Több kategória alapján lehet azt mondani valakire, hogy szegény.

Van olyan mutató, ami nem mutat javulást, de a Tárki friss felmérése alapján kevesebben vannak teljesen kilátástalan helyzetben, mint 2012-ben. A reáljövedelem akkorát nőtt, hogy a kutatók sem hittek a szemüknek, az összkép azonban továbbra is egy nélkülöző társadalmat mutat, amelyben a gyerekek és fiatalok élnek a legrosszabb körülmények között. De vajon hogyan függ össze a magasság a boldogsággal és az életszínvonallal? - írja a vs.hu

Jelentősen csökkent a szegénységben vagy a társadalmi kirekesztettségben élők aránya – állapította meg a Tárki kutatása, amely 2014-ben vizsgálta a háztartások anyagi helyzetét. A kutatók alapvetően három mutatóra figyelnek:

• mennyien élnek a jövedelmi szegénységben, vagyis olyan háztartásban, ahol a havi nettó jövedelem kevesebb 78 ezer forintnál
• hányan nélkülöznek súlyosan, vagy nem engedhetnek meg maguknak alapvető dolgokat
• mennyien élnek rendkívül alacsony munkaintenzitású háztartásokban, ami azt jelenti, hogy a háztartás munkaképes korú tagjai heti 8 órában sem dolgoznak.

Ez a három jellemző 2009-ben és 2012-ben az emberek 42-43 százalékát érintette, 2014-ben viszont már csak 35 százalékát.

A szegénység mélysége is csökkent 26-ról 23 százalékra, ennyien vannak reménytelenül távol attól, hogy kikerüljenek kilátástalan helyzetükből.

Pusztán a jövedelmi szegénységben élőket nézve az arány nem változott: továbbra is a lakosság 16,6 százaléka jön ki kevés pénzből. Ez nagyjából 1,6-1,7 millió embert érint. A gyerekek és a fiatalok vannak az átlagnál rosszabb helyzetben.

A Tárki szerint a gazdasági növekedés, a közmunka kiterjesztése, a rezsicsökkentés, a családi adókedvezmény szélesítése lehetett kedvező hatással a szegénységre.

Újdonság, hogy a kutatásból kiderül: a családok 9,1 százaléka érintett közmunkában. Az viszont nem meglepő, hogy a közmunkából származó jövedelem több mint 80 százaléka a társadalom legszegényebb rétegéhez kerül. A közmunka csak arra jó, hogy valakinek a foglalkoztatási mutatója javuljon (ez is a szegénység egyik eleme, a munkaintenzitás), de az azért járó plusz pénz arra nem elég, hogy a háztartás kitörjön a szegénységből – állapítja meg a Tárki.

A magyar társadalomban tapasztalható jövedelmi különbségek 2012-höz képest csökkentek ugyan, de a még mindig nagyobbak, mint 2010-ben volt, hiszen 2010 és 2012 között durva megugrás volt tapasztalható.

OLYAN NAGY ÖRÖMRE AZÉRT NINCS OK

Ferge Zsuzsanna szociológus szerint a makrofolyamatok és néhány központi intézkedés hatására elindult egy javulási folyamat, a közfoglalkoztatás miatt is javult valamelyest a legrosszabb körülmények között élők helyzete, de összkép továbbra is egy deprimált, vagyis nélkülöző társadalmat mutat:

A GDP-hez képest megengedhetetlen arányú a lepusztultság.

Ez azonban nem csak magyar probléma, lényegében egész Európában tapasztalható, hogy hiába növekszik a gazdaság, ennek eredményei nem érnek el a legszegényebbekhez. Az alapvető kérdés, hogy mi lesz a gyerekekkel. Iskola nélkül nem lehet az ő helyzetükön javítani, márpedig ott a számok romlanak: kevesebb jut az oktatásra, nő a lemorzsolódás, kevesebb az érettségizett – sorolta a problémákat Ferge.

A Tárki elnöke, Kolosi Tamás szerint a társadalom egyik legnagyobb baja a leszakadás. Az uniós átlaghoz képest a deklasszálódott réteg aránya 15 százalékkal volt magasabb itthon, ami igaz volt már 2012-ben is. A felső középréteg is kisebb nálunk, mint az unióban:

Sajnos pillanatnyilag Magyarországon az emberek 25-30 százaléka az, aki igazából Európában él.

A HANGULAT JOBB

Kiugróan magas, 80-90 százalék volt korábban azok aránya, akik azt mondták a kutatóknak, hogy váratlan kiadásra nincs pénzük, és nyaralni sem tudnak menni. Ez az arány most csökkent, ebbe jelentősen belejátszottak közhangulati tényezők – mondta Kolosi. Bár a kormányzattal elégedetlenek az emberek, a Tárki kutatása alapján a gazdasági helyzettel kapcsolatos közhangulat jelentősen javult. Ennek okára nincs konkrét magyarázat, legfeljebb annyi, hogy az emberek elválasztják egymástól a kettőt.

Több mutató tekintetében az alsó középosztály és a középosztály helyzete valóban javult, kevesebben vannak elmaradva hiteltörlesztéssel, közműszámlával, és a lakást is jobban tudják fűteni. A javuló elégedettség megmutatkozik abban is, hogy nőtt a fogyasztás 2012-höz képest, 3-4 százalékkal, a háztartások átlagosan 155 ezer forintot költöttek havonta. Ferge Zsuzsanna szerint nem történt sok minden, de az emberek azt a keveset is értékelik – ezért nőtt az elégedettségi mutató –, és ez szerinte egy fontos politikai üzenet:

Ha valaki 40-50 ezret kap a két gyerek mellett, és ez hat hónapon keresztül – a közmunka miatt – 120 ezerre emelkedik, az maga a boldogság.

16 SZÁZALÉKOS REÁLJÖVEDELEM NÖVEKEDÉS?!

A kutatókat is meglepte, hogy 2012 és 2014 közt 16 százalékkal nőtt az emberek reáljövedelme. „Mikor meglátták az adatot, pánik tört ki a Tárkiban, hogy valamit elszúrhattak” – kommentálta a számot Kolosi. A 16 százalékot Ferge Zsuzsanna is kiugrónak találta.

Kolosi Tamás azt mondta: megnyugtató választ nem tud adni, de ez az adat 2012-2014-re vonatkozik, és tavaly októberi adatfelvételen alapul, a KSH pedig még nem hozta ki ezt az adatot. Ráadásul ez a nettó jövedelmet jelenti, nem a keresetet, tehát több minden beleszámíthat, például az adókedvezmények hatása is, és nem is egyéni, hanem háztartási szintű adatokról van szó.

A legszegényebb tíz százalékhoz az összes jövedelem három százaléka jutott el tavaly – ez némi javulás a korábbi 2,6 százalékoz képest. Kolosi nem akart jóslásokba bocsátkozni arról, hogy a segélyezési rendszer átalakításának milyen hatásai lesznek, azt majd a 2016-os kutatásban tudják mérni.

A Tárki szerint a magyar társadalom leginkább abban különbözik a nyugat-európaiaktól, hogy a szakképzetlen, rendszeresen nem foglalkoztatott rétegek aránya nagyobb. Emiatt

azon középrétegek, melyek a polgári demokráciák alapját képezik, Magyarországon a rendszerváltást követően nem tudtak megerősödni.

A KUTATÁS

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával készült, 2014 októberében vették fel az adatokat. 2011 háztartásban készítettek interjúkat, több mint 4 ezer emberről gyűjtöttek adatokat. A TÁRKI Háztartás Monitorból le lehet vonni következtetéseket a teljes népességre.

BÓNUSZ

A Tárki kutatói egy olyan hiánypótló elemzéssel is előálltak: milyen összefüggés van a testmagasság és az életszínvonal között ma Magyarországon? Egy átlagos magyar 169,3 centi, a férfiak egy jó 13 centivel magasabbak a nőknél – szintén átlagban.

Összhangban a nemzetközi szakirodalom eredményeivel itthon is kiderült, hogy a magasabb iskolai végzettségű szülők gyerekei magasabbak. A Tárki szerint a társadalmi szelekció feltételezett hatása miatt is nőhet magasabb végzettségnél az átlagmagasság is.

Forrás: Tárki kutatás

A munkaerőpiacon a legmagasabbak előnyösebb helyzetben vannak, a munkaerő-piaci státusz és a jövedelem tekintetében is felülreprezentáltak a legjobb pozíciókban – írják a kutatók.

A Tárki elemzése szerint a magasabb emberek elégedettebbek az életükkel: a legmagasabbak különösen elégedettek, a legalacsonyabbak szélsőségesen elégedetlenek. A kutatók azért hangsúlyozták, nem biztos, hogy az összefüggések között van okozati kapcsolat.

vs.hu