A fegyverek úton vannak, és megérkezésük "nem napok, hanem órák kérdése" - mondta Christine Lambrecht a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádiónak.

Kiemelte, hogy az ukrajnai orosz invázió nem halad olyan sebesen, ahogy szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök elképzelte, a műveletet logisztikai gondok és üzemanyaghiány lassítja. "Az orosz elnök elszámította magát, és ezért most fenyegetőzik" - tette hozzá a miniszter az orosz hadsereg elrettentő erőinél elrendelt különleges szolgálati módról.

Mint mondta, az atomfegyverekkel összefüggő fenyegetést "nagyon komolyan kell venni". Ugyanakkor az elnök és más oroszországi vezetők is tudják, milyen pusztító következményekkel járhat ilyen döntést, ezért most mindenkinek meg kell őriznie a nyugalmát, és nem szabad tovább növelni a feszültséget - mondta a német védelmi miniszter.

A szociáldemokrata politikus (SPD) jó jelnek nevezte a fehéroroszországi Gomelben hétfőn tervezett ukrán-orosz tárgyalásokat. Fontos azonban, hogy "ne hagyjuk, hogy elaltassa az éberségünket olyan ember, aki mindannyiunknak hazudott" - tette hozzá Christine Lambrecht.

Szombaton a szövetségi kormány a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva úgy döntött, hogy mégis küld fegyvereket az ukrán hadseregnek.

A szállítmány 1000 páncéltörő fegyverből és 500 Stinger légvédelmi rakétából áll. A kormány ahhoz is hozzájárult, hogy Hollandia továbbexportáljon Ukrajnába 400, német gyártmányú páncéltörő fegyvert, Észtország pedig átadjon Ukrajnának az egykori NDK hadseregének készletéből kilenc D-30 típusú vontatott tarackágyút a hozzájuk tartozó lőszerrel.

Vasárnap Olaf Scholz kancellár bejelentette, hogy százmilliárd eurós pénzügyi alapot hoznak létre az ország védelmi képességeinek fejlesztésére, és ezenfelül minden évben a hazai össztermék (GDP) két százalékát meghaladó összeget fordítanak védelemre.

Mindkét döntés irányváltás a hidegháború vége óta követett német politikában. A kormány indoklása szerint mindkettő elkerülhetetlen, mert az ukrajnai háború fordulópont az európai történelemben, és az új korszakban új politika szükséges az ország, a szabadság és a demokrácia megvédéséhez. (MTI)