiből készített módszertani kiadványt pedagógusoknak.

A múzeum vezetésének jövőbeni célja a helyi hitoktatásba való bekapcsolódás. „A múzeumi vallási órák pluszt adhatnak a diákoknak, a vallásos tárgyak kézzel foghatóvá válnak. A fiatalok ezt a jelentős élményt később alkalmazhatják a hitéletben” – hozzátette, a hitélet megélésének tárgyi segítése újszerű kezdeményezés napjainkban, míg régen a vallásos tárgyak, képzőművészeti alkotások a hitélet sokkal elemibb részei voltak.

orientpress.hu