h i r d e t é s

Döntés született az EU-csúcson: Ursula von der Leyent jelölik az Európai Bizottság élére

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Döntés született az EU-csúcson: Ursula von der Leyent jelölik az Európai Bizottság élére

2019. július 03. - 06:24

 

Az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőiből álló Európai Tanács Ursula von der Leyen német védelmi minisztert javasolja az Európai Bizottság következő elnökének - jelentette be Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, a rendkívüli uniós csúcstalálkozót követően tartott sajtótájékoztatóján kedden.

Forrás: 24.hu

Tusk közölte, az Európai Tanács szívesen látná az Európai Bizottság elnöki székében Ursula von der Leyent, a jelöltet azonban az Európai Parlament tagjai többségének kell megválasztania. Elfogadása esetén megbízatása öt évig, 2024. október 31-ig tart.

Az uniós tagállamok az Európai Tanács élére Charles Michel belga liberális miniszterelnököt választották. Michel december 1-jétől 2022. május 31-ig tölti be új hivatalát. Tanácsi elnöki pozíciója mellett az euróövezet országait tömörítő csoport elnöki tisztségét is viselni fogja. Az Európai Tanács elnökének két és fél éves megbízatása egyszer újítható meg.

Mint elmondta, az állam-, illetve kormányfőiből álló Európai Tanács az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének székében Josep Borrell spanyol külügyminisztert látnák szívesen. Megválasztása esetén hivatali ideje a jelenlegi bizottság munkájának befejezését követően október 31-től öt évre szól.

A tanács az Európai Központi Bank (EKB) következő vezetőjének a francia Christine Lagarde-ot, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatóját nevezte meg - közölte a tanácsi elnök. Az Európai Tanács az Európai Parlamenttel és az EKB Kormányzótanácsával konzultációt fog kezdeni, amelyet követően tanácsi ajánlás alapján hivatalos határozatot hoznak majd az új vezető kinevezésről. Az Európai Központi Bank elnökének megbízatása 8 évig tart, és nem megújítható.

A három napon át tartó tárgyalások alkalmával a tagállami vezetők vitát folytattak az Európai Parlament (EP) következő elnökének személyéről is. Sajtóértekezletén Tusk elmondta, az uniós vezetők "tiszteletben tartva az emberek akaratát és a folyamat tisztaságát", jelöltet nem neveztek meg, ugyanis az EP elnöki jelöltállításának határideje kedd este tíz órakor jár le. Hozzátette, a tagállamok szívesen látnák, ha az EU-parlament első két és fél évre szóló elnöki megbiztatása alatt szociáldemokrata vezető elnökölne, a második ciklusban pedig jobbközép, konzervatív vezetője lenne az uniós parlamentnek.

A tanácsi elnök újságírói kérdésre válaszolva elmondta, Ursula von der Leyen kijelölésénél Németország a szavazás során tartózkodott, Angela Merkel viszont személyesen támogatta a jelöltet.

A német kancellár távozásakor adott rövid nyilatkozatában elmondta, azért tartózkodott a szavazásnál, mert a német nagykoalíció pártjai ezzel kapcsolatban nem voltak azonos véleményen. Berlini kormánykörök megerősítették, hogy a német Szociáldemokrata Párt (SPD) elutasította Ursula von der Leyen jelölését. Ezzel szemben Angela Merkel üdvözölte a döntést, és külön örömét fejezte ki, hogy először kerül nő az Európai Bizottság élére.

Tusk tájékoztatójában kiért arra is, hogy telefonon beszélt Ursula von der Leyennel. A beszélgetés folyamán a bizottsági elnökjelölt ígéretet tett arra, hogy az új uniós bizottság összeállításánál kiemelt, első alelnöki tisztséget fog biztosítani Frans Timmermans szociáldemokrata, valamint Margrethe Vestager liberális politikusok számára. Von der Leyen az alelnökök kinevezésénél földrajzi szempontokat is figyelembe fog venni - tette hozzá a tanácsi elnök.

Christine Lagarde keddi Twitter-üzenetében úgy fogalmazott, megtiszteltetés számára, hogy az Európai Központi Bank elnöki pozíciójára jelölte az Európai Tanács. Úgy döntött, hogy a jelölési időszakra ideiglenesen lemond az IMF ügyvezető igazgatói posztjáról - közölte.

Manfred Weber kedden bejelentette visszalépését az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltségétől a pártcsalád strasbourgi frakcióülésén. A Politico névtelenül nyilatkozó tisztségviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy Weber kijelentette ezen az ülésen: "Emmanuel Macron és Orbán Viktor kivégezte a csúcsjelölti rendszert". Emellett pedig tudatta, visszalépésétől függetlenül továbbra is az EPP európai parlamenti frakciójának vezetője kíván maradni.

Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői vasárnap este kezdtek rendkívüli találkozót Brüsszelben, ezen egyetlen napirendi pontként a főbb EU-intézmények vezetői tisztségeinek betöltéséről tárgyaltak.

Az Európai Bizottság következő elnökét az Európai Parlament választja meg, de a jelöltállítás kizárólagos joga az unió alapszerződése értelmében az állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanácsé. Ennek ellenére a pártcsaládok - a folyamat demokratizálására hivatkozva - a 2014-es tisztújítás előtt csúcsjelölti rendszert vezettek be azzal a céllal, hogy azon pártcsalád jelöltje kapja meg a brüsszeli bizottság elnöki posztját, amelyre az EP-választásokon a legtöbben szavaznak.

(MTI)


 

h i r d e t é s