"Kampánygépezetet nem mondanék, mert az csak a Fidesznek van, neki viszont elsöprő erejű. Pénze rá, mint a tenger, és az is bármikor megduplázható, még aláírni se kéne hozzá semmit, a médiája Hegyeshalomtól Moszkváig terjed, választási szakértők szerint pedig 2010 óta kétszáznál többször nyúltak bele a választási szabályokba, és egyszer sem a fair parlamenti választás érdekében.

És mégis, az így létrejött politikai Gólem legyőzhető. Számos érvet lehetne felsorolni amellett, hogy miért, és való igaz, még többet, hogy miért nem, de ennek most már nem volna semmi értelme. Már robog velünk a vonat… Egy folyton elnapolt, elbliccelt szabadságharc egyetlen napba sűrített drámája lesz április 3-a. Az ember saját életében sem túl gyakran adódnak határhelyzetek, egy nemzetében pedig még ritkábban, de ez a választás az lesz. Kertész Imrénél olvastam, hogy "mindenki felelős hazája politikai állapotaiért", ő meg a német filozófus-pszichológus Karl Jasperstől vette ezt át. Azok, akik régóta várnak a változásra, ma aligha kaphatnak ennél fontosabb tanácsot.

Minden akció közelebb vihet az Orbán-rezsim megdöntéséhez, a reménytelenség, a defetizmus és az irracionalitás hangjai viszont akadályozhatják. Íme egy kirívó példa. Éveken át a csapból is az folyt, hogy Fekete-Győr András szakasztott Orbán, az arc- és szakállelemzők a jövő diktátorát látták benne. Aztán mit tett ez a rettenetes fiatalember? A számára kudarccal végződött ellenzéki előválasztás után két héttel már nem volt a Momentum elnöke. Bizalmatlansági indítványt nyújtott be saját maga ellen, a párttársai pedig kétharmaddal megvonták tőle a bizalmat. Hát tényleg hamisítatlan diktátori húzás volt, mintha csak Orbánt láttuk volna, igaz? De már neki is van utódja, Márki-Zay Péter. Most hirtelen ő lett az új Orbán.

A kollektív megőrüléshez túlságosan nagy a tét. Márki-Zay Péter valóban ellentmondásos karakter, "ami a szívén, az a száján" stílusa pedig külön is alkalmas indulatok kiváltására. De el lehet nézni neki, nem muszáj mindig annyira progresszívnek lenni. Jó, hogy vannak emberek, akik figyelnek minden részletre, de olykor a tisztesség is átcsúszhat kártékonyságba. Kezdj el arról beszélni, mert tisztességes vagy, hogy le kell bontani a menekültek előtt a kerítést, de ezzel meg is pecsételnéd az ellenzék sorsát. Semmi nem lehet most fontosabb a légmentesen záró egységnél, mert ez az ellenzék legpotensebb fegyvere, tulajdonképpen az egyetlen. Ha április 3-án sokan lesznek, akik széthúzást, viszályt látnak, akkor elvész minden, amire egy évtizede várunk. Ami azt illeti, én nem érzem úgy, hogy MZP-vel kitöltetlen csekket írnék alá, amikor majd beikszelem a szavazólapot. A számunkra e pillanatban legfontosabb két nemzeti sorskérdésben egyértelmű az álláspontja: a demokratikus jogállam és az EU feltétlen hívének mondja magát. Miért kéne ebben kételkednem? Épp elég bűnözőt látok a magyar politikában, de ő nem hasonlít rájuk.

Nem túl gyakran fordul elő, hogy egy parlamenti szavazáson egy egész nemzet jövője a tét, de ez most ilyen lesz. A demokráciát Orbán már elvette tőlünk és semmi másért, mint azért, hogy bármit megtehessen. Holnap majd bemegy az Aldiba és átírja az árakat. A korlátokat el nem viselő pszichopata. Amit meg most látunk, az már inkább Európa, a nyugati életmodell elvételének a folyamata. A politikában nincsenek véletlenek, előbb-utóbb minden feltárja magát. Márpedig ő egyszer csak elkezdett magyar kipcsak törzsekről, türk rokonságról hadoválni, elment a Türk Tanácsba, a kazah diktátort, Nazarbajevet megtette a magyar kipcsakok elnökének. Éppenséggel hóbortnak sem lennének ártatlan dolgok ezek, de valójában a Nyugathoz való természetes kötődésünket igyekszik lazítani. És ha csak hóbortról lenne szó.

Az EU-t rugdalja, Moszkvával és Pekinggel szemben viszont szolgai és alázatos, alig titkoltan az ő érdekeiket képviseli. Miközben az EU-ból igyekszik minden fillért kivasalni, az oroszokkal és a kínaiakkal hajlandó számunkra nagyon előnytelen üzleteket kötni. Szijjártó Európában mindenhol hepciáskodik, úgymond kiáll értünk, csakhogy Moszkvában és Pekingben térden csúszik, nyilván nem véletlenül kapta meg a legmagasabb orosz kitüntetést. Ugyan hányszor kellett ehhez a magyar érdekeket elárulnia? Egy hete pedig a véres kazahsztáni események, az ottani '56 leverése után Orbán a népre lövető, gyilkos diktátor pártjára állt, mi több, még segítséget is felajánlott neki. Egyedül ő az EU-ban. Tudjuk, a politikában nincsenek véletlenek.

Ahol egy elhasznált, a világban mindenhol vesztésre álló miniszterelnököt negyedszer is megválasztanak, ott az ellenzék valamit nagyon rosszul csinál. Tanácsként, bátorításként álljon itt az ókori kínai bölcs, Szun-ce javaslata. "Szembesítsd őket megsemmisüléssel, és akkor túl fogják élni; sodord őket halálos veszélybe, és akkor élni fognak. Amikor az emberek veszélybe kerülnek, akkor képesek a győzelemre törekedni". Hát nem pontosan ilyen a mi helyzetünk is?" (Bruck András)