h i r d e t é s

Dzsudzsákra szabták az 500 milliós ekho-összeghatárt

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Dzsudzsákra szabták az 500 milliós ekho-összeghatárt

2018. december 04. - 16:34

 

Csárdi Antal (LMP) képviselő véleménye szerint Dzsudzsák Balázs válogatott futballistára szabták azt a törvénymódosítási javaslatot, amely megduplázná az élsportolók és sportvezetők számára a kedvezményes adózással kifizethető összeget. - írja a nepszava.hu.

Illusztráció: origo.hu

Az Országgyűlés költségvetési bizottságának keddi ülésén lefolytatott részletes vita során más ellenzéki képviselők is elutasították, hogy az államháztartási törvényt akként módosítsák, hogy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulással (ekho) adózó jövedelem felső határa, választható módon, legfeljebb évi 250 millió forint helyett évi 500 millió forint legyen 2019. január 1-jétől.  

Az indoklásban nem magyarázzák meg, hogy erre miért van szükség. A bizottsági ülésen a kormányt képviselő Banai Péter Benő pénzügyminisztériumi államtitkár azzal érvelt, hogy számos európai országban létezik hasonló kedvezmény. A témában korábban megszólaló sportközgazdászok szerint az 500 millió forintos értékhatár magyar sajátosságnak tűnik.

Az államtitkár - a tavalyi évről szóló adóbevallások számait ismertetve - elmondta, hogy az is bizonyítja, hogy nem névre szóló a törvényjavaslat, hogy tavaly senki nem érte el a 250 millió forintos maximumot, és a 100 millió forintot is "csak" 8-an. Különösen kirívó, hogy míg a jelentős kedvezményben részesülő labdarúgók, akiknek 500 millió forintos bevételig csak a 15 százalékos szja-t kell megfizetniük, addig - Banai Péter Benő adatai szerint - a jövő évi költségvetésben a szabadidősport támogatására 522 millió, a diáksportéra pedig lényegében ugyanekkora összeg jut. 

Mesterházi Attila (MSZP) szerint az élvonalbeli labdarúgó csapatok amúgy is jelentős állami támogatást kapnak, a tao mellett is, ugyanis állami cégek is szárnyaik alá veszik ezeket a klubokat. Ezért az ellenzéki képviselő szerint az államtitkárnak az ezt tagadó állítása nem fedi a valóságot, függetlenül attól, hogy az élvonalbeli klubok zrt., illetve kft. formában működnek, amelyek közvetlen állami támogatást valóban nem fogadhatnak el.

Mesterházi Attila szerint a futballban sikeres Horvátországban arra szoktak hivatkozni, hogy mennyit költenek az utánpótlás nevelésre, míg nálunk arra, hogy mennyi megy stadionépítésre. Ezért sem állja meg a helyét Hargitai János (Fidesz-KDNP) képviselőnek az az állítása, hogy majd a fiatalok számára számára ösztönző lesz, hogy érdemes magasabb színvonalon, magasabb jövedelemért futballozni. 

Sipos Jenő, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) szóvivője viszont arról nyilatkozott az MTI-nek, hogy leginkább a magyar labdarúgócsapatok nemzetközi versenyképességét segítheti, ha nőhet a sportolóknál és sportszakembereknél az ekho-val adózó jövedelem felső határa. Arra is apellált, mennyire fontos, hogy legálisan fizessenek sokat.

Szakemberek úgy vélik, hogy a félmilliárdos összeghatár már megmozgathatja néhány külföldön játszó játékos fantáziáját, hogy hazatérjen. De Dzsudzsák Balázsról úgy hírlik, hogy azért nem igazolt a nyáron a Mol-Vidihez, mert kevesellte a pénzt. A kormánymédia havi 48 millió forintról cikkezett, de a játékos még ennyiért sem volt hajlandó aláírni Székesfehérvárra, bár ez is 76 millió forinttal meghaladná a törvényjavaslatban szereplő összeghatárt. 

A költségvetési bizottság a kormánypárti képviselők szavazataival támogatta, hogy az Országgyűlés plenáris ülése eredeti formájában fogadja el a törvényjavaslatot.

nepszava.hu


 

h i r d e t é s