Az indoklás szerint azért, mert egy újfajta költői kifejezésmódot tudott létrehozni az amerikai dalszerzői hagyományokon belül.

Sara Danils, a Király Akadémia titkára is elismerte, hogy a döntés meglepő lehet elsőre, de ha visszanézünk ötezer évet, láthatjuk Homéroszt és Szapphót, akik szintén költői szövegeket alkottak, azért, hogy előadják őket. Pont, mint Bob Dylan. És a mai napig olvassuk és élvezzük Homérosz és Szapphó műveit.

Dylan 1941-ben született, Robert Allen Zimmerman néven. A hatvanas évek óta az amerikai kultúra meghatározó szereplője, megkerülhetetlen dalszerző, költő, a polgárjogi mozgalmak fontos alakja, minden idők egyik legtöbb lemezét értékesítő előadója. Díjait össze se lehetne szedni, de ezek közül azért ki fog lógni az irodalmi Nobel, amire alighanem amúgy senki nem számított volna.

Az elmúlt ötven évben folyamatosan jelentetett meg lemezeket, 1994 óta pedig hat kötetben jelentek meg rajzai és festményei is.

Idén késve jelentették be a győztest, jellemzően az irodalmi Nobel-díjast ugyanazon a héten szokták bejelenteni, mint a természettudományos területek díjazottait. A svéd akadémikusok elmondása szerint egyszerű naptári logisztika okozta a csúszást, de irodalmárok kételkednek ebben, gyakori vélemény volt, hogy a bizottság nem értett egyet a jelöltről és ez okozta a késlekedést. 

Azt, hogy kik voltak a jelöltek, mindig csak 50 évvel később hozzák nyilvánosságra, ezért csak 2066-ban tudhatjuk majd meg, kik vetélkedtek még idén az irodalmi Nobelért.

444.hu