Egy üzletember, aki sorra hatosokat dob
A fideszes oligarchaként számon tartott milliárdos szerteágazó cégbirodalmat épített, jó barátságot ápol Varga Mihállyal és Fazekas Sándorral, de feltalálta magát a szocialisták idején is. Mellesleg cégeinél egy olyan könyvvizsgáló dolgozik, amely egy magas rangú adóhatósági vezető férjéé. Horváth most éppen Orbán Viktor kazahsztáni látogatása körül bábáskodik. Az üzleteiről viszont állítja: nincs és soha nem volt bennük semmi politika, csak szerencse és tisztességes emberek.
Magyar mozdonygyár alapításának tervével lepte meg a közvéleményt az a Horváth László, aki tavaly 50. születésnapjára a Nemzeti Galéria termeiben több száz fős mulatságot rendezett, amihez akkora magántűzijáték dukált, hogy az égzengés egészen Kerepestől Pilisborosjenőig elhallatszott.
Azon már meglepődni sem érdemes, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium rögvest meg is ígérte: a mozdonygyár beindítását a tárca és a kormány minden lehetséges eszközzel támogatja. Az átlagember szemében ugyanis aligha lehet véletlen, ha valaki az elmúlt évtizedekben mindig jókor volt jó helyen, és több nagy üzlete mintha a nagypolitika támogatásával, nem egyszer az Orbán-kormányok tervei mentén jött volna lépe. Horváth László pont ilyen.
A főhadiszállás
A vállalkozó, akinek vagyonát a HVG legutóbb 3,2 milliárd forinpa becsülte (ez a 2014. eleji állapotot türközheti), közel két évtizede kiváló kapcsolatot ápol a Fidesz felső köreivel, leginkább a kormányban meghatározó erőt képviselő karcagi vonallal (két kulcsfigura lehet ismerős erről a vonalról: Varga Mihály nemzetgazdasági és Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter). Ő azonban a hvg.hu-nak mást mondott erről: szerinte nem állja meg a helyét a fideszes kapcsolatok felemlegetése, hiszen a szocialista kormányok idején is szépen épült a birodalma.
Horváth László új mozdonya avatásán Budapesten idén januárban.
Fotó: MTI / Marjai János
A kazah konzul
Horváth az első Orbán-kormány idején, 1998-ban lett a Kazah Köztársaság tiszteletbeli konzulja, és tartotta fenn Karcagon a Kazah Köztársaság Konzulátusát. A címet azonban 2006-ben a szocialista kormányzat megvonta tőle; ahogy akkor a Külügyminisztérium a budapesti kazah nagykövetséget tájékoztatta: „a magyar kormánynak megrendült a bizalma Horváth Lászlóban”. A döntés hátterében rossz nyelvek szerint egy évek óta húzódó és máig nem tisztázódott csődbűntett-eljárás állhatott. A fekete lepellel letakart karcagi konzulátus ügyében, illetve az akkor már a magyar-kazah kulturális életben ismertté vált Horváth mellett azonban nemcsak a kunszövetség és az akkori karcagi polgármester, a ma vidékfejlesztési miniszterként dolgozó Fazekas Sándor, hanem a jelenlegi gazdasági miniszter, a szintén karcagi Varga Mihály is kiállt – Varga akkor a Magyar-kazah Baráti Társaság elnöke (is) volt. Horváth csak 2012-ben kapta vissza a címét.
Horváth neve onnan is ismerős lehet, hogy sok vállalkozása mellett 2013-ban beszállt a pénztárgépbizniszbe is. Az érdekeltségébe került, frissen alapított LA Pénztágép Kft. a piaci szereplők számára meglepően rövid időn – mindössze két hónapon – belül megkapta pénztárgépe típusengedélyét. Az engedélyt kiadó engedélyezési hivatal irányító szerve Varga Mihály tárcája, a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Horváth László ezzel kapcsolatban jelezte, az engedély megszerzése után – a negatív kormányzati jelzések miatt – kiszállt, és már csak tanácsadói kapcsolatban van a társasággal, aminek egyébként is csak 5 százalékos a részesedése a pénztárgéppiacon. (A „kiszállás” a cégadatok szintjén egyébként úgy történt, hogy a Horváth érdekeltségébe tartozó L.A.C. Holding eladta a tulajdonrészét egy cégnek, ami honlapja szerint a holding tagja, valamint két szolnoki vállalkozó pénztárgépes cégének.)
Horváth mindemellett tiszteletbeli kazah konzul is Karcagon 1998 óta, és a Kunszövetség tiszteletbeli nagykunkapitánya. Utóbbiban Fazekas Sándor a tiszteletbeli elnök.
Az „átkos” belügyminisztériumi dolgozójából lett, a sajtóban általában fideszes oligarchaként számon tartott üzletember tehát egy szerteágazó cégbirodalom, a már említett L.A.C Holding feje, több tucat céggel, melyek tevékenységei az esküvőszervezéstől a kazah turisták beutaztatásán, a kazah mezőgazdasági ügyeken és a fővárosi vendéglátáson át egészen az építőiparig és a vasúti árufuvarozásig terjednek. És még ennél is tovább: a holding önmeghatározása szerint „pénzügyi, gazdasági, konpolling, minőségbiztosítási, informatikai, humán és biztonságvédelmi szolgáltatásokat egyaránt kínál, valamint ellát pályázatírási, pályázatfigyelési és műszaki projektmenedzsment feladatokat”.
Horváth László a holdingnak alapítása óta elnök-vezérigazgatója. Jelenleg a cégbirodalom – az Opten céginformációs rendszer adatai szerint – az üzletember egyszemélyi tulajdona.
Tisztességes emberek
A látszat azonban – szerinte – csal, Horváth László „nem nagyon szokott politikával foglalkozni”. Ezt ő maga mondta a hvg.hu-nak, amikor megkértük, hogy reagáljon a róla készülő porpé egyes részeire. Persze megjegyezte, a barátai se nagyon hiszik el a mai napig sem, hogy nincs befolyása Orbán Viktorra, mióta mindkét karcagi politikus barátját miniszternek választotta. Állítását, miszerint nem élt ezzel az előnnyel sohasem, hitetlenkedve fogadtuk, amire azzal a kiegészítéssel reagált, hogy: „Én próbáltam, csak nem sikerült. A véleményem persze kikérik, de csak általánosságban”.
Horváth László, valamint Karim Maszimov kazah miniszterelnök (balról a negyedik) és Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Abaj Kunanbajev kazah költő és filozófus szobrának avatóünnepségén Budapesten, a városligeti Asztana sétányon 2014. június 3-án.
Fotó: MTI / Mohai Balázs
A tűzijátékos fiaskó
Rossz nyelvek szerint a kérkedésnek beillő tavalyi tűzijátékkal Horváth Lászlónak sikerült kivívnia a Fidesz felső köreinek rosszallását is. Ő arra emlékszik, legfeljebb áttételesen, sejtelmes mosolyokkal kísérve kapott olyan kérdéseket, hogy ezt minek csinálta. A hvg.hu-nak azt mondta, jó szándékkal indult az egész, valójában Budapest lakosságának szánták. Jött is egy profi cég, és azt mondták, olyan tűzijátékot csinálnak, hogy „oda fog vágni a városnak”, de fogalmuk se volt, hogy ez így el fog szólni – mesélte. A tűzijáték persze korrekten lett megszervezve, de szerencsétlenül alakult az időjárás, ezért szólt nagyobbat, mint kellett volna – tette hozzá.
Valóban kikérik: 2010 óta a Vidékfejlesztési Minisztérium tanácsadója a FÁK-országokat érintő ügyekben, 2013 óta tiszteletbeli külgazdasági tanácsosként is segíti a keleti nyitást.
Fazekas Sándort 1994 óta, karcagi polgármestersége idejéből ismeri, Varga Mihállyal pedig 1997-ig megy vissza a barátságuk, amikor a nemzetgazdasági tárca mostani vezetője megkérdezte, nincs-e kedve elvállalni a leendő, Karcagon nyíló tiszteletbeli kazah konzulátus vezetését. De Horváth László sikereit nem politikai kapcsolatainak, hanem cégvezetői erényeinek és szervezőkészségének tulajdonítja, a sikeres üzletekkel pedig úgy van, hogy „tisztességes emberek között hosszú távon kialakul egy kapcsolat”. Ebben lehet, hogy szerencsésebb az átlagnál – ismeri el.
Abban, hogy szerencsés, lehet valami, Horváth László pályájából ugyanis egyértelműen kiderül, hogy eddig mindegyik politikai rendszerben feltalálta magát, és megtalálta számítását. A repülőgép-műszerészi szakközépiskola 1982-es befejezését követően egyből belügyminisztériumi munkaviszonyba került, egészen 1988-ig. Közben 1982-től hat hónapig Moszkvában tanult az ottani határőrtiszti főiskolán, majd hazatérve itthon szerzett határőr-parancsnoki végzettséget. A belügyminisztériumi munkaviszonyt a főiskolai tanulmányokkal magyarázta a hvg.hu-nak, mint mondta, a katonai tanulmányok automatikusan BM-es jogviszonnyal jártak.
Ezután egy év közgáz-másoddiplomás képzés következett (89-90), majd az Econovum Akadémián tanult (melynek pontos minősítésével kapcsolatban jelenleg is perben áll az Átlátszó Oktatás bloggal, akik állítják: Horváth jogosulatlanul használta a PhD titulust).
Ami ennél is fontosabb: 1987-től egyre inkább saját, maszek cégeire fókuszált.
Kapott egyet a piszkos tizenkettőből
Az igazi kiugrási lehetőséget az első Orbán-kormány időszaka hozta el: 1998-tól 2001-ig a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) igazgatósági tagja lett (abban az időben dolgozott az állami banknál például Simicska Lajos is), és pár éven belül az érdekeltségében landolt a piszkos tizenkettő egyike, a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Rt. (TM Rt.). A piszkos tizenkettő az a 12 állami gazdaság volt, amiket az első Orbán-kormány átláthatatlan módon, dolgozói magánosításnak álcázva az MFB közvetítésével Fidesz-közeli érdekköröknek privatizált 2002 januárjában. Ezekből a gazdaságokból épült fel Simicska Lajos, Nyerges Zsolt és például Csányi Sándor agrárbirodalma. Nyerges – akit már akkor a szolnoki fideszes üzleti kör nagyhatalmú embereként tartottak számon, részt vett több gazdaság privatizációjának jogi aktusaiban – felbukkan Horváth László történetében is, a TM Rt.-ben ugyanis egészen a privatizáció befejezéséig az MFB által delegált igazgatósági tag volt.
Horváth László és Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter egy kormánymegbízott társaságában 2012-ben a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. vetőmagüzem-fejlesztésének átadásán.
Fotó: MTI / Mészáros János
Horváth László szerint a TM Rt. megszerzésének története jóval bonyolultabb, szerinte ebben sem volt semmi politika, „tisztán gazdasági folyamatként” emlékszik az ügyre. A hvg.hu-nak azt mondta, hiába kérdezte meg a privatizációról például Varga Mihályt, aki akkor pénzügyminiszter volt, szokása szerint akkor is csak hallgatott. Nyerges Zsoltot pedig állítása szerint akkoriban még nem is ismerte, és úgy emlékszik, a piszkos tizenkettő privatizációja idején már nem volt igazgató az MFB-ben, de amíg az volt, addig se hallott a privatizáció tervéről.
Csak miután eljött, akkor kezdett el érdeklődni, és megkapta bizonyos – nem politikai – forrásokból a privatizáció kormányzati forgatókönyvét. „Az ember ott van a gazdasági életben, rengeteg kapcsolata van, jobb- és baloldalon egyaránt, és információkat gyűjt. Ez mindig erről szól” – mesélte. A hírszerzés vége az lett, hogy a törökszentmiklósi gazdaság felett Horváth László jó barátja és munkatársa, egy Papp József nevű nyugdíjas ezredes szerzett irányítást biztosító tulajdonosi befolyást. Horváth csak később vált többségi tulajdonossá, amikor a cégbe be kellett tenni pár százmillió forintot, különben bedőlt volna. „Hál’ istenek én bele tudtam tenni azt a készpénzt, így aztán a többieket ki tudtam vásárolni a menedzsmentből” – mondta.
A szocialisták idején is jól futott a szekér
Horváth László szerint téves az a vélekedés is, hogy az üzletei mindig a mindenkori Orbán-kormány politikája mentén jönnek össze. Több olyan üzlete van ugyanis, amit a szocialista kormányok alatt ütött nyélbe: például a teljes vendéglátó-ipari píziót a Demszky-éra alatt tudta felépíteni. Ezek a nagyközönség számára ismertebb érdekeltségek, legfeljebb azt nem tudja az átlagember, hogy az övé. Például a budapesti fürdőkhöz kapcsolódó vendéglátóhelyek, a Széchenyi Büfé, valamint a Széchenyi Kertvendéglő a Széchenyi Gyógyfürdő mellett, illetve a Rudas Romkert a hasonló nevű fürdő oldalában. A Széchenyi Kertvendéglő belső termeiben egyik cége egy zártkörű elit helyet is üzemeltet, a Titán elnevezésű elit férfiklubot. Az ő érdekeltsége a Városligetben a Nyereg nevű kocsma, a Várban pedig a Hadik étterem.
Horváth úgy emlékszik, a városvezetésnek ő tett szívességet, hiszen ő adott több tízmillió forintot, hogy Budapest vendéglátó-ipari egységei rendben legyenek. Ahhoz pedig el kellett telnie tíz évnek, hogy termőre forduljon a befektetés. „Mindig én segítettem, mindig én voltam olyan élelmes, hogy ki tudtam segíteni a Gyógyfürdő Rt.-t” – állította a hvg.hu-nak. A szocialista kormányok alatt jól alakultak Horváth László MÁV-os vállalkozásai is, ebben szintén a jó kapcsolatok játszottak kulcsszerepet. Ezt Horváth László is elismeri, de hangsúlyozza, ezek az üzletek is teljesen politikamentesek voltak, egyszerűen jókor volt jó helyen. Ez azonban aligha lehetett elég ahhoz, hogy a 2004-ben, a MÁV egyik leánycégével, a MÁV-REC-cel közösen alapított CER Hungary Zrt.-nek (vagyis a Közép-Európai Vasúti Árufuvarozási, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.-nek) sikerült az egyetlen nagy magántulajdonban álló szereplővé válnia a vasúti árufuvarozásban, az akkori egyetlen árufuvarozó, az állami MÁV Cargo mellett. A cégből két éven belül kiszállt a MÁV-os közös társaság, és Horváth László közvetett érdekeltségébe került. Jelenleg egy ciprusi offshore cég a közvetett tulajdonos, de Horváth a sajátjaként beszél a társaságról.
A Széchenyi Kertvendéglő a Széchenyi fürdő mellett.
Fotó: Széchenyi Étterem
Hosszú barátság lett a vitából
Kukely Márton az első Orbán-kormány idején került a MÁV vezérigazgatói székébe, a 2002-es választási vereség után a szocialista kormány lecserélte. 2007 óta Horváth Lászlónak dolgozik: először a CER Hungary vezérigazgató-helyettese lett, ma már vezérigazgatója. 2010 körül megjelent a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. felügyelőbizottságában is, és tavaly felbukkant a Kunszövetségtámogatójaként is.
Horváth ezen a ponton is úgy látja, a képlet nem olyan egyszerű, ahogyan mi felvázoljuk. Vasúti vállalkozásai története emlékei szerint még 2000-ben kezdődött, amikor a hulladékgazdálkodással foglalkozó Ereco vezére volt. A francia tulajdonú multinacionális cég képviselőjeként nem sikerült dűlőre jutnia a hulladékgazdálkodásban a MÁV-val, össze is veszett az akkori MÁV-vezérrel, Kukely Mártonnal, mert elmondása szerint bebizonyította, hogy „lopnak-csalnak a MÁV-nál a hulladékkal”. A MÁV-vezér „dühében azt mondta, hogy akkor csináljak egy vegyesvállalatot és mutassam meg, hogy jobban sikerül” – mondta Horváth László, és elmondása szerint így jött lépe az állami társasággal közös hulladékkezelő cég, a MÁV-REC Kft. 2001-ben.
Mivel a MÁV-REC a Fidesz-kormány utolsó hónapjaiban alakult, a szocialista kormány idején üldözötté vált, de Horváth László elérte, hogy nem végeznek a társasággal, amíg pénzt termel. „A MÁV-tól nem kaptam egy üzletet sem, tényleg a piacról kellett megélni” – mondta. Viszont a vasutasokat megismerte, és 2003 körül már jött az első pletyka, hogy miután Magyarország belép az Európai Unióba, kötelező vasúti liberalizáció lesz. A szállítmányozás hatalmas üzlet – gondolta – ezért megkeresett két-három MÁV-ost, és felajánlotta nekik, hogy alakítsanak egy vasúti céget, ebből lett a CER Hungary Zrt.
Mint mesélte, a CER MÁV-os kapcsolatokkal indult és szépen fejlődik a kezdetek óta, tavalyi adózás előtti eredménye már meghaladta a félmilliárd forintot, a tavaly szállított árumennyiség pedig jócskán meghaladta a 2 millió tonnát. A CER mai méretét és súlyát jól szemlélteti, hogy 2012-től Horváth László a számos volt és ma is MÁV-os (illetve GYSEV) felsővezetőt is soraiban tudó Hungrail Magyar Vasúti Egyesület igazgatósági tagjaként az EU és a Kiemelt Ügyek Bizottságának elnöke.
Nem akárki a könyvvizsgálója
Horváth László több érdekeltségének egyik érdekes közös pontja a könyvvizsgáló személye. A szakmai körökben kevéssé ismert szakember Tamás Zoltán, a kétezres évek közepe óta ő a könyvvizsgálója a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt.-nek, illetve évek óta a L.A.C. Holdingnak és a cégcsoport több tagjának, például a Széchenyi Kertvendéglőt üzemeltető cégnek, a MÁV-REC-nek, a Bazalt-Kő Zrt.-nek, a Bilk-pans Kft.-nek, és a már említett CER Hungarynek.
Tamás Zoltánnak van egy Karcagon bejegyzett könyvelőcége is, és úgy hírlik, a könyvelő-könyvvizsgáló a szintén karcagi származású Tamásné Czinege Csilla, a NAV Közép-magyarországi Regionális Főigazgatójának férje. Tamásné az adóhatóság Szolnok megyei igazgatóságán kezdte pályáját, majd 2007-ben a szolnoki régió igazgatója, később dél-alföldi régiós igazgató lett. Közép-magyarországi regionális főigazgatónak Vida Ildikó nevezte ki 2010-ben, nem sokkal az után, hogy Vida megkapta az APEH (ma már NAV) elnöki székét. A közép-magyarországi régiós főigazgató nagyon fontos pozíció az adóhatóságnál, alá tartozik Budapest és Pest megye, ahonnan az ország adóbevételeinek egyharmada származik.
Tamásné Czinege Csilla még az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatóságának vezetőjeként 2007 augusztusában Veres János pénzügyminiszterrel megtekinti az APEH új irodaházát Baján.
Fotó: MTI / Ujvári Sándor
Amikor szolnoki régiós igazgató lett, az Új Néplap megyei lap egyik olvasója Tamásnének szegezte a kérdést, mennyiben tartja összeférhetőnek, hogy a megyei igazgatóság vezetője, férje pedig a megyében könyvelő irodát vezet? Az olvasó hozzátette, a hírek szerint a férjénél lévő cégek ügyeiben Tamásné személyesen utasítja beosztottait arra, hogy miként járjanak el. A kérdés és Tamásné válasza már nem elérhető, csak egy internet archiváló oldalon lehet a nyomára bukkanni. Tamásné azt válaszolta, a törvény értelmében igazgatói beosztása időpontjától összeférhetetlenséget jelentett az APEH elnökénél férje cégeit illetően, és emiatt az elnök a cégekhez más megyei igazgatóságot jelölt ki illetékes szakhatóságként.
Tamás Zoltán neve Horváth László szívügye, a Kunszövetség támogatói között is felbukkan, tavaly a szövetség adományozójaként emlékplakettet is kapott. Amikor Horváth Lászlót megkérdeztük könyvvizsgálója feleségéről, Tamásné Czinege Csilláról, visszakérdezett, hogy ki ő. Miután elmondtuk, hogy NAV-os főigazgatóról van szó, hosszabb hallgatás után elnevette magát, és azt mondta, nem tudta, de ebből úgyse jönne ki jól, hiszen ezt valószínűleg nehezen hinné el neki bárki. „Majd Zolival beszélnem kell, ezt jó lett volna, ha elmondja” – állította, és hozzátette, csak annyit tudott, hogy a NAV-nál dolgozik a felesége, de hogy vezető beosztásban, azt nem. Tamás Zoltánról annyit mondott, hogy egy karcagi könyvelő, akit az ismerősei körében talált, és az elmúlt években kezdte átvenni az előző, nyugdíjba vonuló könyvvizsgáló feladatait a cégeinél.
Kazah ügyek
Horváth László másik régi nagy vállalkozása, hogy Magyarország és Kazahsztán sorsát szorosabbra fűzze, amiben szintén fideszes szálakat, kormányzati terveket látunk visszaköszönni. A kormány keleti nyitása jegyében éppen Fazekas Sándor és Varga Mihály járt Kazahsztánban. A nemzetgazdasági miniszter a magyar állam képviseletében Horváth új érdekeltsége, a Kazahsztáni Magyar Kereskedőház Kft. megnyitójára ment el a kazah fővárosba, 2013 májusában. Eddig ez volt a legnyilvánvalóbb elismerése Horváth ténykedésének. Még abban az évben a cég az állami Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. tulajdonába került.
Orbán Viktor Karim Maszimov kazah kormányfővel az Országház Munkácsy-termében 2014. június 3-án. Orbán Viktor mellett Polt Péter legfőbb ügyész, Pintér Sándor, Fazekas Sándor, Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkára.
Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd
Horváthnak abban is része volt, hogy a kazah miniszterelnök ellátogatott Magyarországra és találkozott Orbán Viktorral. Most abban bízik, hogy sikerül megszervezni Orbán Viktor kazahsztáni látogatását tavasszal, ami gyorsíthatja majd a kazahsztáni befektetéseket.
Mindennek ellenére Horváth László szerint ebben sincs semmi politika. Mint a hvg.hu-nak mesélte, a 1998-2002 között regnáló Orbán-kormány még egyáltalán nem akart foglalkozni a kazah ügyekkel. Pedig már akkor folyamatosan lobbizott a keleti nyitásért, de törekvése miatt partvonalra került a fideszes körökben, leszámítva a Varga Mihály által képviselt karcagiakat. Az szerinte természetes, hogy mostanában a kormány őt kéri fel a feladapa, hiszen immár húsz éve ezzel foglalkozik.
Horváth László cikkünkre reagálva fontosnak tartotta megismételni, hogy „üzletemberként nem politikában, hanem gazdaságban gondolkodik. Ahogy például a Mercedes, az Audi, és sok egyéb vállalat is jó kapcsolatokat ápol a mindenkori kormányzattal, úgy én is azon vagyok, hogy üzleti érdekeimet képviseljem, tisztességesen, a törvényeket maximálisan betartva. Fenntartom, hogy a tervezetben említett politikusokhoz fűződő ismeretségeimet nem használtam fel adófizetői pénzek felhasználására, a tisztességes verseny számomra az üzlet alapja” – írta.
Románokkal építenék a magyar mozdonyokat
A milliárdos érdekeltségébe tartozó Cenpal European Railway Hungary (CER) a napokban mutatta be újonnan vásárolt tehermozdonyát. A mozdonyt mintegy 3 millió euróért a Sofponic román mozdonygyártól vette. A cég terjeszkedni akar a közép-európai régióban, ezért a CER anyavállalatával, a L.A.C. Holdinggal egy közös gyárat alapít Magyarországon.
Horváth László új mozdonya avatásán a román Sofponic mozdonygyár vezérigazgatójával
Fotó: MTI / Marjai János
A szándéknyilatkozat aláírásáig jutott történetben az optimista forgatókönyv az, hogy két év múlva indulhat a magyarországi termelés. Ez eleinte évi 4-5 mozdony összeszerelését jelentené a Romániából érkező alkapészekből. Kukely Márton, a CER vezérigazgatója a hvg.hu-nak elmondta, jelenleg számukra a megvásárolt „mozdonyban van meg a ráció és az üzlet is, a leendő gyárban pedig még csak a ráció biztos, az üzleti lehetőségek még körvonalazódnak”.
