A Fidesz közben újranyit egy nyáron lezárt frontot a Bizottsággal.

Több mint ezer oldalra rúg az a jogszabálycsomag, amelyet az energiaunió megteremtése érdekében fogadott el szerdán az Európai Bizottság. A jóváhagyott jogszabályok és közlemények tömegéből álló „téli energiacsomag” az eddiginél ambiciózusabb energiahatékonysági célok, a megújuló energiaforrásokra vonatkozó jogszabályi háttér kiigazítása és a villamosenergia-piac szabályozói reformja révén halad tovább a tiszta energia korszakára való átállás és a párizsi klímacélok végrehajtása felé vezető úton.

Magyar szempontból a csomag legfontosabb eleme, hogy a jogszabályok elfogadásától számított ötéves átmenet után végleg megszüntetné a szabályozott árakat a villamos energia kiskereskedelmi piacán. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a jelenlegi helyzettől eltérően öt év múlva az állam már nem szólhat bele, mennyiért kapják a háztartások az áramot. A türelmi idő viszont nincs kőbe vésve: akkortól számolják az öt évet, hogy az utolsó uniós tagállami parlament is elfogadta a jogszabályokat. Ez a folyamat pedig akár egy-másfél évig is elhúzódhat.

Elriasztja a befektetőket

A mostani javaslat nem vonatkozik a földgázra, és információink szerint nem is túlzottan valószínű, hogy egy ilyen jellegű kezdeményezés a 2019 őszéig hivatalban lévő Juncker-bizottság alatt napvilágot látna.

A Bizottság szerint a mesterségesen alacsony szinten tartott háztartási energiaárak hátráltatják a felelős energiafogyasztást és elriasztják a befektetőket. „Ha nem állítjuk vissza az árjelzéseket,

lemondhatunk a keresletalapú és a felhasználókat takarékosságra ösztönző energiafogyasztásról”

– mondta Maros Sefcovic, az energiaunióért felelős alelnök a BruxInfónak. A javaslat ugyanakkor védené a sebezhető fogyasztókat, akiknek komoly nehézséget okoz a havi rezsi kifizetése. Ők önkéntes alapon úgynevezett dinamikus szerződést köthetnének az áramszolgáltatókkal, ami nagyobb rugalmasságot jelentene a fogyasztásban és a villanyszámla kiegyenlítésében.

Miközben a nagykereskedelmi energiaárak a fokozódó verseny hatására mind a villamosenergia-, mind pedig a gázszektorban dinamikusan csökkentek, addig a háztartásoknak uniós átlagban 2-3 százalékkal többet kell fizetniük az energiáért, mint 2014-ben. A Bizottság kimutatása szerint a szegényebb tagállamokban a háztartások jövedelmük akár 9 százalékát is háztartási energiára költik, de különösen az alacsonyabb jövedelmű rétegek büdzséjét terheli meg a világítás- és a fűtésszámla. Szlovákiában például az alacsonyabb jövedelmű háztartások akár havi rezsijük 22 százalékát is energiára költhetik.

A kiskereskedelmi energiaárak növekedése nem az energiatartalomhoz, hanem az adókhoz, hálózati díjakhoz és a megújulókhoz nyújtott állam támogatásokhoz köthető.

Újraindul a rezsiharc Brüsszellel szemben

A bizottsági döntéssel párhuzamosan Németh Szilárd, az Orbán-kormány egykori rezsibiztosa olyan törvénymódosítást nyújtott be a múlt héten, amelynek értelmében Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke nem határozatban, hanem rendeletben hirdesse ki minden év elején a hatóságilag meghatározott energiaárakat. Az apró, technikai jellegű változtatás súlyos következményeket jelentene, ugyanis míg az elnöki határozat ellen bírósághoz lehetne fordulni, addig a rendelettel szemben nincs érdemi jogorvoslati lehetőségük a szolgáltatóknak.

A magyar szabályozás – a kormány kommunikációja szerint a rezsicsökkentés megvédése érdekében – 2014-től a rendeleti döntést preferálta. Ezt azonban, épp a megtámadhatatlansága és a hivatal kormányzati befolyása miatt az Európai Bizottság kritizálta, majd kötelezettségszegési eljárást indított miatta Magyarország ellen. A kormány idén nyár elején kapitulált, és az országgyűlés átírta „határozatra” a törvény szövegét. Ám Németh javaslata visszacsinálná az egészet, újrakezdve a Brüsszellel szembeni harcot.

Ehhez azonban ellenzéki támogatásra is szüksége lesz a kabinetnek, ugyanis a jogszabályt csak kétharmados többséggel lehetne átírni.

vs.hu