Közép-Afrika térsége és államai a világ legszegényebb régiói közé tartoznak, és a jelenlegi leghalálosabb vírusfertőzés melegágyai. Az egyéni és közösségi tragédiákon túl komoly szocioökonómiai, azaz társadalmi és gazdasági hatásai vannak az ebolahullámok pusztításának. Úgy tűnik, a gócpontok most is a határmenti szegényebb falvak, települések, ahonnan tudtuk és szándékuk ellenére piaci árusok vagy épp vásárlók, más országba átjáró munkavállalók terjeszthetik el az egyelőre hivatalosan gyógyíthatatlan betegség kórokozóját.

Tünetei alapján gyakran csak egy egyszerű náthának, az izomfájdalom alapján esetleg influenzának vélik a később vérzéses lázzal, súlyos hasmenéssel, hányással, vérzékenységgel, majd a belső szervek elégtelenségével járó, jelenleg gyógymód nélküli betegséget, az ebolát. A rendkívül magas halálozási arányú betegség nem válogat: fiatalok, idősebbek, nők, férfiak, gyermekek is igen nagy számban, akár már a néhány napos lappangási idő után jelentkező tünetek után egy-másfél héttel halálos áldozatául esnek annak.

Van segítség, de nincs csodaszer

A Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) hatóságai május 8-án értesítették hivatalosan az Egészségügyi Világszervezetet, a WHO-t arról, hogy 32-re emelkedett április 4-e óta az ebolagyanús esetek száma május elejéig.

A május 14-én érkezett friss jelentések szerint, a helyi hatóságok az azóta eltelt néhány napban új fertőzéseket regisztráltak, 39 ebolagyanús esetet nyilvántartva.

Az észlelt esetekből 19-en eddigre életüket is vesztették.

A laborvizsgálatokat ilyenkor valamennyi áldozat esetében el kell végezni azért, hogy a kutatók és a beavatkozást végrehajtó orvosok, egészségügyi dolgozók felmérjék, az ebola melyik fajtájával van dolguk. A vizsgálatok mostanáig két esetnél igazolták minden kétséget kizáróan az ebola jelenlétét. A laboreredmények segíthetnek lokalizálni azt, honnan indult el az aktuális törzs pusztító útjára, ki lehetett a fertőzöttek között az első, aki elkaphatta – hiszen a lappangási és a betegség lefolyási ideje nem minden törzs és minden fertőzött esetében azonos.

A WHO szerint egyelőre ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet a helyi hatóságokkal együtt, de nem rejtették véka alá, hogy a legrosszabbra készülnek.

Újra pusztító járvány alakulhat ki akkor, ha a betegség a nagy lakosságszámú városokban is felbukkan.

A KDK egészségügyi minisztere ezért engedélyezte, hogy az országban bevessék azt a kísérleti oltóanyagot, melyet 2016 decemberében mutattak be, miután a WHO hivatalosan ebolamentesnek nyilvánította Sierra Leonét, Guineát és Libériát is. Az oltóanyag rendkívül ígéretesnek tűnik a korábbi vizsgálatok alapján, ám a WHO-nak jelenleg alig néhány ezer adag áll abból rendelkezésre, a szervezetnél pedig óva intettek attól, hogy csodákat várjanak tőle.

A vakcinát az egészségügyi dolgozóknak és a veszélyeztetett személyeknek adhatják be első hullámban.

Zéró páciens és gócponttá lett piacok

Az ebolával kapcsolatban nemcsak annak gyógyíthatatlansága rémisztő – a betegeket lényegében csak támogató kezelésekkel tudják segíteni az egészségügyi dolgozók –, hanem rendkívüli virulenssége és gyors terjedési képessége. Ahogy a BBC beszámol arról, a KDK-ban 2017-ben felbukkant ebolát pusztító erejéhez képest csekély áldozattal, mindössze négy elhunyttal vészelték át.

Az ebola visszaszorítására akkor 10 millió dollárt kellett áldozni.

Nincs olyan, aki vitatná, hogy az ebola elleni fellépés nemzetközi összefogást igényel.

Ezért járványveszély idején a WHO, az amerikai járványügyi hivatal, a CDC szakemberei a helyszínen és a laborokban is támogatják a helyi, szerény infrastruktúrával és lehetőségekkel bíró egészségügyi dolgozókat a kontroll megőrzésében és a szokásos protokollok végrehajtásában.

Az egyik ilyen a zéró páciens megtalálása. Azaz annak az embernek a beazonosítása, aki először kapta el a fertőzést, és így az bekerült az emberi közösségekbe. Kapcsolathálójának felrajzolása és annak felderítése, hol járt, kikkel érintkezett, kiemelt szempont ahhoz, hogy lokalizálják a vírus felbukkanási helyét, és megelőzzék a kitörést.

Ezért fontos az, hogy honnan jelentik az első észleléseket. Most a KDK észak-nyugati Bikoro települése az érintett terület. A határközeli város jelentős átmenő forgalmat bonyolít. A Tumba tó partján fekvő településről viszonylag könnyen el lehet jutni a nagyobb településekre, illetve át a Kongói Köztársaságba (Congo-Brazzaville).

Ezért aggódnak a járványügyi szakemberek: a vírus a falusi piacokon megforduló árusok és vásárlók révén könnyűszerrel eljuthat más, nagyobb népsűrűségű országrészekbe is. Ugyanezeken a vidéki piacokon tapasztalható az is, hogy egyes árusok portékái között megjelennek a leölt vadállatok húsai is, melyek ilyen módon ellenőrizetlenül kerülnek a fogyasztókhoz. A veszély az, hogy az elejtett és feldolgozott állat húsával a fertőzés emberi szervezetbe kerül.

A bikorói kitöréstől való félelmet a 2014-2016-os járvány tapasztalatai táplálják. Akkor Guinea egyik városából, a Libéria és Sierra Leone hármashatárán fekvő Guéckédou településről kiindulva tarolt az ebola. A város fontos kereskedelmi központ, ahol – afrikai viszonylatban – nagy mennyiségű áru cserél gazdát.

A vírusnak néhány hónap elég volt arra, hogy átjusson a határokon.

Nyárra a hatóságok már kénytelenül elismerték: elvesztették a területi kontrollt a vírus felett, mert az emberek sokkal gyorsabban mozogtak, mint ahogy a szakemberek lokalizálni próbálták a pusztítást. Ezért történhetett, hogy még Szenegál is megbetegedésről adott jelentést, oda egy helyi férfi hurcolta be Guineából – ő szerencsésen túlélte a fertőzést, és további fertőzöttekről nem érkezett onnan beszámoló.

A WHO főigazgatója május12-én az országba érkezett. Tedros Adhanom és munkatársai közölték, jelenleg 393 olyan személyt sikerült beazonosítani, akik kapcsolatban kerültek az ebolagyanúval megfigyelés alatt tartott személyekkel. de folytatják ezen személyek felderítését.

A szervezet ugyanakkor azt jelezte:jó hír, hogy egyelőre nem szükséges nemzetközi egészségügyi vészhelyzetet kihirdetni.

A potenciális kitörési helyszínnek vélt Bikoro, valamint Iboko és Wangata településeken, egyelőre nem növekedett a vészhelyzet kihirdetéséhez szükséges mértékben a betegek száma, a hatóságok pedig a nemzetközi segítőkkel együtt, egyelőre urai a helyzetnek.

Társadalmi és gazdasági katasztrófa

A félelem oka most az, hogy megismétlődhet a 2014-2016-os katasztrófa. A CDC – világbanki adatokra támaszkodva – jelentést adott ki arról, mekkora anyagi és emberi károkat okozott az akkori járvány.

Az eredmény sokkoló: a 2014-ben indult ebolajárványtizenegyszer nagyobb erejű volt, mint a korábbi kitörések együttvéve.

A 28 639 jelentett esetből 11 316-an biztosan életüket vesztették.

A jelentések szerint 10 600 ember pedig olyan betegségekben halt meg, amelyeket az ebola megtépázta egészségügyi ellátórendszer nem volt képes megfelelően kezelni: tuberkulózis és malária is szedte áldozatait a rettentő ebola mellett.

Nyugat-Afrikában 881 egészségügyi dolgozó fertőződött meg az ebolával folytatott küzdelem során, 513-an pedig meghaltak. Libériában 8 százalékkal csökkent a szektorban dolgozók létszáma, Sierra Leone egészségügyi szolgáltató kapacitását pedig 23 százalékkal vetette vissza a vírus.

Több mint 17 ezer gyermek vesztette el egyik vagy mindkét szülőjét a járványban, és a számítások szerint az amúgy is szegény országokban átlagosan 33 hét esett ki a felzárkózás egyik kulcsát jelentő oktatásból.

A gazdasági hatások is jelentősek: 2015-ben Guinea, Sierra Leone és Libéria összesen 2,2 milliárd dollárt, azaz mintegy 583 milliárd forintot veszített a járványon.

Viszonyításként: Guinea 6,3 milliárd, Sierra Leone 3,6 milliárd dollárnyi GDP-t állított elő ugyanebben az éven.

A világ fejlett országai pedig – az USA, Németország, az Egyesült Királyság, valamint a Világbank –3,6 milliárd dollárt költöttek a járvány megfékezésére, illetve a helyzet kezelésére.

Egy másik átfogó jelentés az ebola makroökonómiai hatásai kapcsán pedig arra is felhívja a figyelmet, hogy még az akkor teljesen ebolamentes nyugat-afrikai országok (Benin, Burkina Faso stb.) gazdasága is megérezte a legutóbbi, közelmúltbeli nagy járványt. A gazdaság régiós összefonódása miatt ezen országok éves GDP-je akár 4 százalékkal is csökkent a közelükben tomboló ebola miatt.

origo.hu