Egy ellenzéki és a töredékszavazatok
Kinek kell egy pártonkívüli? – avagy a Fideszben csalódott Mellár Tamás esete az ellenzéki összefogással.
Két éve több ellenzéki párt, szakszervezet és civil egyesület pécsi vezetője a baranyai megyeszékhelyen arról beszélgetett: miképp lehetne leváltani a Fidesz-kormányt? Egyöntetű volt a vélemény, hogy az ellenzék csaknem teljes összefogására van ehhez szükség. A beszélgetőpartnerek később is összeültek, és azon gondolkodtak, kik lennének a választók számára hiteles jelöltek, akik mögé odaállna több párt is. Kevés lehetséges jelöltet találtak, ráadásul utóbbiak elzárkóztak, mondván: fontosabb számukra a szakmai munka, mint a politikai szerepvállalás. E beszélgetéseken részt vett Mellár Tamás közgazdász, a pécsi egyetem tanára, az akadémia doktora, s azt tapasztalta, hogy az eszmecsere résztvevői őt alkalmas jelöltnek vélik és kapacitálják is.
A magát polgári oldalhoz soroló közgazdász az első Orbán-kormány idején a KSH első embere volt, majd 2006-ban a Fidesz színeiben önkormányzati képviselővé választották Pécsen. Egy év múlva lemondott a városatyaságról, s aztán egyre távolabb került a Fidesztől. A most 63 esztendős Mellár ezt főleg azzal magyarázza, hogy a Fidesz évek óta szembe megy az Unióval, s ezáltal hazánk a közösség külső körére kerül, így pedig sosem fogunk felzárkózni a fejlett világhoz. A közgazdász súlyosan elhibázottnak látja a paksi atomerőmű bővítésének tervét, az meg végképp vállalhatatlan a számára, hogy az Orbán Viktor a demokráciát semmibe vevő keleti államok, Oroszország, Fehéroroszország, Azerbajdzsán vezetőihez dörgölőzik, az ő hatalomgyakorló módszerét követi.
Mindezek okán Mellár erkölcsi kötelességének érezte, hogy amennyiben egy kormánybuktatásra esélyes összefogás támogatja őt, akkor vállalja a jelöltséget Pécsen. Ezt be is jelentette augusztusban, majd a MoMa közölte, hogy ők elindítják a 2018-as választáson Mellárt. Néhány hét múlva a közgazdász azt nyilatkozta: ő inkább függetlenként, ám több párt támogatására is számítva indulna.
Megkérdeztük a parlamenti bejutásra eséllyel pályázó pártok pécsi prominenseit arról, vajon hajlandók-e Mellár mögé állni, ha ő függetlenként indul a választáson? Szakács László, az MSZP baranyai parlamenti képviselője a párt országgyűlési frakciójának vezetőhelyettese azt mondta, pártjának és a DK-nak mindenütt lesz közös jelöltje, s nem tárgyaltak Mellárral. Gyimesi Gábor, a Jobbik pécsi szervezetének elnöke arról tájékoztatott, hogy pártja valamennyi körzetben saját jelöltet állít. Az LMP is erre törekszik, mondta a párt országos elnökségének pécsi tagja, Keresztes László Lóránt. A Momentum pedig már be is mutatta aspiránsát, Körömi Attilát - az 58 éves, Pécsett élő pedagógus korábban 8 évig parlamenti, 12 évig önkormányzati képviselője volt a Fidesznek, és 2004-ben azért távozott pártjából, mert látta, hogy Orbán és csapata megcsúfolja a polgári demokrácia alapértékeit.
A megkérdezettek egyöntetűen úgy látják: elképzelhetetlen, hogy a pártok mögé álljanak egy független jelöltnek, hisz akkor lemondanak a pártlistát izmosító töredékszavazatokról. A választási matematika alapján csak olyan függetlent érdemes támogatni, aki – legalább virtuálisan – vállalja az őt elindító párto(ka)t, hogy ne vesszenek el a töredékszavazatok.
Mellár Tamás viszont – mint megkeresésünkre elmondta – attól tart, hogy ez esetben a független jelölt elveszti az ellenzéki szavazók jelentős részének szimpátiáját, szerinte inkább az egyéni győzelmekre kellene koncentrálni, nem a töredékszavazatokra. A közgazdász úgy véli, az ország többsége kormányváltást akar, csak épp a változást sürgetők többsége nem érzi alternatívának és győzelemre esélyesnek az ellenzéki pártokat, ezért inkább el se megy majd szavazni. Viszont a pártokat összefogó, ám a pártok által nem vezényelhető, pályájukkal és magatartásukkal eddig már bizonyító, független jelöltek képesek lehetnek megszólítani a politikusokban már nem bízó polgárokat, s az esetben urnákhoz járulhat egy akkora tömeg, ami elsöpri a Fidesz által mozgósítható kormánypárti szavazóbázist. Azt Mellár nem vitatja, hogy a pártok önzetlen segítsége nélkül a független jelöltek nem nyerhetnek.
Mellár egyébként eddig a Jobbik elnökétől és az LMP egyik társelnökétől kapott biztató szavakat arról, hogy gondolkodnak a támogatásán. Ennél több ígéretet nem kapott. Tegyük hozzá, hogy Mellár Tamás nem akar minden áron képviselő lenni, egy pécsi fórumon kijelentette: a kormány menesztése a cél, ha Pécsett jobb jelöltet talál nála az összefogó ellenzék, akkor ő visszalép, és beáll a mögé.
Pécsett egyébként az ellenzék nem esélytelen. 2014-ben a Fidesz-KDNP jelöltje, Csizi Péter és Hoppál Péter nyert a város két körzetében, ám mindketten alig 4 százalékkal győzték le baloldali kihívójukat. A számok alapján három és fél éve a teljes ellenzék brutálisan megverhette volna a Fidesz jelöltjeit Pécsen. És azóta Pécsen a kormánypártok sanszai romlottak, hisz – köztudott, hogy – a város súlyosan eladósodott, a perspektivikus állásokat nem kínáló Pécsről menekülnek a fiatalok, a baranyai megyeszékhely lélekszáma az „emútt nyóc évben” (azóta irányítja a Fidesz-KDNP tandem a várost) 155 ezerről 140 ezerre csökkent. Mindez ösztönözheti a pécsi ellenzéket az összefogásra, ám ennek egyelőre nincs komoly jele. Igaz, erről nem is helyben, hanem országos szinten kell dönteniük a pártoknak.
Persze, az is kérdés, hogy a politikában járatlan független jelöltek képesek-e animálni a szavazókat? A Fidesz tőmondatos, hazugságra, szorongásra, beszűkült gondolkodásra – mostanság főleg migránsozásra és sorozosára - építő érvei széles tömegeket aktivizálnak, vajon Mellár Tamás a fiskális és monetáris gazdaság kutatója tud-e erre olyan üzenettel válaszolni, ami őszinte, tartalmas és jövőbemutató, s emellett érthető és hatékony a választók mozgósítása szempontjából? Mellár azt ígéri, hogy igen, mert „falusi gyerekként” vérében van az egyszerű fogalmazás. Hozzáteszi azonban, hogy azokat nincs esély megszólítani, akikre hat a kormány lebutított érvrendszere, ő a kormányváltásra várókat akarja meggyőzni, hogy igenis van alternatíva.