Kevesebb a közmunkás tavalyhoz képest, de az állami intézményeknél, cégeknél alig kimutatható a csökkenés, és közöttük gályáznak a diplomások is. Fiókban maradt az a terv, amit tavaly áprilisig kellett kidolgoznia a Belügyminisztériumnak arra, hogyan lehetséges az itt dolgozók állományba vétele. Vannak más furcsaságok is.

Egyik hónapról a másikra átsoroltak, így most húszezer forinttal kevesebb a fizetésem februártól

– meséli értetlenkedve egy férfi, aki évek óta egy vidéki művelődési házban közmunkásként dolgozik, ahova a Nemzeti Művelődési Intézet Nonprofit Kft. helyi irodája közvetítette ki. Amikor a magát többnyire„kultúrkubikosnak” nevező férfi rákérdezett a változás okára, akkor azt a választ kapta, hogy időközben módosult a jogszabály, ennél részletesebb felvilágosítást nem kapott, ahogy mi sem. Megkerestük a helyi irodát, akik azonnal az országos központhoz irányítottak bennünket, onnan még nem kaptunk választ. Az anonimitását kérő férfinak ez olyan volt, mint derült égből a villámcsapás, ugyanis inkább abban reménykedett, hogy végre rendes állása lesz a művelődési házban, ahol évek óta dolgozik. Ha megtudjuk, hogy mi áll a váratlan átsorolás mögött, beszámolunk róla, de addig nézzük, hogy mi a helyzet az állami közmunka fronton.

Tavaly januárban 211 128 volt a közmunkások összlétszáma, ez az idei év januárjára 161 201-re csökkent, tehát 49 921-gyel dolgoznak kevesebben a közfoglalkoztatásban. A közmunkások valamivel több, mint ötöde az állami szférában dolgozik. Az országos közfoglalkoztatóknál ez a csökkenés 8653 (a tavalyi 40 522-ről 31 869-re), ami az összes csökkenés 5,7 százaléka. Pedig tavaly április végéig a Belügyminisztériumnak egy tervet kellett arra készítenie, hogy milyen lehetőségek vannak az állami hátterű közfoglalkoztatóknál arra, hogy állományba vegyék a régóta ott dolgozó közmunkásokat, és meg kell nézni azt is, hogy ez milyen többletforrásokat igényel.

Van terv, de majd…

„A kormány megtárgyalta az előterjesztést, de úgy döntött, hogy majd az év második felében tér vissza a kérdéskörre, annak költségvetési hatásaira, az esetleges finanszírozási lehetőségekre” – írta a Belügyminisztérium sajtóosztálya az ezek szerint elkészült előterjesztésről, amelynek tartalmáról továbbra sem tudunk semmit. Azt azért hozzátették, hogy 2015-16-ban kétezer közmunkást felvettek az állami közfoglalkoztatók, a 2016-17-es évekről a válaszuk szerint nincsenek adataik.

A kormány közfoglalkoztási portálja szerint a legnagyobb állami közfoglalkoztatók éppen a Nemzeti Művelődési Intézet Nonprofit Kft., az Országos Széchenyi Könyvtár, a vízügyi igazgatóságok, és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Míg a versenyszféra munkáltatói az elmúlt két évben kétszer is jelentős béremelést voltak kénytelenek kipréselni a gazdálkodásukból, addig a Magyar Államvasutak vagy a Magyar Közút töredékéért dolgoztatja a közmunkásait. Arról nem is beszélve, hogy a főként érettségivel, felsőfokú végzettséggel rendelkező, az NMI által kiközvetített könyvtárosok, művelődés-szervezők nem csak az alkalmazásban levő kollégáik fizetésének töredékét viszik haza, de a bérük inkább az önkormányzati közmunkában járdát építőkéhez közelít.

Egy kis matek

Vajon mennyi pénz kellene ahhoz, hogy az állami intézményeknél, cégeknél állományba vegyék a lényegében az ott dolgozókkal azonos munkát végzőket? A kormány közfoglalkoztatási portáljának adatai alapján ezt nehéz kiszámolni, mert ugyan vannak adatok arról, hogy 28 122 érettségizett és 3577 diplomás személy van a rendszerben, de hogy az állami szférában mennyien vannak, akiknek a garantált bérminimum dukálna, és mennyien vannak, akik a minimálbér helyett dolgoznak éhbérért, az nem derül ki a táblázatokból. A legtöbb közmunkást foglalkoztató toplistások közmunkásainak bérét emeljük meg elméletben. A toplistában szereplő három vízügyi igazgatóságnál, és a közútkezelőnél 6187-en dolgoznak a januári adatok szerint, ha számukra, az állományba vétel után ki kellene gazdálkodnia az államnak a minimálbért, az fejenként plusz 56 500 forintot jelentene, tehát évente ez egy négymilliárdos pluszköltség volna. Szintén a listából kiragadva az NMI 2079, és az Országos Széchenyi Könyvtár 1061 közmunkását, akkor náluk minimum 74 ezer forinttal kellene fizetést emelni, hogy legalább a garantált bérminimum szintjére kerüljenek, ez összesen évente 2,7 milliárd forint pluszt jelentene az állam terhére. Csak a toplistás közfoglalkoztatóknál ez 6,7 milliárd többletkiadást jelent a jelenleg fizetett közmunkás béren felül. Mivel jelenleg 31 869 közmunkás az állami szférát szolgálja, így a pluszösszeg ennek a többszöröse lehet. Ha nagyon nagyvonalúan saccolunk, akkor legalább háromszoros összeget kellene pluszba betolnia az államnak, ez nagyjából három stadion ára. Mielőtt sajnálkozni kezdünk, fordítsuk meg úgy, hogy ennyit spórolhatnak az állami rabszolgákon.

Megbélyegez

Hogy fest az, ha egy állásinterjún megkérdezik, hogy mivel foglalkoztál az elmúlt években, te meg rávágod, hogy közmunkás voltam?

– az idézet olyan személytől való, aki egy vidéki városban éveken át a Nemzeti Művelődési Intézet kiközvetítettjeként dolgozott egy önkormányzati intézménynél. Még ma sem akarja elárulni a nevét, hiszen a státuszát azoknak a kollégáinak sem árulta el, akikkel kulturális közmunkásként együtt dolgozott, és akikkel egyébként teljesen megegyező munkát végzett, csak éppen fele, harmada pénzért. „Most végre sikerült kicsikarnom, hogy felvegyenek, de sokat izzadtam érte, senki nem szólt volna csak úgy, hogy te, lenne egy státuszunk. Csak egy átszervezésnek köszönhetően sikerült besurrannom” – meséli most már mosolyogva az ötvenes férfi. „Több helyen is voltam az évek során, az én helyzetem is pocsék volt, de jobban sajnáltam azokat, akik az egyetemről jöttek ki lelkesen, friss diplomával, aztán közmunkásként meredtek nyolc órában a monitorra” – idézi fel az elmúlt éveket a bölcsész. „Kiszolgáltatott vagy, mindenféle dologra használnak, például, rendszeresen kellett mindenféle kérdőíveket kitöltenünk kötelezően, amelyek valamelyik háttérintézmény kutatásait szolgálták” – sorolja a gázos helyzeteket a már nem közmunkás férfi.

Egyébként pedig nem csak az állami közfoglalkoztatás méltatlan, hiszen mi is írtunk már arról is, hogy például a Csongrád megyei Kübekházán az utóbbi években közmunkásokat tüntetnek ki falunapon, hogy legalább ezzel kompenzálják a kirekesztett helyzetet. Sok önkormányzat is szívesen felvenné a régóta hasznos munkát végzőket, de ehhez is pénz kellene. Az államtól.

Szlavkovics Rita / hvg.hu / balmix.hu