Személyesen a Buda-Cash vezérigazgató-helyettese vásárolt négy nap alatt több mint 62 milliárd forintért értékpapírt Karácsony Miklósnak a brókerház négy regionális bankjának a pénzéből.

A Buda-Cash 7920-as számú ügyfele biztos örülne a 62 milliárdos ajándéknak – ha nem fiktív személy volna.

Forrásaink szerint 1997 óta tart a Buda-Cash vesszőfutása. Azóta tömik a lyukat lyukkal. Akkor kétmilliárdot buktak az ázsiai részvénypiacon, ahhoz jöttek később a ’98-as orosz válság idején, majd a ’99-es balul elsült ázsiai spekulációs ügyleteken elkönyvelt milliárdos veszteségek. A Buda-Cash 2000-re ötmilliárdos mínuszban volt, de ezt senki sem látta. Az akkori felügyelet sem.

Ügyeltek a látszatra

A menedzsmentnek dönteni kellett. Csődöt jelentenek, vagy fejlesztik a hálózatukat, és a várhatóan növekedő bevételekből eltüntetik korábbi veszteségeiket. Az előremenekülést választották. Csakhogy a bővülő hálózat növekvő költségekkel, jutalékokkal és más kifizetésekkel járt. 2004-ben a hiány már 20 milliárd volt – de kívülről még mindig semmi sem látszott.

Talán az MNB és a rendőrség párhuzamosan zajló vizsgálódásainak a végére kiderül, miféle trükkökkel tüntették el az egyre növekvő veszteség nyomait. Talán az is kiderül majd, hogy az állami integrációból kimaradt takarékszövetkezetek 2013-as bankká alakulásakor a frissen alakult regionális pénzintézetek működésének engedélyezésekor az MNB miért nem fedezte fel a jókora hiányt.

Egy, a brókerház ügyét jól ismerő forrásunk szerint ha akkor felhívják a Keler Elszámolóház és Értéktár Zrt.-t, egyetlen telefonnal tisztázható lett volna, hogy a brókerház értékpapír-vásárlásai fiktívek. De a mindent leleplező telefonhívás a jelek szerint akkor elmaradt.

A sajtó által az elmúlt hetekben sokat firtatott kérdésre Windisch László MNB-alelnök azzal a magyarázattal szolgált tegnap, hogy több évtizede működő takarékokról volt szó, ezek alakultak át bankká 2013 végén, és a bankká alakulási engedélyt féléves alapos vizsgálat alapján kapták meg.

Ez év 2015. január elsejére a mínusz már meghaladta a 85 milliárd forintot. És ekkor jött a kegyelemdöfés. Miközben közeledett az ötévenként kötelező felügyeleti ellenőrzés napja (nem tudták, mikorra várható a revizorok érkezése, de sejtették, hogy tovább már aligha rejtegethetik a majd két évtized alatt felhalmozott hiányt), a svájci frank árfolyama elszállt, újabb tízmilliárdos lyukat ütve a brókerház kasszáján.

Rejtélyes találkozók

Információink szerint egy nappal azelőtt, hogy a brókerház vezetői elmondásuk szerint lényegében önfeljelentést tettek (bár az MNB szerint ilyen nem is történt, az ő gyors és szakszerű ellenőrzésük eredményeképp bukott ki a százmilliárdos hiány), a cég egyik vezetőjének jogi képviselője találkozási lehetőséget kért egy illetékesnek vélt miniszter titkárságán, hogy jelezze a közelgő brókerházcsődöt. Végül államtitkári szinten fogadták. Másnap volt a Buda-Cash és az MNB vezetőinek a találkozója, amelyen azonban már hivatalosan meg nem erősített, de nem is cáfolt értesülésünk szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda korrupciós bűnözés elleni osztályának néhány munkatársa is jelen volt.

Ám még azután is kellett egy hét (egyes vélemények szerint a miniszterelnök sürgető megjegyzése is, hogy „miért nem kattantak már a bilincsek”), hogy a rendőrség legalább addig eljusson, hogy kiket és mivel gyanúsíthat meg. Mindez azt sejteti, hogy az MNB illetéseinek állításával szemben a felügyeleti ellenőrzés nem sok konkrétumot állapított meg. Ha nem így lett volna, a rendőrség azonnal megkezdhette volna a gyanúsítotti kihallgatásokat. Ehelyett azonban a nyomozóknak kellett olyan dolgokat is tisztázni, mint hogy egy bizonyos értékpapírból a Keler Zrt. nyilvántartása szerint ténylegesen hány darabot birtokolt az év elején a Buda-Cash Brókerház, vagy hogy ki is az a Karácsony Miklós?

A  legfelsőbb szinten

Karácsony Miklósnak kulcsszerepe volt ugyanis az ügyben. V. Péter, a brókerház vezérigazgató-helyettese és mint a 7920-as ügyfélszámú, Karácsony Miklós néven regisztrált számla üzletkötője, 2015. január 30. és február másodika között a brókerház négy regionális bankjától (külön-külön kapott) megbízás alapján közel 3,3 millió D151223 jelzésű diszkontkincstárjegyet vásárolt mintegy 62 milliárd forint értékben. Az értékpapírok ellenértékét a négy bank számlájáról emelte le, a fiktív papírokat pedig Karácsonynak a brókerháznál vezetett számlájára helyezte.

Karácsony bizonyosan örült volna a 62 milliárdos ajándéknak, de ő egy fiktív személy, akinek a fiktív adatait a brókerház az ügy jelen állása szerint a legfelsőbb szinten menedzselt és végrehajtott fiktív ügyletekhez használta fel.

A rendőrségi eljárás jelen állása szerint a Buda-Cash-ügyben 95 milliárd forintnak „veszett nyoma”, 62-nek a bankokból, 33-nak a brókerházból.

nol.hu (Címlap: Az sejthető, hogy az MNB illetékeseinek állításával szemben a felügyeleti ellenőrzés nem sok konkrétumot állapított meg - Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság)