Az önkormányzat szerint az államosítás az oktatási-nevelési feladatok szakmai feltételeinek egyértelműen alacsonyabb szinten való biztosítsa mellett az ingatlanok vagyonkezelése tekintetében is kifejezetten hátrányokat hordoz a település számára, mivel az ingatlanok állagmegóvását és az ezzel kapcsolatos fenntartási feladatokat az állam, illetve annak képviseletében az átvevő tankerületi központ nem kívánja szerződésben garantálni. 

Sőt, a település a folyamatos épület felújítás és bővítés mellett az elmúlt években számos fenntartói-szakmai feladat költségeit is finanszírozta az állami fenntartó helyett, mivel azt a központi költségvetés a korábbi színvonalon nem tudta biztosítani: pl. logopédus, pedagógiai asszisztens, pszichológus megbízási szerződésének díjai, pedagógusok pluszmunkáinak honorálása, illetve erdei iskola és több sportképzés, továbbá iskolai honlap fejlesztése stb. 

A határozati javaslat indoklása szerint ráadásul az iskolák államosításáról – jelen esetben működtetésének átvételéről – magasabb szintű jogszabályok rendelkeznek, így azok polgárjogi aktussal történő megerősítése indokolatlan és azt a hamis látszatot kelti, mintha két egyenlő szerződő fél megállapodása lenne. 

Az önkormányzat az iskolák ügyét elvi kérdésként is kezeli, és kifejezi azon határozott álláspontját, miszerint a települések iskoláinak központosítása nem szolgálja a gyerekek érdekét és a helyi, közösségi önrendelkezés komoly csorbítását jelenti. A település vezetői érthetetlennek tartják, hogy amíg a törvény az állam, az egyház és bármely alapítvány számára biztosítja az iskola fenntartási-működtetési jogot, addig helyi közösség, a szülők érdekeit és szándékait leginkább megjeleníteni tudó, számos más intézményt is régóta megnyugtatóan fenntartó önkormányzatoktól miért veszi el ezt a lehetőséget. (MTI)