Nem is tehetnének másként, hiszen a világkiállítások (azaz expók) és a szakosodott világkiállítások (Specialized Expo) nemzetközi szervezetének, a Nemzetközi Kiállítások Szövetségének (BIE) a listáján sem található sem az előbbi, sem az utóbbiak között. A BIE égisze alatt tartott rendezvényeknek vannak konkrét, mindenki által ellenőrizhető ismérvei. A BIE-t is megkérdeztük, tisztázandó az ellentmondást, de egyelőre nem kaptunk választ a kérdéseinkre.

Már aki nem akart, az is hallott arról, hogy szeptember 25.-e és október 14.-e között Budapesten lesz az „Egy a természettel vadászati és természeti világkiállítás 2021”, amit úgy is hirdetnek az úton, útfélen a képünkbe nyomott plakátok, mint „ A világ legnagyobb természeti kiállítása 2021-ben”. Azt nem tudni, hogy a 75 ezer négyzetméteren elhelyezkedő nyolc pavilont elfoglaló, több hagyományos szakosodott kiállítást (a Fegyver, Horgászat, Vadászat Nemzetközi Kiállítást, a FeHoVa-PLUSZ-t és az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásárt, az OMÉK-ot) is bekebelező rendezvény nagyobb lesz-e, mint a gyakorlatilag ezzel egyidőben, szeptember 27-én Abu Dhabiban megnyíló, a Közel-Kelet és Afrika hagyományos nemzetközi vadászati és lovas kiállítása, de azt igen, hogy a jelek szerint sem a budapesti, sem az Abu Dhabi-i nem elégíti ki a BIE kritériumait. Ugyanis egyik sem szerepel a BIE világkiállításainak és szakosodott rendezvényeinek a sorában.

Konkrét feltételeket szabnak

Mint a BIE  honlapján olvashatjuk, az ilyen nemzetközileg regisztrált világkiállításoknak  pontos ismérvei vannak. Egyetemes témákat ölelnek fel, ritkábban rendezik meg őket, mint a „mezei” nemzetközi vagy szakkiállításokat, amelyeknél drágábbak, és a pavilonokat teljesen az alapoktól kezdve kell megtervezni. Tízmilliók látogatnak el egy ilyen világkiállításra, amilyen egyébként a budapesti nemzetközi kiállítás évében is lesz, mégpedig Dubajban, s ezen Magyarország is részt vesz. Eddig ilyen világkiállításból  – mint a BIE honlapján fellelhető – 36-ot rendeztek, beleértve az ideit, illetve egy négy év múlva sorra kerülőt.

Az első világkiállítás 1851-ben volt Londonban. A koncepció népszerűvé vált, és világszerte megismételték. A BIE 1928-as megalakításának a célja az volt, hogy szabályozza és felügyelje ezeket a megarendezvényeket, amelyek az emberiség tudását tágító, az emberi és törekvéseket figyelembe vevő, a tudományos, technológiai, gazdasági és társadalmi fejlődést szolgáló téma köré szerveződnek, s a kormányok, a vállalatok, a nemzetközi szervezetek és az állampolgárok közötti hídként funkcionáló oktatás és a fejlődés céljait tartják szem előtt.

Még csak nem is szakosodott expo

A világkiállítások listáján tehát nem található a küszöbön álló budapesti rendezvény. Ám nem szerepel a szintén a BIE által összefogott úgynevezett szakosodott villágkiállítások  (Specialized Expo) között sem szemben egyébként az 1971-es budapesti Vadászati világkiállítással. Ilyen szakosodott expót eddig 22-őt rendeztek, az elsőt, 1936-ban, Stockholmban.

A szakkiállítások, amelyeket hivatalosan „nemzetközileg elismert kiállításoknak” is neveznek, olyan globális események, amelyek célja, hogy megfeleljenek az emberiség előtt álló kihívásoknak. A speciális kiállítások látogatók millióit fogadják. Hivatalosan egy meghatározott témát illusztrálnak, időtartamuk legfeljebb három hónap és legfeljebb 25 hektáron terülhetnek el.

Hivatalos tisztázást kértünk

Mindenesetre a budapesti rendezvényt angolul sem nem világkiállításként (World Expo), sem nem szakosodott expóként (Specialised Expo), hanem „fapadosan” kiállításként hirdetik a magyarok. „One With Nature” World of Hunting and Nature Exhibition – látható az angol nyelvű megjelenésekben.

Szerettük volna tisztázni a helyzetet a legilletékesebbeknél: kérdéseket küldtünk a Nemzetközi Kiállítások Szövetségének (BIE), azt tudakoltuk, vajon a BIE égisze alatt kerül-e megrendezésre a magyarországi rendezvény, illetve, hogy milyen szerepet játszik (ha egyáltalán) a rendezvényben a BIE. Azt is meg szerettük volna tudni, hogy mi a hivatalos besorolása a magyarországi vadászati „világiállításnak”? Választ ezidáig nem  kaptunk, mihelyst igen, azt tudatjuk olvasóinkkal.

Van, ami felvállalta

Ami viszont biztos: a világ legrégebb óta működő (1928) vadászati szervezete, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (International Council for Game and Wildlife Conservation) támogatását sikerült a rendezvénysorozatnak elnyernie.

Együttműködési megállapodást kötöttek az önmagát politikailag független tanácsadó szervezetként definiáló CIC-cel, amelynek a tagsága 32 kormányból, egyetemekből, civil szervezetekből (NGO) valamint magánszemélyekből és tudományos szakértőkből áll – az előbbi tagság összesen 82 országból kerül ki. (Ugyanakkor érdekes módon, ha rákeresünk a honlapjukon az „Egy a természettel” rendezvényre, nem ad ki rá találatot.)

A CIC-nek egyébként hazánk nagyon régóta tagja: 1966-ban csatlakozzunk, amikor nem volt jellemző nyugati részvételű szervezetben a tagság egy szocialista ország részéről. A lépést persze magyarázza, hogy Kádár János maga is nagy vadász volt.

Nem véletlen, hogy ötven évvel ezelőtt Budapesten Vadászati Világkiállítást rendeztek (az – mint már jeleztük – szerepel is a BIE szakosodott világkiállítás-listáján), amit egyébként szakmai körökben máig a világ legnagyobb ilyen rendezvényének tartanak. Ötven éve kétmillióan vettek részt a 35 napos rendezvénysorozaton, amelyen négy földrész (Európa, Afrika, Ázsia és Amerika) 52 országa képviseltette magát. Eddig egyébként – a budapestit is beszámítva – összesen hetet rendeztek ezen a néven.

Urizálás felsőfokon

A jelek szerint tehát a budapesti rendezvény, illetve az ahhoz kapcsolódó számos országos esemény nem felel meg a hivatalos világkiállítás ismérveinek, nem is akként tartják számon – még a magyar kormány sem meri azt annak hirdetni a határokon kívül. Az más kérdés, hogy a magyarokkal ezt próbálják megetetni – nem csoda, hiszen valahogyan meg kell indokolniuk a hetven milliárd forintot meghaladó költségét és azt a mérhetetlen urizálást, ami zajlik a rendezvénysorozat előkészítése és megrendezése során – elég, ha a minimum negyed milliárd forintba kerülő szarvasagancsokból készített kaput vagy Kovács Zoltán vadászkutyájáról készült szobrot említjük példaként.

Az urizálás súlyos milliárdokba fáj az országnak. Július végén már 75 milliárd forintnál tartott a költség. Mint akkor  írtuk: információink szerint szerint a magyarországi vadászok vezetője, Semjén Zsolt, egy nem sokkal korábban megrendezett közgyűlésen, arról számolt be a jelenlevőknek, hogy a „világkiállítás" 75 milliárdba kerül. Semjén – beszámolók szerint – a költségek elfutása miatt nem sajnálkozva, bosszankodva említette meg a 75 milliárdot. Ellenkezőleg: nagyon is büszke volt rá, hogy a magyar állam ennyit szán az eseményre. (Hírklikk)