Belgium után a két másik két Benelux-ország – Hollandia és Luxemburg – is jelezte, hogy beavatkozik a sokak által homofóbnak nevezett magyar törvény elleni perbe az Európai Bizottság oldalán “az LMBTQI+ jogok védelmében” – tudta meg lapunk megbízható forrásokból.

Az Európai Unió hivatalos lapjában múlt hétfőn, február 13-án jelent meg annak a keresetnek az összefoglalója, amelyben az Európai Bizottság arra kéri az EU Bíróságát (EUB), hogy állapítsa meg: Magyarország megsértette az uniós jogból eredő kötelezettségeit, amikor elfogadta a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről és a gyermekek védelméről szóló törvénymódosításokat. A publikáció azt jelzi, hogy a beadvány megérkezett a bírói testülethez. (Mint arról beszámoltunk, a magyar jogszabály egyebek mellett megtiltja, hogy 18 éven aluliak számára homoszexualitást, nemváltást vagy “öncélú szexualitást” jelenítsenek meg, illetve korlátozhat vagy kizárhat egyes civil szervezeteket a szexuális felvilágosításból és más iskolai programokból. Vagyis az ellenzék és a jogvédők szerint tudatosan összemossa a pedofíliát a homoszexualitással).

Hadja Lahbib belga külügyminiszter már a kereset közzétételének napján bejelentette, hogy országa beavatkozik a perbe az EB oldalán, ezt követheti a két másik két benelux ország. Sőt, információink szerint rajtuk kívül még néhány uniós tagállam, például Finnország és Svédország is fontolgatja a beavatkozást a brüsszeli testület mellett.

Az Európai Bizottság 2021. nyarán indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben a szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló hátrányos megkülönböztetést alkalmazó nemzeti jogszabályok miatt. Megítélése szerint a törvényi változtatások sértenek bizonyos belső piaci szabályokat, a polgárok alapvető jogait és az EU alapértékeit. Miután a magyarországi hatóságok nem voltak hajlandók megszüntetni a jogsértést, a brüsszeli testület 2022 decemberében úgy döntött, hogy az ügyet az uniós bíróság elé utalja.

Néhány nappal a kötelezettségszegési eljárás elindítása után 18 uniós tagállam közös nyilatkozatot adott ki, elítélve a gyermekvédelem álcája alatt elfogadott, az LMBTQI+ embereket diszkrimináló jogszabályi változtatásokat. Várható, hogy közülük több kormány is csatlakozni fog a bírósági keresethez a felperes EB álláspontját erősítve. A tárgyalásra előreláthatóan az év második felében kerül sor, az ítélethirdetésre viszont 2024-ig várni kell.

A belga külügyminiszter nyilatkozatában leszögezte: – Az LMBTQI+ közösség jogaira sok helyen, többek között Európában is egyre nagyobb nyomás nehezedik. Ez világossá vált számunkra az emberi jogi civil szervezetekkel folytatott találkozón, amelyet a kérésemre szerveztek magyarországi látogatásom során.

Hétvégi évértékelő beszédében Orbán Viktor kormányfő értésre adta, hogy a „gyermekvédelmi” jogszabályokat nem visszavonni, hanem kiegészíteni fogják, ami újabb összeütközéshez vezethet az EU-s intézményekkel. (Népszava)