h i r d e t é s

Egy új kutatás derítette fel, hová menekültek a pompeji túlélők

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Egy új kutatás derítette fel, hová menekültek a pompeji túlélők

2019. március 04. - 19:58

 

A Vezúv kitörése Kr. e. 79-ben csaknem kétezer ember halálát okozta a közeli Pompejiben és Herculaneumban. De sokan elmenekültek, és egy új kutatás azt derítette fel, hogy hol telepedtek le az után, hogy az otthonuk hamuvá lett.

Illusztráció: pixabay.com

Steven Tuck, az ohiói Miami Egyetem professzora szerint nem mentek messzire. Legtöbben Itália déli partvidékén maradtak, és Cumaeban, Nápolyban, Ostiában, Puteoliban telepedtek le

- állítja a LiveScience.com tudományos portálon ismertetett tanulmányban, amely tavasszal jelenik meg az Analecta Romana folyóiratban.

A pusztító vulkánkitörés elől elmenekültek felkutatása nagy feladat volt, mivel a történelmi feljegyzések hiányosak és szétszórtan lelhetők fel

- mondta Tuck, aki annak megállapításához, hogy hová mentek az emberek, számos kritériumot vizsgált meg, köztük dokumentumokat, feliratokat, tárgyakat és a korabeli infrastruktúrát is.

Egyebek mellett felállított egy adatbázist a pompeji és herculaneumi családnevekből, majd megvizsgálta, hogy ezek a nevek hol jelennek meg Kr. e. 79. után. Azokat a jellegzetes motívumokat is megvizsgálta, amelyek a pompeji és herculaneumi kultúrára voltak jellemzőek, mint Vulcanus, a tűz istenének vallási imádata, vagy a Pompeji védőszentje, Venus Pompeiana iránti tisztelet, és felkutatta, hogy ezek hol bukkantak fel a kitörés után a környéken.

Tuck szerint a korabeli állami infrastrukturális projektek tették lehetővé a hirtelen felbukkanó menekültáradat elhelyezését. A hamuvá lett két városban 15-20 ezer ember élhetett, túlnyomó részük túlélte a Vezúv katasztrófáját - hangoztatta.

A professzor kiderítette, hogy a túlélők egyike, Cornelius Fuscus volt, aki később a mai Románia területén egy római hadjáratban halt meg. A férfi síremlékén szereplő felirat szerint Pompejiből származott, később Nápolyban élt, majd beállt katonának

- idézte Tuck.

A professzor a kutatás során bukkant rá a pompeji Sulpicius családra, amely Cumaeban telepedett le a történelmi dokumentumok szerint. 

A régészek Pompejin kívül találták meg azt az ókori "trezort", amelyben fennmaradtak pénzügyi feljegyzéseik. Tuck úgy véli, a dobozt valaki kimenekítette, de aztán alig 2 kilométerre a várostól, az út mellett eldobta. A dokumentumok kölcsönökkel és adósságokkal, valamint ingatlanokkal kapcsolatos több évtizednyi leírásokat tartalmaztak.

A Sulpicius család tagjai valószínűleg azért telepedtek le Cumaeban, mert ehhez a vidékhez kötötték őket üzleti kapcsolataik

- mondta Tuck.

A professzor szerint kutatásai arra utalnak, hogy sokkal kevesebb római polgár menekülhetett el, mint korábban gondolta, viszont a menekültek között nagyon sok volt a más országból származó, a bevándorló és a rabszolga, akiknek a családneveit azonban nem jegyezték fel, ami rendkívül megnehezíti a felkutatásukat.

Az infrastruktúrával kapcsolatban Tuck kikutatta, hogy Titus római uralkodó pénzzel látta el azokat a városokat, ahol a menekülteket befogadták. Ez a pénz ugyanakkor valójában Pompejiből és Herculaneumból származott, a kitörésben örökös nélkül elhunytak vagyonát használták fel arra, hogy házakat építsenek a menekültek elhelyezésére. Titushoz fűződött az infrastruktúra fejlesztése, de

azokat, akiknek a pénzéből tellett rá, meg sem említették

- mondta Tuck.

(MTI)


 

h i r d e t é s