A megélhetési költségek drasztikus emelkedését ingatlanbérleti díjplafon bevezetésével akadályoznák meg a német fővárosban, de Budapesten erre nincs reális esély. Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa szerint a magyar fővárosban az ingatlanok hasznosításán lehetne és kellene inkább javítani.

A berlini bérleti díjak, helyi ingatlannal foglalkozó szakportálok szerint, az elmúlt évtizedben 100 százalékos növekedést mutattak, négyzetméterenként 5,6 euróról 11,4 euróra kúsztak fel. Összegszerűen ugyan más német nagyvárosokban, például Münchenben vagy Frankfurtban még mindig drágább a lakásbérlés, ilyen mértékű áremelkedés azonban sehol nem volt.

A főváros vezetése ezért év elején a bérleti díjak ötéves befagyasztását javasolta. Az emelkedés ugyanis folytatódhat, ha nem lépnek, mert egyre többen és többen költöznek Berlinbe, és ez a folyamat gyorsabb, mint ahogy az új lakóingatlanokat meg tudják építeni.

Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa szerint jelenleg nincs olyan terv, amivel a bérleti piacot külsőleg szabályoznák Budapesten. Szerinte az ingatlanok hasznosítását kellene jobban megoldani az itthoni a helyzet rendezéséhez.

Vannak, akik befektetési céllal vesznek lakást a fővárosban, de azt gondolják, hogy a bérlő több kárt tesz az ingatlanban, mint amennyi hasznot hoz, és tulajdonképpen vásárlás után bezárja az ajtót. Pedig felesleges, hiszen az üresen álló lakásokban nagyobb az állagromlás, mint a lakottaknál

– magyarázta a szakértő.

Az ingatlanhálózat vezetője úgy fogalmazott, hogy jelenleg semmilyen jel nem utal rá, hogy bármi befolyásolni fogja a piacot.

Azt tapasztalom, hogy az összeköltözés is egyre gyakoribb, amikor többen bérelnek egy lakást. Egyre több beruházó törekszik arra, hogy pár ingatlant megtartson annak érdekében, hogy kiadja azt, így is komoly hasznot realizálva. Ezzel a vagyoni helyzetüket egy visszaesés időszakára is bebetonozzák

– tette hozzá a szakértő.