Szeret megosztó lenni és nem szeret interjút adni. Bár nem politizál, de amikor Várkonyi Andrea otthagyta a Tények vezetését, fellélegzett. Bochkor Gábornak műsora lesz az ATV-n. Erről is beszélgettünk.

Hogy kell azt megkérdezni, hogy miért utálnak téged ennyire?

Szerintem rosszul kérdezed.

Ez egyértelmű.

A kommentelők általában utálnak, hacsak nem vagy Straub Dezső. Nem kell olvasni. De ha megnézem, hogy milyen szimpátiaindexem van, akkor elégedett vagyok. Engem durván 60 százalék szeret, 40 százalék meg nem. Ez egy kimondottan jó eredmény. Sokkal rosszabb lenne, ha 80 százalék szeretne.

Amikor kezdted a pályádat, még mérni kellett az elfogadottságot. Ma meg megnézed a Facebookon.

Nem hiszem. A Facebook nem reprezentatív.

22 évből 19-et biztos a csúcson töltöttél, de miért jó ez az országnak? Gondolkodtál már ezen?

Nem. Hogy én mit adtam? Nyilván egy műfajt, de ha nem kezdem el, elkezdi más előbb-utóbb. Biztosan befolyásoltam a könnyed hangvételű rádiózást, áttörtem egy falat. Hogy gondolkodnivalót adtam-e, azt nem tudom. Szerintem sok mélységet adtam főleg azoknak, akik nem felszínes hallgatóim.

Emlékszel ilyenre?

Elő tudom kutatni. Azért én egy gondolkodó ember vagyok, de nyilván tudok polgárpukkasztó is lenni, és néha rosszul reagálok hirtelen dolgokra.

Volt valaha szándékod, hogy változtass bármin?

Nem, soha. Élveztem az utazást. Külföldön éltem, voltak példaképeim, akik szórakoztattak. Én ilyesmi szerettem volna lenni. Szabálytalan akartam lenni.

A magyar Howard Stern.

Amikor elkezdtem, még nem ismertem, de amikor megismertem, rájöttem, hogy ez az én emberem.

Mégis Csiszár szinkronizálta a filmjét.

Bántott is. Egyszer Falcótól viccesen megkérdeztem, hogy miért nem ő játszotta az Amadeusban Mozartot, erre azt válaszolta, hogy mondta is Formannak, hogy hiba volt. Szerintem hozzám közelebb állt Stern, mint Csiszárhoz.

Mennyire kell vállalnod a saját véleményedet egy reggeli rádióműsorban?

Témája válogatja. Van véleményem. Ha ezt hallod, akkor az őszinte. Ha magamról beszélek, akkor túlzok. Szeretek néha demagóg lenni, néha meg megosztó. Erre viszonylag kevés időm van reggel, azért az irónia és a cinizmus eszközeivel csinálom. Pont ezért értik sokan félre.

A kollégáidat mennyire kell szeretned?

Például Borossal nem voltam igazán jó barátságban, és ő távol is tartott magától.

Egy ország hitte azt, hogy országos cimborák vagytok.

Nem voltunk, de az őszinte kíváncsiság megvolt. Voga sokkal inkább a barátom volt.

Ha jól csinálod, nem kell összenőni?

Nem, de azért ismerni kell a másikat. A mostani arcokkal úgy vagyok, hogy István Dani zárkózott, de rádióban nyitottabb, mint civilben. Gyuri a szerkesztőnk, vele fél szavakból is értjük egymást.

A magyar rádiós piacból sok olyan részt láthattál, amit a politika uralt. Az téged érdekel, hogy a cég, amelynek dolgozol, hol van a koordináta-rendszerben?

A Danubius és a Sláger nem tartozott egyetlen politikai oldalhoz sem. Ezért itt nem volt kérdés.

Most viszont van ilyen kérdés.

Engem ez akkor érdekelne, ha befolyásolni próbálnának.

Soha nem akarták megszabni, hogy mit csinálj?

Soha.

Amikor tegezős interjút készítettél Medgyessy Péterrel?

Azt sem kérték ki.

Fotó: 24.hu/Berecz Valter Forrás: 24.hu

És utána sem mondta senki, hogy halló?

Nem. Hát, a lányával jártam is. Miért mondta volna bárki? De elárulok egy titkot: mi mindig elküldtük Orbánnak is a felkérést, hogy beszélgessünk. Háromból összesen egyszer kaptunk egy természetesen elutasító választ, pedig én mindig szerettem volna könnyeden csevegni a politikusokkal.

Mélyebben sosem?

Nem műfajom, nem menne. Nem ismerem az aktuálpolitikát olyan mélységben. Viszont szerintem jó lennék abban, hogy megnyissak másokat, és lehulljon egy csomó álarc.

Itt a kampány, annyi párt van, mint égen a csillag.

Már nem szeretnék.

Zokogó Vona Gábor vagyok. A műsorod az ATV-n nem teljesen bulvár lesz állítólag.

Hát, de. Eléggé.

Nem érdekel a társadalom működése jobban? A vidámságon túl van valami, ami fontos neked?

Biztos, hogy van ilyen. Érzékelhető a világnézetem a műsorból.

A napokban volt egy sztori nálatok, amikor egy család nem jutott be az albérletébe, mert aki kiadta nekik, kiadta még egy csomó más családnak is. Mi volt az első reakciód, amikor megláttad a monitorodon a levelüket?

Hogy ez egy hatalmas történet, de veszélyes is, hogy mit kezdünk vele.

Mármint?

Hogy nem biztatunk-e másokat arra, hogy pénzt kunyizzanak a rádión keresztül. Akár olyanok is, akik átvernek másokat. A történet teljesen spontán volt, nem volt ellenőrizve vagy csekkolva, a bizonytalanságomat lehetett hallani.

Engem sokkolt, hogy egy családnak mindössze kéthavi albérletpénze az összes megtakarítása.

Engem is.

Gondolkodtál azon, hogy te mennyivel jobb helyzetben vagy, mint a hallgatóid többsége?

Igen.

És mit teszel?

Fordult már elő, hogy jótékony voltam. Abszolút anonim módon. Mikor valami nagyon megfog, hajlamos vagyok rá.

Fotó: 24.hu/Berecz Valter Forrás: 24.hu

Néhány nap múlva indul a műsorod az ATV-n. Ilyen sztorik is lesznek benne? Tudod egyáltalán, milyen lesz a műsor?

Ez egy alapvetően szórakoztató műsor, ahol hírességekkel beszélünk át aktuális bulvár és közéleti kérdéseket. Négy vendégem van, lesznek állandó szereplők is, de folyamatosan hívunk meg új arcokat is. Szeptember 10-én indulunk, és  minden vasárnap este nyolctól lesz az ATV-n a #Bochkor.

Tulajdonképpen te mi leszel ebben a produkcióban?

Egy csacsogó házigazda

Általában az vagy. Mi a cél?

Attól függ, mi a téma. Csupán szórakoztatni, vagy nem.

Van téma, amit bevinnél?

Észak-Koreáról szívesen beszélgetnék. Most olvastam egy csomó dolgot róla. Elképesztő hely.

Érdekel a külpolitika?

Jobban, mint a belpolitika.

Akkor mit szóltál Trump győzelméhez? Meglepett?

Igen, nagyon. Nem gondoltam volna, hogy az amcsik, akik régóta gyakorolják a demokráciát, megvehetőek ilyen demagóg dumákkal. Hillaryra már ránézni is kellemetlen, de azt gondoltam, hogy ő a gyakorlottabb politikus.

Állandó késztetésed, hogy ilyen megosztó kijelentéseket tegyél, hogy például ki hogyan néz ki, milyen ránézni?

Nem tudom, baráti körben kicsúszik.

Meg a rádióban is.

Néha direkt mondom. De most nem a külsejére gondoltam, hanem a kisugárzására.

Szoktál külsőre is megjegyzéseket tenni…

Ide futunk ki? Hallottad a műsort?

Élőben nem, máshogy meg lehetetlen elérni.

Akkor elmondom, amiből botrány lett.

Volt egy szövegkörnyezet. Volt egy hír, hogy Pierce Brosnan kitett egy képet a feleségével. A nő terebélyes volt, ő meg, mint a 007-es. Kiírta, hogy így is szereti a feleségét.

Ezt kezdtük boncolgatni. Kiderült, hogy az a nő gyönyörű volt. Valószínűleg elhagyta magát, mert a cikkek nem szóltak betegségről. Zabált. Erről beszélgettünk utána, hogy egy párkapcsolatban nem lehet elhanyagolni magadat sem férfiként, sem nőként. Mert az a fél, aki elhagyja magát, nem érdemli meg a másikat.

Szerinted. Mert neked ez nagyon fontos. De szerintem meg nem így van.

És te mint hallgató, lehetsz más véleményen, és utálhatsz engem ezért a mondatért. És jobban függsz majd a műsortól. Én nem akarom, hogy egyetérts velem.

És talán lesz is belőle öt cikk, ami nem is rossz. Apropó, amikor kezdtél, nem volt még ennyire irányíthatatlan a publicitás. Hogy kezeled?

Én nem szeretem a publicitást a műsoron kívül egyébként. Nekem tökéletesen elég, ha jó választ tudok adni egy műsoron belül. De nincs például egyetlen közösségi médiás felület sem, ahol ott vagyok.

Se Facebook, se Instagram, se Twitter?

Látom, hogy Andit mennyire lefoglalja a közösségi média, ez komoly függőség. Én kerülöm.

Ha már szóba hoztad Várkonyi Andreát, hogyan éltétek meg, amikor eljött a tv2 hírműsorából? 

Fellélegeztünk, amikor a vége lett a Tényeknek. Szerintem ő azt pont addig csinálta, amíg még vállalható volt.

24.hu